Eger - hetilap, 1886
1886-11-09 / 45. szám
360 détiböl fordítva az egri egyházmegye egy oly nyelvtudós férfia által, ki nemcsak az európai müveit nyelvekben járatos, de aki a keleti, és ősnyelvek alapos tanulmányozásában is évek hosszú sora óta nagy gonddal és szakkészültséggel búvárkodik. — A 231 VIII. lapra terjedő s csinosan kiállított kötet az ős szanszkrit nyelven írott indus költészetnek, a Vedák, vagy indus szent iratok, s azok commentárjai után legrégibb, mostani időszámításunkat jóval, egyes részeiben pedig épen sok századdal megelőző-, s epizódokkal gazdagon átszőtt nagy indus nemzeti didactico- epikai költeményt foglalja magában, a monda szerint Vjasza nevű szerzőtől, ki azonban inkább csak a compilator czimre tarthat igényt. — A költemény az indus isteni háromság második személyének, V i s n u-n a k, a mythologia szerint Krisna személyében történt nyolczadik megtestesülését vagy leszállását tárházzá, a keleti költészet ragyogó fantáziájának minden szépségeivel elárasztva. Magának a nagy érdekű költeménynek az eredeti szanszkrit nyelvből való magyar átdolgozása, mely, azt hisz- szük, eddigelé első és egyetlen a maga nemében irodalmunkban, sőt az összes müveit irodalomban is kevés párja akad, — sok részben osztja az eredeti mű költői szépségeit, bár fordítója ke- vésbbé erre, mint inkább a költemény tartalmának lehetőleg hű visszatükrözésére fektette munkálkodása fő súlyát, főkép ama magasabb czél lebegvén szemei előtt, hogy ez alapjában csinos, és; érdekes költeménynek alakilag is tetszetősebb fordításban való bemutatása által egy kis reclameot csináljon az árja nyelvekre oly nagy fényt vető gyönyörű szanszkrit nyelvnek és érdekes irodalmának, mely nálunk eddig oly csekély figyelemben részesült. — A nagy érdekű műből, melyet nemcsak nyelvtudósaink, de mint kellemes olvasmányt, a szépirodalmi müveket kedvelő nagy közönségünk pártoló figyelmébe is melegen ajánlunk, — mai számunk Tárczája hoz egy érdekes mutatvány-részletet. — Ráth Mór, első rangú bpesti könyvárusunk s áldozatkész könyvkiadónk kiadásában közelebbről a következő nagybecsű művek jelentek meg: — „Shakspere színművei“ a hires Cassel-féle kiadás remek illustráczióival díszítve. Nagy IV-rét, elegáns kiállítás. Negyedik fűzet. (Antonius és Cleopatra. Ford. Szász Károly.) Egyes füzet ára 40 kr. — „II. Rákóczi/ Ferencz fejedelem emlékiratai a magyar háborúról 1703-tól végéig (1711.) Ötödik kiadás. Ara 1 írt. — ,,B. Eötvös József összes munkái.“ „Gondolatok.“ A hátrahagyott kéziratokból bővített negyedik kiadás. I. füzete. Ara 40 kr. — „Arany János összes munkái.“ Harmadik, végleges kiadás I füzete. Ara 40 kr. Hisz’ egy vér foly mindkettőnkben; Élj száz esztendőt, kívánom!“ így feledi a sértést el; Aztán vendégli Puskharát, S egy hó múltán öleléssel Bocsátja el, mint jó barát. A szép eljárás Nalától Szivén találja Puskhárát, Ki mély meghajlással igy szól, Mellén keresztezve karját: „Éltem, kincsem ki meghagyod, Boldog légy te, derék király! Dicsfény övezze homlokod, Kímélje élted a halál!“ Kokon-, katona-, szolga-had Kíséretében Puskhára, Tündökölve, miként a nap, Elment most már birtokára. Nala pedig, hogy örömet Szerezzen kedves népének, Bejárja a várost, melyet Fényesen feldiszitének. Talpon a város és vidék; Tanács-urak s az összes nép Kedvvel, mely nem ismer határt, Üdvözölgetik a királyt: — Életemből. Igaz történetek. Humor. Örök emlékek. Útleírás. Irta Jókai Mór. V. füzet. Ára 40 kr. Nemzeti irodalmunk legkimagaslóbb férfiainak e fönt elősorolt, s az áldozatkész kiadó által a legnagyobb gonddal és csinnal kiállított, s rendkívüli olcsóságuknál fogva csekély áldozattal is megszerezhető nagy becsű műveinek egy müveit magyar család asztaláról sem volna szabad hiányozniok. A „Pallas“ czimü irodalmi és nyomdai részvénytársaság, e buzgó könyvkiadó czég kiadásában közelebbről a következő, érdekes tartalmú s Ízletes kiállítású Naptárak jelentek meg: — Pallas nagy képes Naptára,u az 1887-ik évre. Szerkesztette Benedek Elek. Nagy IV-rét, számos szép illustráczióval, 400 lap. Ara 1 frt. — Rendkívül gazdag tartalma, a rendes naptári részen kívül magában foglalja: az év történetét, életrajzi, közintézeti, szépirodalmi s humoristikus közleményeket; általános tiszti czim- tárt az összes egyházi, politikai, törvénykezési, közigazgatási, közlekedési, pénzügyi stb. hatóságokról, st"b. — „Közigazgatási nemzeti kalendáriomf hivatali s irodai használatra, az Í887-ik évre. Teljes közigazgatási czimtárral. Nagy IV-rét. 250 lap. Ára fűzve 80 kr. kötve 1 frt. — „ Jogász-naptár,“ 1887-ik évre. Teljes törvénykezési czimtárral, ügyvédekre nézve érdekes számos tudnivalókkal, s az év minden napjára szóló jegyzőkönyvvel ellátva. A diszes kiállítású piros vászonkötésű zsebnaptár ára 1 frt 20 kr. — „Tárcza-naptár. 1887. évre. V. évfolyam. Kis VIII- rét. Ára 24 kr. Különfélék. — Heti naptár. Kedd, nov. l). — Rk. Tivadar. — Prot. Tivadar. — G.-o. (okt. 28.) Ferencz. — Napkel. 6 ó. 57 p. — Napnyug. 4 ó. 31 p. Szerda, nov. 10. — Rk. Avellini András. — Prot. Luther Márton. — G.-o. (okt. 29.) Anaetázia. Csütörtök, non. 11. — Rk. Már:on piisp. — Prot. Márton. — G.-o. (okt’ 30.) Zenóbius. •— Holdtölte, 8 ó. 20 p-kor este. Péntek, nov. 12. — Rk. Jozafát. — Prot. Jónás. — G.-o. (okt. 31.) Epi- mak, Staehis. Szombat, nov. 13. — Rk. Szaniszló hitv. — Prot. Birics. — G.-o. No ve mb. 1. Vasárnap, nov. 14. — Rk. Jukund piisp. — Prot. Levin. — G,-o. (nov. 2.) Acindin. Kedvező idő mellett 111/2 órakor d. e. katonai térzene az Esterházy-téren. Hétfő, nov. 15. — Rk. Lipót hitv. — Prot. Lipót. — G.-o. (nov. 3.) Acepsym. Országos vásár Gyöngyösön. Időjárás. Her so h el szerint: f. hó 11 -étöl 18-áig háborgós, havas esővel, utóbbi napokban rendkívül kellemes, meleg, derült nyárias napokat élveztünk. „Ah mily boldog mostan néped! Keblét kéjérzet járja át, Hogy ismét tisztelhet, téged. Akár az istenek Indrát.“ Amint elhalt az öröm-zaj, Hogy az ünnepély véget ért, Nala király derék haddal Vidarbh-ba ment Damajantért. Bhima, a rettegett vitéz, Kit árnyaként kisért a vész, Jól kistafirozva újra, Bocsátotta lányát útra. Nejében, két magzatában Örömét találta Nála; Vígan élt, mint N a n d a n á b a n 2) Él az istenek királya. Országát, hogy visszanyerte, Jólétben nagyra emelte; India királyi között Hírre bárkivel mérkőzött! S megtartva szentül a szabályt, Áldozatokat, melyekből A pap-rész is bőven kijárt, Nem sajnált az istenektől! 2) Indra paradicsoma.
