Eger - hetilap, 1886
1886-10-26 / 43. szám
344 intéztetett 1883, elintézetlen 951. A számvevőségnél: elintézetlen és szept. hóban érkezett összesen: 463. Ebből elintéztetek 451, észrevételezés alatt áll 12. A központi kőzgyám jelentése szerint 1886. év deczember havában nagykorúságot ér, 100 árva. Az árvaletéti pénztár állása szept. havában; 506478 frf. 38 kr. A kir. közjegyzőknél folyamatban levő hagyatéki ügyek : Babies Béla egri kir. közjegyzőnél 133 drb. Lipcsey Péter egri kir. közjnél: 205 drb. és Borliy Kálmán gyöngyösi kir. közjnél 81 drb. összesen 419 drb. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint: a lefolyt hóban a tanév megkezdetvén, a tanítás is kezdetét vette, kivételével azon helyeknek hol a sürgősebb őszi munkák a nagyobb gyermekek munkálkodását is igénybe vették. A városi iskolákban azonban a tanítás már folyamatban van, sőt már az egri külvárosi iskolákban is oly számban jelentkeztek, hogy az előző években ily számban csak a téli hónapokban lehetett a tantermekben gyermekeket találni. — Visoután a tanítás az uralgó roncsoló toroklob miatt eddig kezdetét nem vette. A f. évben Hevesen, Füzes-Abonyban, Kápolnán, Felnémeten egészen új épületekkel szaporodott az iskolák száma, sok helyen pedig czélszerit javítások és bővítések eszközöltettek. Az iparos tanoncz-iskolában szintén rendszeresen folyik a tanítás, a hol a nmeit. vall. és közokt. minister úr engedélye folytán a mészáros, hentes, szalámi készítő, szappanos, kéményseprő, fodrász, borbély, ruhatisztító, fésűs, kefekötő, tímár, sütő és kötélverő iparos-tanonezok a rajztanitástól felmentettek. A megyei fő-orvos jelentése szerint: Az egész hónapon át állandó szárazság uralkodott. A hó első felében szereplő magas állása a hőfoknak a második felében jelentékenyen alászállott, mégis egészségügyi viszonyunkat károsan nem befolyásolta. Az uralkodó kórjelleget az emésztő szervek hurutos bántalma képezte. Tömeges halálozási esetek egy betegségnél sem fordultak elő. A ragálykórok közül Apczon vörheny, roncsoló toroklobbal merült fel járványosán, Visontán a roncsoló toroklob megszűnt s csakis szórványosan jelentkezik; hasonlóképen Veresmarton. Szeptember hó 18-án elhalt Kanizsay Károly t.-örsi plébános hullája alispáni rendelet folytán felbonczoltatott, mivel hivatalos utón jelentés érkezett, hogy nevezett choleratünetek közt halt meg. A bonczolás azonban azon eredményre vezetett, hogy a halál oka szivszélhüdés volt. 7 éven aluli gyógyítás nélkül elhalt gyermekek miatt a szülők 5 esetben büntettettek. Poroszlón romlott hús, Tisza-Nánán éretlen gyümölcs koboztatott el. Az ivóvizek, jók, tiszták, a kutak és azok környékének tisztántartása ellenőriztetnek. Ebmarási eset volt 11, ezek közül 1 veszett eb által maratott meg. Vágóhidak és mészárszékek tiszták. Orvosi látlelet kiállíttatott 49 ; bizonyítvány 48. Orvos-rendőri bonczolás volt 6, törvényszéki 2. A cholera ellen az óvóintézkedések pontosan teljesítetnek. látszó felső-hártya alkalmasint arra is szolgál, hogy e túlságos érzékenységet némileg mérsékelje. A tapintó idegszálak egyébkint a test belsejében, különösen a nyálkahártyákban is igen el vannak terjedve, s ép ezért a nyálkahártyával borított ama testrészek, melyek külső hatásoknak gyakrabban ki vannak téve, mint az ajkak, a nyelv, a száj- és orr-üregek, a nyeldeklő, és lélekző csatornák, szintén a tapintás szerveihez csatlakoznak. A tapintás érzékidénél legnagyobb tevékenységet fejtenek ki azon testrészek, melyek szabad és sokoldalú mozgékonysággal bírnak. Ezek: a nyelv, az ajkak, a láb- és kéz-ujjak. Azért ezeket tekinthetni a tapintás fő-szerveinek. Ezek közt mindenesetre a legfontosabb a kéz. A kezek bőrének finomsága, simasága, s ideggazdasága; a kézmozdulatok könnyűsége, elevensége, gyorsasága és sokoldalúsága; a kézfej ama mesteri alkotása, melynélfogva a rendkívül mozgékony kézujjak, különösen a többiekkel szemben álló hüvelykujj segítségével a tárgyakat egyidejűleg több oldalról tapinthatja, megfoghatja, fölemeltheti, azok felszínén gyorsau végig futhat, — mind oly kiváló tulajdonok, melyek a kezet, a tapintás szervei közt. mindenek fölé helyezik. Az ember a kezében fontos gyakorlati eszközöket bir: számot, körzőt, fogót, emelő s hajtó gépet; te rule t- és sulymértéket; — „mensura, numero et pondere“, — úgymond a bölcsek könyve (11. 22.) Ezért nevezi Aristoteles a kezet a „szervek szervének“; mig An ax a gór ás azon merész állítást koczkáztatja, hogy „még az ökör is ember lenne, ha keze volna.“ A tapintó érzék a test legtöbb természeti tulajdonainak A kir. ügyész jelentése szerint: A fogházban letartóztatottak egészségi viszonya általában kedvező ; gyógykezeltetett 8. A rabforgalom szept. hó'ban 225 volt; — szaporodott 55 — fogyott 46-al. A rablétszám szept. végén volt 179 — 127 elitéit férfi — 16 elitéit nő. — Vizsgálati férfi 33, vizsgálati nő 3. Fegyelmi büntetés egy rab ellen lett fogház-szabályok megsértése miatt kiszabva. A rabdologházban naponkint 28 — 36 munkás rab foglalkoztatása mellett, asztalos munka 580 drb. 161 frt 4 kr. értékű, bodnár munka 71 drb. 120 frt 65 kr. értékben készíttetett. Ebből az államkincstárt 152 frt 892/3 kr. a rabokat pedig 76 frt 44‘/j kr. illeti. A kir. adófelügyelő jelentése szerint: az 1886. évi adókivetés a fegyver, és vadászati adónak előírásával teljesen befejeztetvén, a községektől érkezett jelentések szerint az összes folyó előírások a felek kis könyvecskéjébe is bevezetve lettek s a községi adófőkönyvek előírási rovata néhány község kivételével az adóhivatalok által már hitelesítve van. A lefolyt havi adóbefizetés eredménye: Befizettetett az egri kir. adóhivatalnál: 62684 frt. 35V« kr., 1885 szept. havában lefolyt: 68400 frt. 04 7S kr. tehát a lefolyt hóban 5715 frt. 69 krral kevesebb fizettetett be. Befizettetett a gyöngyösi kir. adóhivatalnál; 69237 frt. 08 kr.; 1885. szept. havában 72246 frt. 17 kr. tehát a lefolyt hóban 3009 f. 09 krral kevesebb; végre befizettetett a hevesi kir. adóhivatalnál; 45420 frt. 62 kr. 1885. szept. havában: 36419 frt. 28% kr. Tehát valamennyi kincstári tartozást összesítve, a lefolyt hóban 9010 frt. 33 % krral több fizettetett be, mint a múlt év hasonló időszakában. Az adóvégrehajtás általánosságban meg levéli indítva, azt a községek elöljárói nagyobb részt sikerrel teljesittették, csak Sarud, Erdőtelek, Párád, Tisza-Náua, Kaál és Bátor községekben alkalmaztatott. Irodalmi újdonságok. — A „Budapest“ 1887-ik évi nagg képes naptára, Gr a c z a György szerkesztésében most hagyta el a sajtót. E képes naptár, úgy kiállítását, mint béltartalmát tekintve, valóban számot tesz naptárirodalmunkban. Majdnem hetven szép kivitelű kép díszíti; ezenkívül „Budavár visszavétele 1686-ban“ czimü mülap csatoltatok hozzá, a mely berámázva bármely szalonnak díszére válik. Szépirodalmi részében a legjelesebb Íróink nevével találkozunk, így a többi közt Tolnay Lajostól, Balázs Sándortól, Reviczky Gyulától, Prém Józseftől, Pálmay Ilkától, Inczéditől, Tóth Józseftől, Rudnyánszkitól hoz értékes közleményeket. Figyelemre méltó, hogy az összes most megjelent naptárak között — tekintettel a jövő évi választásokra — egyedül a „Budapest“ nagy naptára közli átírva és megfelelő magyarázatokkal ellátva, — a választási törvényt. Ha még megemlítjük a naptár gazdag közvetlen fellogását eszközli. Nevezetesen a tapintás önkéntes működése által fogjuk fel a testek szilárd vagy folyó voltát, keménységét, puhaságát, porhanyóságát; szögletességét, gömbölyű- ségét, egyenességét, görbeségét, élességét, hegyességét, tompaságát ; érdességét, simaságát, nedvességét, szárazságát; összenyom- hatóságát, rugalmasságát, súlyát; hosszúságát, szélességét, magasságát, mélységét, mozgását vagy nyugvását stb. Önkéntelen vagy receptív működése által pedig legfőképen a testünkkel köz- vetetlenül érintkező levegő hőmérsékváltozásainak: a hidegnek és melegnek; a levegő nedves vagy száraz voltának, nyomásának, mozgásának stb. érzékleteit fogjuk fel. A tapintás érzékletei tehát, mint látjuk, kiváltképen a testek általános, ugymondott anyagi, vagy természeti tulajdonságaira vonatkoznak. Innét van, hogy a belőlök származó érzéki felfogások is általánosak, homályosak, s arra vannak utalva, hogy másnemű érzéki felfogások által részletesebben, körülményesebben megvilágittassanak, kiegészíttessenek. Hogy a vakon született embernél, bármily tökéletességre fejlesztett, de a látás által nem támogatott tapintó érzék segítségével, mily nehéz a tárgyakról csak némi általános és homályos fogalmakat szerezni — köny- nyü elképzelnünk. A tapintás érzéklete, mindeme fogyatkozásai mellett, mégis rendkívüli fontossággal s becscsel bir az érzékietek között, mert egyedül ezen érzékünk által szerzünk közvetet- len tudomást a térbeli létezés és kiterjedés, az anyagi, testi lét valóságáról, ami pedig fő és alapföltétele úgy a többi érzékek, valamint egyéb ismerő tehetségeink által a dolgokról szerezhető összes ismereteink realitásának. „A
