Eger - hetilap, 1886
1886-10-26 / 43. szám
342 és jótékony adományok gyűjtésével. Mint lapunknak Írják, e tekintetben a legnagyobb hálára kötelező buzgalmat, s páratlan fáradozást mindenekfölött maga a nemeslelkű elnöknő, báró Horváth Gedeon né úrnő ő mlga fejtette ki s folytatja azóta szakadatlanul, úgy, hogy aláírási ivén a jótékony adományok összege már is haladja az ezer forintot. Nem kevesebb érdemmel fáradoznak, a lelkes elnöknő mellett, s magas példáján buzdulva, az egylet többi tisztviselői is, nevezetesen: Rézler Györgyné alelnöknő, Lipthay Károlyné szül. b. Horváth Karolina ő mlga, a pénztárosné, továbbá Szili e g h Györgyné, és az egylet nemes buzgalmú jegyzőjének, dr. Sárváry Jánosnak szép lelkű neje, kik úgy a városban, valamint annak környékén nemcsak számos egyleti tagokat, hanem jelentékeny adományokat is gyűjtöttek. Ily lelkesedés, ennyi nemes buzgalom és fáradság, nem csuda, ha dúsan meg is termette szép gyümölcsét. A meleg érdeklődés. melyet értelmiségünk előkelőbb körei ifjú egyletünk iránt tanúsítottak, midőn az egyletbe tagokul beiratkoztak, nemcsak a polgári, de a földmives osztályoknál is fogékony keblekre, s a nemes példa buzgó utánzásra talált, amennyiben az említett osztályokból is számosán jelentkeztek egyleti tagokul, vagy áldoztak filléreikkel a jótékonyság oltárára. Hálás szívvel emlékszik meg tudósítónk azon nemeslelkű tényezőkről, kik a messze távolban is szép sükerrel fáradoztak az ifjú egylet érdekében, vaary kik annak czéljait, jelentékeny adományaikkal mozdították elő. Ezek közt első sorban említi a minden szép, nemes és üdvös törekvések magas lelkületű, áldozatkész pártfogóját s gyámolitóját: dr. S am ass a József egri érsek ő exját, ki 100 frtnyi adománynyal nyitotta meg az alapítók sorát. „Az isten áldja meg érte!“ — kiált föl buzgó tudósítónk. — ^Követte a magas főpásztor lelkesítő példáját egyik, itt, Kis-Várdán hálás emlékben élő, derék papja: Kis-Várda egykori nemesszivű plébánosa: Györgyényi Ignácz egri kanonok őnsga, „kinek hű szive soha sem tagadja meg magát egykori hálás hívei iránt,“ — s 10 db. aranynyal gyarapította az egylet pénztárát. Mély tisztelettel emlékszik meg tudósítónk Petrovayné szül. báró Horváth Ida úrnő ő mlgá- ról, ki a messze távolban szintén jelentékeny gyűjtéssel járult az egylet czéljainak előmozdításához. Az egyletnek mai napig már 34 alapító tagja van, legtöbb- nyire az itteni vidék főrangú családjainak köréből. — Pártoló tagjai is nagy számmal vannak, kik közöl tudósítónk fölemlíti: Bohus-Szögyényi Antonia úrnőt, a bpesti jótékony-nőegyletnek a legválságosabb időkben, az 50-es években, hazafiui lelkületű s lángbuzgalmú elnöknőjét Aradról, Ernyei Anna őnsgát, az angol szüzek zárdafőnöknőjét Eperjesről; ft. lovag Szvorényi József főgymn. igazgatót Egerből stb. Az „EGER“ tárczája. Az egylet választmánya f. hó 20-án tartott ülésében elhatározta, hogy addig is, mig egy rendszeres árvaházat létesíthet, egyelőre négy árvát fog felfogadni, s azok tisztességes, jámbor és vallásos növeléséről gondoskodik. Továbbá, hogy az egyleti vagyon gyarapítása czéljából tánczvigalmakat, hangversenyeket, felolvasó estélyeket stb. fog rendezni; szóval minden kitelhetőt el fog követni, hogy a fiatal egyletet mielébb magas virágzásra juttassa. Mellékesen pedig azt is nemes czéljaul tűzte ki, hogy a közművelődésre, s a társas életi szellem fejlesztése s emelésére is kiván, időnkinti nemesebb társas összejövetelek által, hatni. Vezérelje a derék hölgyeket nemes törekvésükben a magyarok istene! Útrendöri ügyek. A tél nemsokára beköszönt. Hó boritandja a földeket smajd ez, majd a sima jég fogja akadályozni a szabad közlekedést. Elérkezettnek tartom tehát az időt arra, hogy h a t ó s ága- inkfigyelmét, részint a közbiztosság érdekében, részint a községek közti közlekedés megkönnyítése végett, némely rendellenességre felhívjam. Tudvalevő, hogy megyénknek jelentékeny része az alföldliöz tartozik. Itt pedig az utak — különösen a csinálatlan utak — egy színvonalon vannak a szántóföldekkel; az árkok is úgy haladnak el az utak mellett, hogy partjaik mindkét oldalon egyenlő magasságúak; azonfelül a gödrök, kátyúk s más feneketlen posványok sem ritkák. De azért sehol sem látunk megkülönböztető jeleket! Csak egy kis sötétség kell, s a legkönnyebben ki van téve az utas annak, hogy a nyakát töri, vagy valamely sáros mély gödörnek hajt s ott vesz. Hátha még nagy hó esik! Ilyenkor másvidéki ember egyáltalán nem haladhat. A szél telefujja az árkokat, gödröket s a netaláni kocsinyomokat, és a hó mindenütt tiszta lepelként borítja be a földeket. Aki nem ismeri az ilyen vidéknek minden legkisebb zugát, az a sik hótengerben nem találja meg az utakat; hanem hol az ároknak megy, hol a szántóföldeken tévelyeg, sőt ha a hó sáros, nedves talajra esik, még a feneketlen kátyúk is fenyegetik. A legközelebb múlt télen is megtörtént, hogy ilyen hóesés idejében, egy árokba esett kocsit másnap vonszoltak ki a szomszéd községbeli lakosok. E szerencsétlen utas nem volt képes a sima hófelületen az út irányát megtartani s estefelé egy árokba hajtatott. Az elcsigázott s megijedt lovak nem tudták kihúzni a S nem veszt el soha többé Maga elől e szem, E lélek mindörökké Te árnyékod leszen. A dalegylet visszatértekor. Piros, zöld, kék ruhában Mosolygva álltak ott Sok szép lány, — mind ahány van — S szebbnél szebb asszonyok. S virággal, koszorúkkal Eláraszták a tért, Midőn a győzelmes dal A harczból hazatért. Te még gyászban valál ott Nagyanyád oldalán, Nem osztottál virágot, Még fájt mosolygni tán. Gyászoddal a tömegben ügy elrejtéd magad . . . De rajtad függött egy szem, Egy lélek rád akadt. Te vagy az égi jóság . . . A földön báj neved; Egyetlen szép valóság, Szebb mint a képzelet. Rád nézve, téged látva . . . Ez a szív ünnepe! Mint hogyha szentegyházba Nyitna egyszerre be. S miként ha angyal szállna, Oh szív, melletted el S érintene is szárnya . . . Ha ő hozzád közel. Mit tettél a szivébe, Mily üdvöt, Istenem! Hogy ha már közelébe’ Ily szent varázs terem. . . Kendelényi Béla.
