Eger - hetilap, 1886

1886-09-07 / 36. szám

288 ny. r. jogtanár Egerben. Harmadik kiadás, — nagyrészben át­dolgozva s a legújabb törvényekkel bővítve. Eger, érs. lyceumi nyomda. 1886. — 596-j-XII. lap. Ára 3 frt. Közjogi irodalmunk nemcsak napjainkban, hanem már jelen­tékeny idő óta sajnos stagnátióban szenved, növelőinek száma a minimumra szállott, és ezek munkálkodásának eredménye is ke- vésbbé önálló müvekben, mint inkább a hírlapok czikkeiben talál­ható fel. Ennek okául legalább némileg azon örvendetes jelenség szolgálhat, hogy az államtudományi irodalom egyéb, a legújabb időkig úgyszólván teljesen elhanyagolt miivel se is nagyobb len­dületnek indult, de okát képezi másrészt leginkább azon körül­mény, hogy eléhaladott közjogi eszmerendszerünk mellett, igen kevés egyén búja azon széles örü apparátust, azon sokoldalú előtanulmányt, melyet manap közjogi kérdések megbeszélése fel­tételez, közjogi institútiók kritikája megkíván. Pedig hazánk bel- terjesebb consolidáíiója, közjogának nagy részbeni átalakulása, az Ausztriával való viszonyunk, főleg a közös ügyeknek törvé­nyes megállapítása s közelebbi meghatározása, uj, egykor Ma­gyarországhoz tartozott területeknek a birodalomhoz való csato­lása s azok közjogi helyzetének megvitatása stb. stb. a közjog tudományának feladatkörébe az uj és fontos kérdéseknek, s xnegbe.-z lést igénylő institutióknak egész sorát ültette be, minek komoly tárgyalása, s tudományos fejtegetése nemcsak rendki vilii szükséges volna, hanem országos érdeket is költené maga iránt. Már az említett okoknál fogva is őszintén üdvözöljük ha­zai közjogi irodalmunk legújabb termékét, d r. Kiss István, egri érseki jogtanárnak avatott tollából csak a imént megjelent, s harmadik kiadást ért Magyar Közjog-át. De teszsziik azt továbbá még azért is, mivel e mii közjogi irodalmunknak, a tudományos kritika által is kellőleg méltányolt és kiemelt kiváló termékét képezi, s végül, mivel e vaskos mii városunk jóhirii jogi főtan- intézetének egy országos nevű tudós tanárjában tiszteli megte­remtőjét. Szerző müvében hazánk közjogának egész tere és rendsze­re feldolgozva találtatok ; ki annak minden kérdését mély tudomá­nyosságnál tárgyalja és criticailag fejtegeti. Mint a mii kiváló előnyei kiemelendók, hogy szerzője közjogi fejlődésmenetünk leg­újabb intézményeit is behatóan bonczolgatja, főleg pedig, hogy a legújabb időkig megjelent közjogi müveink, több és igen lé­nyeges hibáira utalván, azokat helyreigazítja. Tárgyát szerző 12. részre osztja, — még pedig a beveze­tés után áttér a magyar alkotmány tört. fejlődésére, Magyaror­szág uralkodási- és kormányalkatára, alaptörvényeire s az al­kotni. biztosítékaira, kiterjeszkedik továbbá Magyarország terü­leti viszonyaira, s az egyes alkatrészek államjogi kapcsolatára, — vázolja hazánk önállóságát, függetlenségét s nemzetközi jog­sedéssel, melyek meg is tevék hatásukat a fogékony lelkű hall­gatókra. Az alkony kezdő kibontani homályos sátorát a vidék felett, midőn a társaság asztalhoz szólittatott. Helyet foglaltunk, s a gondos házi gazda, kinek éber figyelme a legapróbb részletekre is kiterjedt, minden asztalnál megtekintő még egyszer a társasá­got, ha minden kellő rendben van-e. Majd kezdetét vette a lucullusi lakoma, mely véget alig érő bőségében mutatá be a magyar konyhaművészet igazi remekeit. Hát még a borok, Tokaj hegyalja, és Eger fejedelmi gyermekei, s a püspöki pincze valódi kincsei! No de ékesebben beszélnek a tettek minden Demosthenesuél, s a logméltóbb elismerés részünk­ről az, hogy a productiv nemzetgazdasági nagy tényező ellenlá­basa itt teljes érvényre jutván, e téren is derekasan meg lett oldva a nehéz (?) feladat. Második fogás után a házi úr emelt poharat, történelmi visz- szaemlékezéssel a múltra, ékes szavakkal ecseteié a nap jelentősé­gét hazánk, s a kereszténység történetében, Buda vár visszafog­lalásának két százados évfordulóján. Végre élteté a dalkört, mely templomi előadásával, szinte hozzá járult a nap megünnepléséhez. A remek és megható szónoklat után, a dalkör elnöke dr. Danilovich Pál mondott meleg köszönetét az egyesület nevében, s szónoki hévvel tartott toasztjában mindnyájunk érzelmeit tol­mácsolva, ürített poharat a házi úr, mint a dalkör nagylelkű pártfogójának egészségére. Az egész társaság lelkes „éljen“-e volt a refrain a jó kívánságra, s künn a csillagos ég alatt mo­zsár-dörgés vegyült a természet apró zenészeinek esteli har­móniájába. Végűi Kapácsy Dezső barátunk köszöntő fel költői nyelven állását, elősorolja az állampolgári jogokat és kötelességeket. Fej­tegeti a törvényhozó-, végrehajtó- és a bírói hatalom viszonyait hazánkban, szól a véderőről, végül pedig a társországok különös alkotmányjogának külön fejezetet szentel. E mü tehát mint a fentebbiekből kitetszik, nemcsak a ta­nuló ifjúság számára van Írva ; hasznát veheti annak a jogász, törvényhozó, biró, államférfin, sőt tekintve napjainkban a közvi­szonyok és társadalmi érdekek rendkívüli bonyodalmasságát, minden állampolgár, ha köz- és hivatásszerű feladataival megis­merkedni akar. Miért e művet az érdeklődök figyelmébe legme­legebben ajánljuk. X. Az „Aurora“ magyar keresztény írók könyvkiadó szövetke­zete kiadásában most jelent meg az „Aurora“ kis könyvtárának első füzete: Budavár ostromai. Irta Dr. Sziklay János. Ára 12 kr. - E népies és valóban közérdekű vállalat folytatólagos fü­zetei a következők lesznek: 2. fűz. Kolozsvár hős bírája. Tört. elbeszélés Balázs Sándortól. 3 fiiz. Hogy teremtsünk pénzt? Né­zetek a hasznos mezei gazdálkodásról. Szeitz Tivadartól. 4 fűz. Krónikás adomák. Vén Bikancsostól 5. fűz. Hogy éljünk sokáig ? Ebeczky Bélától. 6. fiiz. Egy régi jó magyar város (Kecskemét) az alföldön. Győry Vilmostól. 7. fűz. Hogy tehetjük nagygyá a huni ipart? Mudrony Páltól 8. fűz. A czigányok Magyarorszá­gon. Kadnai Rezsőtől. 9. fűz. Tiszta kezüek. Két elbeszélés Ga- bányi Árpádtól. 10. fűz. Magyarország Mátyás király korában. Ara egy-egy füzetnek 12 kr. 10 füzetre előfizethetni 1 írttal az „Aurora“ magyar keresztény irók könyvkiadó szövetkezeténél Budapesten, IV., Koronaherczeg-utcza 16. sz. a., valamint min­den hazai könyvkereskedés utján. Ajánljuk e pártolásra érdemes vállalatot olvasóink szives figyelmébe. „Kis lexikon,“ egyetemes ismerettár ; szerk. dr. Wekerle Lász­ló; 12-ik (utolsó) füzet. Ára 30 kr. Az „Olvasó kör“, szépírod. regényfolyóirat Bruhl G. „A gá­lyarab mennyasszonya“ ez. regényét kezdi meg. Egy fűz. ára 25 kr. Kiadja Fülöp Gy. Bpest Stáczió-utcza 31 sz. Különfélék. — Heti naptár. Kedd, szept. 7. ■— Ek. Regina sziiz — Prot. Regina. — G.-o. (a g. 26.) Adrián, és Nat. — Napkel. 5 ó. 26 p. — Napnyiig. 6 ó. 29 p. Szerda, .izr/it. 8. — Ek. Kisasszony napja. — Pr. Kisasszony. — G.-o. (aug. 27.) Poemen. Csílt'irtök, szept. 9. — Rk. Gorgon vt. — Prot. Gorgon. — G.-o. (aug. 28. ) Míz-s rém. Péntek, szept. 10. — Ek. Tolos. Miklós. — Pr. Jidok. — G.-o. (aug. 29. ) Szent István lefej. ünnepe. Szombat, szept. 11. — Ek. Jácint. — Pr. Protus. — G.-o. (aug. 10.) Sándor pk. a ház urát, mint az egyházi irodalom, és költészet nagyérdemű, veterán bajnokát, s fennkölt szellemű művelőjét. A fényes lakoma, a késő esteli órákban ért véget, a mikor a társaság derült kedélyhangúlatban a villa előtti szabad téren felállított máglya hatalmas tüzvilágánál élvezte egy gyönyörű nyári est minden kellemét. Csakhamar rázendítő a dalkör, az est méla csendjében, a Liszt Ferenczkez irt versenydarabot, és a többi szebbnél szebb dalait, s dalolt meghatón és elragadón, mig a közeledő éj indú- lásra nem intett. Örömtől, s hálától telt kebellel, de a válás szorongó érzeté­nek vegyülékével is vettünk búcsút a ház urától, azon férfiútól, kinek szellemi nagysága, páratlan egyéni tulajdonai mindnyájun­kat meghódítottak, s a ki nemes alakjával sziveinkbe vésve, feledheti enné tévé a körében töltött röpke perczek emlékét. Még egy visszapillantás a völgyből, s a „Merengő“ csábos alakja az éj homályába tűnt el. y. r. A czigány peezér. — Elbeszélés a mátrai vadász-életből. — Irta: Biró Mátyás. (Folytatás.) Rám nézett kérdöleg. Én nem nagyon biztatóan tekintettem vissza, mi őt még csüggedtebbé tette. — De hát absolute nem találtál semmit, a mi nyomra ve­zethetne ? Semmi vezér-fonal? Jel, nyom. ami a tetteseket kide­ríthetné, felfödözhetné ?

Next

/
Thumbnails
Contents