Eger - hetilap, 1886
1886-08-17 / 33. szám
267 sék ezt bóknak venni.) Ami különben Krecsányi játékát illeti, egy szóval kimondom: elegáns. Igazi vervvel előadott coupléi- val egész estén zajos tapsra ragadta a közönséget, mely még öltözködése közben se hagyta nyugodni. Margó Zehn a (Hermin) k. a.-nál feltünőleg észlelhető a haladás. Ma, határozottabban, biztosabban intonált, csak játéka hagy még hátra némi kívánni valót, s ez: természetesebb naivság, elevenebb, élénkebb mozdulatok, otthonosság, szóval több bátorság. Láng Ilonkát (Margit) is volt szerencsénk ma énekes szerepben hallani, s valóban meglepett üde, tisztán csengő hangjával, melyet ha kellőkép sikerül kifejlesztenie, jelentékeny erő válhatik belőle. Tolla gi (Desperieres) elemében volt, — hanem azért mégis csak nehezebb a színpadon „be skip ve“ lenni, mint a színpadon kívül. V. Somogyi, Csatár, Lovászy, Sz. Németh, Gondáné, mind nagyban emelték az est sikerét. Aug. 12. (csütört.) „Aszalai uram leányai,“ L’Aronge kitűnő vigjátéka. Szabó A. (Aszalai) számos alakításai elmosó- dottak, de néha-néha akad egy, a melyiknél önkénytelenül Új- házi-ra gondol az ember, — s ilyen volt a mai. C s i k y K. (Emilia! De mi dor (Pataky), Toll ági (Parányi) kitünően játszottak. A többiek egytől-egyig jól betöltötték szerepeiket. Hanem a nézőtéren, mig tegnap dagály, ma apály uralkodott. Aug. 13. (p é n t ek) „Zi 1 ah h ercz e g“ Claretie 4 felv. drámája adatott, a főszerepben (Marcsa) C s i k y Katinkával. Hálátlan, fárasztó szerep, mely mint a dráma hősnője négy felvonáson át az összes cselekvények góczpontját képezi, és oly ellentétes vonásokból van összeállítva, hogy ábrázolása, lelki állapotainak nüanszozása egyike a legnehezebb művészi feladatoknak. E szerep nem Csiky Katinka k. a.-nak, hanem Follinusznénak is elegendő feladatot nyújtott volna, de úgy látszik, hogy a Sötét pont Lydiája és Fedora hősnője háttérbe húzódott Zilah hg. Marcsája elöl s dicsőségének (?) e részét, átengedve jobbnak látta nyugodt lélekkel gyönyörködni e kedves drámai szende erős küzdelmeiben. És Csiky Katinka részben ki is vivta a kívánt, sikert. Számos jelenetei voltak, melyek hatást keltettek, igy: midőn bevallja Zilahnak, hogy szereti, de sohasem mehet nőül hozzá, vagy midőn Marótit megvesszözi. Utolsó jelenete is sikerült, midőn haldoklik, jóllehet itt már szavát („én is gyűlölöm a hazugságot — lássa bele is halok“) allig hallottuk. De a k. a. most áll azon stádiumon, midőn óvakodva az olcsó hatásoktól, mintegy keresni látszik a művészi hatást. Teljes öntudatában van ugyan eszközeinek, és használná is azokat, de nincsenek nála annyira kifejlődve, hogy velők intenczióit megvalósíthassa. Hang-organuma gyenge, arczjátékában nem egészen határozott. .. s igy — fájdalom — csak szép buzgalmáért dicsérhetjük meg és szavazhatunk, neki méltó elismerést. Kiemelendő szereplők még: Tőkés E. (Di- nati marquisnő.) Demi do r (Várhelyi) Vesz p rém i (Zilah) Lu- binszky (Maróti). Maga a darab vontatott. (?) Közönség alig. Aug. 14. (szombat) Hoffmann meséi,“ nagy Operette Offenbachtól. Krecsányi Sarolta (Olympia-Antonia-Stella) igazi művészi vervevel játszott és énekelt. Staccatoi, trillái, szóval egész koloraturájában művészileg remekelt. Játékában csodálatra méltóan cserélte föl a valót a képzelettel. Baba-coupléja egyike volt legnagyobbszerü alakításainak, miket eddig tőle láttunk. Gyönyörű volt a III. felvonásbeli triója Frattával, (Pánton) és Csatárral (Mirakél) ki ma méltán a második helyen érdemel említést, ki még ezen fölül Coppeliust és Lindorffot játszotta s gyönyörű erőteljes, érczes hangjával és szép játékával nem megvetendő sikert aratott. Margó Z. (Miklós) k. a. fokozatosan halad, hangja erősödik, csak mozdulataiban kívánatos több fesztelenség. Balogh (Hoffmann) úgy ének mint játék dolgában elég sikerrel töltötte be hosszú szerepét. Tolla gi (Spalanzáni- Crespel) Sz. Németli (Cochenille-Ferencz) kitűnő alakok voltak. Említésre méltó még: Lovászy, V. Somogyi, Makróczy. A darab minden részében összevágóan sikerült, és folyton gyönyörködtette a színkört zsúfolásig megtöltő közönséget, mely minden felvonás után élénk tapsviharral és kihívásokkal adott kifejezést megelégedésének a fő szereplőkkel szemben. Aug. 15. (vasárnap) „Sári néni“ Almási Tihamér új népszínműve. Krecsányi Sarolta sok kedvesség és természet- hűséggel mutatta be Sári nénit, azt a helyre, kaezkiás Sári nénit a ki még a nagyapót — Szabó A. — is tűzbe tudja hozni. Kapott is Sári néni sok tapsot szép nótáiért, illet neki rettenetes az a nóta hogy: Sári néni hej! mikor kendet még Sárikámnak, húgomnak nevezték! . . Egri, (Pali) azt hiszem nem kis lelkesedést keltett szép termetére pompásan illő huszár „uniformis- sávval és játékával a karzatot színig megtöltő Zsuzsik, Katik és Pannik között. Küké mezei (Mariska) ma kiváló kedvesség és naivsággal adta ezt a különben nem neki való szerepet, Jeles volt még: Tollagi Tőkés Emilia, Gondáné, Csatár és Bethleni. Felelős szerkesztő: Sza/bó lg*nácz. Pályázati hirdetmény. Az egri belvárosi róm. kath. hitközségi fltanodánál érsek ő nagyméltóságának 1885. junius 5-én kelt s 1991. sz. a. hozott ke-! gyelmes határozata folytán az egyesitett 5-ik 6-ik osztályú tanulók részére rendszeresített tanítói állomás megüresedvén, ezen osztálybeli tanítói, — eshetöleg egy külvárosi vegyes iskola tanítói állomásra f. évi szept, hó 5-ikére pályázat hirdettetik. Egyesített 5-ik és 6-ik osztálybeli tanítói állomás javadalmai: 1.) 550 frt. készpénz fizetés; — 2.) 100 frt. lakbérilleték; — 3.) 8 hl. kétszer búza; 16. méter kemény tűzifa. Külvárosi tanító fizetése: 1) Két vagy három szobából, konyha- kamara és házi kertből álló lakás; — 2) 400 frt. készpénz fizetés; 3) 8. hektoliter kétszerbúza; — 4) 16 méter kemény tűzifa melyből a tanterem is fűtendő; — 5) 40 mázsa kőszén árában 16 frt; — 6) Két hold föld haszonélvezete; 7) az ismétlő iskolások tanításáért 40 frt. tiszteletdij. — Ezen illetékek kifizetése év- negyedenkint előlegesen történik. A pályázni óhajtók fölhivatnak, hogy keresztlevéllel, s végzett tanulmányaik- s erkölcsi magukviseletéről szóló okmányaik- s bizonyitványaikkal fölszerelt kérvényeiket az egri róm. kath. hitközségi iskolaszékhez czimezve alulirt iskolaszéki elnökhöz legkésőbb f. évi aug. hó 31-ig beküldjék vagy benyújtsák. — A megválasztott tanító köteles állomását f. évi septemberhó 6-án elfoglalni. Kelt Egerben az egri róm. kath. iskolaszéknek 1886 évi aug. hó 15-én tartott üléséből. Ludányi Antal, apát-kanonok, plébános igazgató (192) 1—3 és iskolaszéki elnök. Árverési hirdetmény. A mikófalvi közbirtokosság tulajdonát képező italmérési regale jog, korcsmaház s az ahhoz tartozó 6 hold szántóföld, egy zsellérség utáni legelő, 1887. évi április hó 1-től 1893. évi april. hó 1-ig terjedő hat egymásután következő évekre — ezen szolgabirói hivatal, úgy Kovács (csikós) Máté köz- birtokossági igazgatónál bármikor megtekinthető — árverési feltételek mellett 1886. évi szeptember hó 5-én d. e. 10 órakor Mikófalva község házánál tartandó nyilt árverésen a legtöbbet Ígérőnek bérbe fog adatni. Felhivatnak árverelni kívánók 500 frt kikiáltási árnak megfelelő 10%-tóli bánatpénzzel ellátva, a kitűzött időben és helyen leendő megjelenésre. Kelt Pétervásárán 1886. évi július hó 22-én. A közbirtokosság megbízásából: (1781 3-3 Ivády Miklós, szolgabiró. Férfi ruhaszövetek. Csakis jó, tartós gyapjú-szövetből egy középtermetű férfi részére: 3. 10 méter szövet ára , egy öltözetre ] u; 96 kr. jó gyapjúszövetből n jobb „ 10. „ tinóm „ 12 40 „ a legfinomabb „ Utazó Plaid, darabja 4, 5, 8 és 12 forintig, a legfinomabb öltözetre, nadrág, felöltő, rokk és esőköpeny-szövetek, tiiffl, pokróez,, kammgarn, Cheviot, tricot, női és billard-szövetek, peruvien, doszking stb. ajánlja. Stikarofsky János, Gyári-raktár Briinnben. Alapittatott 1866-ban. Minákat bérmentve küldök. Mintajegyket szabók részére bérmentetlen. Utánvételek 10 forinton felül bérmentve. Nekem állandó posztóraktáram van, mely legkevesebb 150.000 frt. értékű, tehát természetes, hogy sok maradék marad, 1 —5 méter meny- nyiségben — melyet a 1 égj után.yosabb áron akarok értékesíteni. Mindenki beláthatja, hogy ily csekély maradókból mintákat nem kiildbetek, ennélfogva csakis szédelgés, ha posztókereskedők maradék minták küldéséről beszelnek, mert ha nehány pár megrendelőnek mintát küldök, akkor maga a maradék szövet erre elfogy. Oly küldemények, melyek nem tetszenek becseréltetnek, vagy a pénz vissz.aküldetik. Levelezések elfogadtatnak: német, magyar, cseh, lengyel, olasz, és franczia nyelvén. (75) 19-20-9*
