Eger - hetilap, 1886
1886-07-13 / 28. szám
225 élet. Az ááááli- és brrr-os korszakról nem beszélek. A „valahára!“ korszakban keltünk 7s5-től Vs8-ig; 8-kor a corsón zene és séta, melyre a hölgyek reggeli- vagy úti ruhában vidám szemekkel, de kevésbbé vidám arczczal jelentek meg, oly formán, mint a nap, mely nem biztos napi pályájáról. l/s10-g tart a zene; ez alatt jő meg a posta levelekkel s újságokkal. Hej csak fürdőn tudja meg az ember, hogy mily nagyszerű intézmény az a posta. Ne tessék kérem félreérteni 1 Szó sincs róla, boldogság levelet kapni távollevő szeretteinktől s hirt venni a nagy világról — — csakhogy — — hogy is mondjam? ez majdnem másodrendű dolog. Fő az, hogy kapjunk. Otthonn maradt hitves, aggódó anya, epedve váró jegyes ir, vagy szabó-kontót kapunk, az egy dolog, tárgyilag. Minő nagyszerű hallani a postás ajkáról: X. ur vagy V. őnagy- sága! s erre felelni leereszkedőleg : hozza ide, itt vagyok s egy- kedvüleg végig futni a czimen s elrejteni, vagy ragyogó arczczal fölbontani s a szomszédnak mondani: férjem ir; oh minő kedves ez az X-né, kegyedet is üdvözli; testvérem Írja, hogy vágynak utánam; az ispánom jó hireket küld stb. stb. s utána elégült kifejezéssel nézni le arra a boldogtalanra, a ki még levelező lapot, még újságot se kapott, s ki szégyenkezve kullog félre. Biz úgy! Próbáltam. VjlO-kor vége a zenének, elszéledünk apróbb sétákra könyvvel, a hölgyek kézi munkával, rajzoló füzettel. 3 412-kor kiki haza átöltözni ebédhez. Az ebéd ‘/21-kor van. 12-kor csengetnek ugyan, de elmúlik fél óra, inig kapunk s összegyűlünk. Háromféle étkezés van. Főpensio 14 frt: reggeli tetszés szerint, ebéd 6 tál kenyérrel s vacsora 2 tál. Az ebéd, az csak jó volna s elég, bár az az eredeti benne, hogy ha giardinetto van az étlapon, akkor sajtot kapunk, ha pedig sajt, okkor számócát; hanem a vacsora, az iszonyú kevés. A hydropatha peusio 12 fit: reggelire tej, tojás, vaj, ebédre 5 tál, estére tej. És lehet á la carte is enni. Ebéd után a kávéházban zene, s akkor úgy 2 óráig itt és e körül van a publikum, kártyáz, billardoz, s pletykál s újra jő a posta s újra a reggeli jelenet. 2-kor kiki haza siestára. 4-kor már „lehet“ kimenni kuglizni vagy sétálni. 5-kor d. u. zene 3/47-ig, melyre megint uj toilettekkel jelennek meg hölgyeink, s ha az ebédre az ünnepélyes arczot öltötték fel, akkor itt a szeretetre méltót mutatják be, persze je nachdem. . . . Hony sóit 1 7-kor vacsora, utána, ha nincs táncz, tombola, vagy hangverseny, vagy valami csepürágó; akkor séta 9 — V« 10-ig, mikor aztán: jó éjt! Ez volna a mindennapi élet. Volna, mondom, mert maga a fürdő épületei s fáival ezt mindennap látja, de ritka vendég az, ki 2 nap u. ezt végig csinálná. Mit cselekszik hát? Kirándulásra megy. Erről majd — ha ugyan felveszi Náczi bácsi — a következő levelemben. A fürdő-közönségről is kellene mondani valamit. Most röviden annyit, hogy itt többnyire betegek vannak, a mulatók inmert barátjának zavart arcza nagyon komikus kifejezést muta tott. Egész szívből kezdett nevetni, s mialatt könyek gördültek alá szép gömbölyű arczán, mondá: — De doktorkám. szedelőzködj s aztán siess. Avagy többre becsülöd a libapecsenyét, mint egy embernek az életét ? A kötelesség a legelső és legszentebb parancs; siess, mert magam is kegyetlenül éhes vagyok, s ha nem jösz hamar vissza, megeszem az egész ludat. Az orvos kétségbeesett pillantást vetett a tálra, fölvette bundáját, kisietett az iszonyú hóviharba, vezettetve az asszony által, ki még az úton emlegette, hogy csak siessenek, mert férje közelebb van a halálhoz, mint az élethez. A szegény Laczi csakugyan iszonyúan jajgatott és nyögött a vaczkon, mikor a doktor az alacsony szobába lépett. Lehajlott a beteghez, hogy literét megtapintsa, de hirtelen visszakapta fejét; a szenvedő lehelete igen érzékenyen sértette meg az orvos szagló szervét. — Jó asszony, — mondá rövid gondolkozás után — reményiem, férjét nem sokára egészségben fogja látni; azonban soha sem lehet tudni, hogy ily betegségnél micsoda válságos fordulat jöhet közbe. Azért is siessen vissza a plébániára, s mondja meg a tisztelendő urnák, jöjjön hamar a beteghez s lássa el halotti szentséggel. Ebből az orvosságból pedig (egy üvegcsét vett ki a zsebéből) adjon a betegnek óránkint három csöppet, czukorra csöppentve. Mig a szegény asszony a lelkek orvosáért sietett, addig a kább Alsó- és Ó-füredre mennek. De azért itt van legtöbb vendég, és szó a mi szó — mint levelem elején mondtam — a szép nem itt szebb, mint bárhol. Különösen. . . De csitt! Hogy a szász trónörökös itt volt pár nap, az minden újságban benn volt. Legnevezetesebbnek tartom itt Fraknóit, Kőnek Idát, ki több igen szép képet festett, no meg az öreg excellencziás urat, Pongrácz bárót, nyugalmazott tábornokot, a ki majdnem olyan, mint az én jó Jancsi barátom t. i. gyújtót pipál. Persze tábornok és báró levéli, több gyújtót fogyaszt, kellvén neki egy : mondd egy czi- garettáboz egy pakli gyújtó. Szidja is minden cseléd. A viszontlátásra (Elvárjuk mie'ébb! Szerk.) Sz—i Dezső. Irodalom és művészet. — „Fos Gereben összes müvei“ — 19—22 füzetei most hagyták el a sajtót a bpesti derék vállalkozó Méhner V. könyvárus kiadásában. A becses tartalmú, s Gyulai érdekes rajzaival il- lustrált egyes füzetek ára 35 kr. — „Olvasó kör“ szépir. regényfolyóirat (szerk. kiadja Fü- löp Gy. Bpest, Stáczió-utcza 31) f. é. 7-ik füzete Born Gy. „A narbonnei kastély titka ez. regényének folytatását hozza. Egyes fiiz. ára 25 kr. Különfélék. — Heti naptár. Kedd, jul. 13. — Rk. Jen5 püspök. — Pr. Margit. — G.-o. (jul. 1.) — Napkel. 4 ó 16 p. Napnyug. 7 ó. 54 p. Szerda, jul. 14. — Rk. Bonaventura. — Pr. Bonaventura. — G.-o. (jul. 2.) Bold. Assz. meze. Csütörtök, jul. 15. — Rk. Apostolok oszlása. — Pr. Apóst. őszi. — G.-o. (jul. 3.) Jáczint vért. Péntek, jul. 16. — Rk. Kármelbegyi Bold.-Asszony. — Pr. Ruth. — G.-o. (jul. 4.) Krétai András. — Holdtölte 4 ó. 25 p.-kor hajnalban. Szombat, jul. 17. — Rk. Elek hitv. — Pr. Elek. — G.-o. (jul. 5.) Márta özv. Vasárnap, jul. IS. — Rk. Legsz. Megváltó ünnepe. — Pr. Jenő. — G.-o. (jul. 6.) N. Szizoesz. Hétfő, jul. 19. — Rk. Vincze. — Pr. Rutin. — G.-o. (jul. 7.1 Tamás vért- Orsz. vásár Hevesen. Időjárás Hers eh el szerint: Jul. 8—16-ig szeles, esős idő; 16—24-ig szép idő, hacsak a szél délről vagy nyugatról nem fú. — Magas vendégek érsek ö exjánál. — A múlt kedden, f. hó 13-án gr. Károlyi Gyula, és gr. Károlyi Sándor ő nmlgaik, dr. Samassa József egri érsek ő exja látogatására Párádról városunkba rándultak, s az érseki lak vendégei voltak. — Gr. Károlyi Sándor ő nmlga, mint a Sz.-István-társulat alelnöke, egyszersmind a Tóth István, egri érseki lyceumi nyomdász által, a nevezett társulat-részére fölállítandó nyomda iránti doktor is visszaindult, de egy mellék-úton, hogy pap barátjával ne találkozzék. Nem sokára el is érte a kegyetlen hóviharban a parokhiát Ott csakhamar megyőződött arról, hogy barátja késedelem nélkül, híven ment kötelessége teljesitésére. Doktorunk kényelmesen asztalhoz ült s teljes élvezettel fogyasztotta el a libának megmaradt felét. Pecsenye s bor kitünően Ízlett az ön- kénytelen séta után. A gyorsan bevégzett lakoma után végig nyúlva a divánon, nagy élvezettel eregette öblös pipájából az illatos füstöt. Nemsokára hazaérkezett a plébános is, lerázta havat ruhájáról s bámulva tekintett barátjára. — No doktorkám, téged ugyan szépen felültetett a tudományod ; hisz patiensednek, kit halálos betegnek tartasz, nincs más baja, mint hogy — részeg. — Tudom én azt, — mond a megszólított, rendithetlen nyugalommmal. De hát félelmem óriási étvágyadtól s kárörvendő fenyegedtésedtől ... a többit érted úgyis. A tréfás leleményre mindketten hangosan nevettek s De- borának sietnie kellett még két palaczk borért a pinezébe. A két férfi kedélyes időtöltésének csak a késő éjfél vetett véget, s az orvos éjjelre is ott szállásolt, barátja vendégszerető hajlékában. Szelim.
