Eger - hetilap, 1886
1886-06-29 / 26. szám
26-ik szám 25-ik év-folyam 1886. junius 29. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ EGcEIL Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorheiy után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy peiit- sorheiyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Fölhívás előfizetésre. T. olvasóinkat, kiknek előfizetésük f. jun. hó végével lejár, tisztelettel kérjük előfizetéseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap elküldése, a késedelem folytán fön- akadást szenvedjen. Előfizetési föltételek; Egész évre Félévre Negyedévre Egy hóra . Községi jegyzők, 5 frt. 2 frt. 50 kr. 1 frt. 30 kr. 45 kr. elemi és néptanítók fél-áron fizethetnek elő. A szőlők réme. A mióta a phyloxera vastatrix újabb, meg újabb fellépése, s rohamos elterjedése hazánk szőlőiben hivatalosan constatálva lett, főleg mióta ez irgalmatlan vendég felső- és alsó szomszédságunkban tanyát ütött: mindnyájan meg lehettünk arról győződve, hogy romboló látogatásától mi sem leszünk megkímélve, s hogy csak időkérdés lehetett határunkban való gyászos látogatása. És ime, ma már több, egymástól jókora távolság által elszakított szőlőhegyeinken akadtak a phyloxera pusztitó nyomaira! Igaz, hogy valóságos keleti fatalismussal néztünk veszély- teljes sorsunk elé, s biztuk magunkat annak szeszélyére, mert nemcsak, hogy semminemű óvó-intézkedésekről nem gondoskodtunk, melyek, ha talán nem is szolgáltak volna teljes védelmül e szörnyű csapás ellen, de egyrészt megnyugtattak volna az iránt, hogy megtettük mindazt érdekünkben, a mi korlátolt erőnktől telt, s melyek által másrészt, talán még rövidebb-hosszabb időre visszatarthattuk volna szőlőink ellenségét, s annak romboló pusztításától talán egy időre még megkímélve maradtunk volna, — sőt még azon csekély körű óvrendszabályokat is hatálj’on kívül helyeztük, melyek első föl rezzenésünkben hozattak, midőn néhány évnek előtte a Felső-Tárkány szőlői fölött meghúzott, vészharang kongása s a lakosok jajkiáltása hozzánk is áthallatszott, mintegy figyelmeztetve, hogy „jam proximus ardet! . . .“ Ma az elmulasztottakat nem hozhatjuk többé helyre, legfeljebb annak megmentésére kell törekednünk, a mi talán még megmenthető. Francziaország intelligens és vagyonos lakossága, óriási erőfeszítéseket tett, roppant anyagi áldozatok árán iparkodott a tudomány, főleg a technica és vegyészet mindennemű újabb vívmányait fölhasználni, hogy határt szabjon a phyloxera elterjedésének, s volt-e ezen törekvésének sikere? A két-harmadában elpusztított szőlő-terület igazolja, hogy nem. — Legutóbb is kétszázezer franknyi pályadijat tűzött ki oly eljárás vagy irtó anyag feltalálására, melyek alkalmazásával a szőlők védhetők leg3renek Az „EGER“ tárczája. A felhő és a lányka. „Honnan jösz te vándor felhő, Oly lassú a szárnyad! Tán sötét bu terhe nyomja, S azt nem birja vállad?“ Lányka, lányka, ne csodáld ezt, Könyek szültek engem ; S elfáradtam, mig hazádba Messze földről jöttem.“ „Messze földrül? . . . úgy pihenj meg Itt e szép zöld réten, S szólj, beszéld el: láttad-é őt? . . . Kit úgy várok régen.“ „Láttam . . . ó hisz ott fakadtam Én először sírva; Hol ő most is rólad álmod Harczmezőn a — sirba.“ Felhő hallgat ; lány'ka ajkán Eles jajszó lebben, Ez megrázza a felhőt — és Sirnak mind a ketten. Sírnak, mígnem egy mély búval Már kevesb itt alant, De ott künn a temetőben Egygyel több a — sirhant. Petheö. Eger ostroma 1596-ban. — Gyárfás István monograpliiája nyomán. — Miksa és Rudolf idejében Eger hires vára volt az egész felvidék egyedüli védbástyája. E védbástya 64 évvel a „hős védelem“ után újra kemény, végzetes támadásnak volt kitéve. Eger vára 1596-ik évi ostromának napjaira nézve az egykorú történelem, naplók, feljegyzések s újabb történetíróink között nem csekély eltérések mutatkoznak. Őrt el ius 1603-ik évi kiadása szerint tartott az ostrom szept. 18-tól okt. 4-ig, tehát 17 napig; Illésházy szerint szept. 22-től okt. 4-ig, mely napon az alsó vár bevétetett, de a valóságos feladás napja nem emlittetik; Petii eő G. krónikája szerint szept, 22-től okt. 15-ig, 24 napig; Istvánfy szerint' kezdetett szept. 27-én s tartott 18 napig, okt, 14-ig; Fessler, Hammer Szál a 3’, Horváth és Kerékgyártó szerint szept. 2 l-től okt. 13-ig, 24 napig. Az ostrom lefolyásáról az egykoruak között legrészletesebb Ortelius és Istvánfy előadása, leghitelesebb-
