Eger - hetilap, 1886

1886-06-08 / 23. szám

186

meg-, kit súlyosan megsebesített mig ő maga sértetlen maradt. Utóbb pedig Sehreiter főhadnagygyal állt szemben. E párbaj volt a legvéresebb valamennyi közt, mert Schreitet- olyan súlyos vágást kapott a hasán, hogy reménytelen állapotban vitték a katonai kórházba. Menyhárdt a balvállán kapott karczolást. A párbajoknak, melyekre Edelsheim Gyulai főhadparancsnok adta meg az engedélyt, hir szerint folytatása lesz.

— Macska-zene A sokat emlegetett Janszki tábornokot, ki az utóbbi napokban tábori szemlén Pécsett volt, — az ottani jog- akademiai ifjúság megmacskazenélte. A tábornok úr a kellemes serenád elül az étteremből szobájába menekült. Egyéb baj nem történt.

— Hentzi bátyja. Az 1849-ben Budavár ostrománál elesett, s manapság oly sokat emlegetett Hentzi H. budai várparancsnok bátyjáról, a ,.Budapesti Hírlap“ egyik utóbbi számában azt Írja egy tudósitó, hogy ez az úr — Hentzi bátyja, — ki mint nyugalmazott osztrák tiszt, 1848/9-ben Tordán lakott, mentette meg Torda városát az oháh csordák megtámadásaitól. Jánkuj oláh vezér vad csordái ugyanis, miután Nagy-Enyedet a legborzasztóbb kegyetlenséggel elpusztították, hasonló szándékkal egyenest Torda ellen fordultak. Ekkor, osztrák tiszti egyenruhában, eléjök ment Hentzi, az öregebb, s waffenrokkjával és föllépésével any- nyira imponált a vérszomjas csordáknak, hogy azok letettek szándékukról s elkotródtak.

Hát ez a dolog voltaképen nem igy van egészen. — Mikor Jánkuj vad oláh hordái Nagy-Enyedet egy éjjel elpusztitották, ekkor Tordán ott feküdt a Bem hadseregének egyik hadteste, C z e t z ezredes parancsnoksága alatt. E hadtestnek voltam én is egyik tüzére, tehát jelen voltam személyesen. Egész éjjel jöttek a szerencsétlen menekültek sírva, jajveszékelve, könyörögve, hogy menjünk Nagy-Enyed megmentésére. Magunk is ott rimánkodtunk velők együtt a hadtestparancsnoknak: vezessen bennünket Nagy- Enyed megmentésére, vagy legalább megboszulására. Nem lehetett! Bem, mint ismeretes, a legszigorúbb hadvezér volt. Katonai fegyelem dolgában nem ismert irgalmat. A hadtestparancsnok szigorú utasítása igy szólt: semmi körülmény közt sem mozdulni ki a positióból, mig az indulásra a parancs meg nem érkezik. Vérző szívvel kellett Tordán vesztegelnünk, nem tehetvén egyebet, mint hogy a szerencsétlen enyedi menekülőket tehetségünk szerint segittettük s vigasztaltuk.

Az 1848/9-iki magyar szabadságharcz „erdélyi hadjárat" történetéből ma már a kis gyerek is tudja, hogy Jánkuj vérengző oláh csordái nemhogy megtámadd merték volna, de mértföldekre kerülték az olyan helyeket, hol honvédcsapatok voltak. Bizonyos tehát, hogy hírhedt Jánkuj vérszomjas bocsko- ros táborának esze ágában sem volt, Enyed elpusztítása után azt a Tordát megtámadni, hol Czecz hadteste feküdt. — Miután tehát ekkor semmi esetre se történt: nem tudom, minő alkalommal esett meg, hogy az öregebb Hentzi Tordát az oláh csordák vandal pusztításától megmentette ?

Nagy-Enyed pusztulása után néhány napra jött a fővezér parancsa, hogy a Czeczféle hadtest, az oláh földön át, induljon Nagy-Szeben felé, s Vízakna felől támadjon. E menetben vezetett utunk Balásfalván, az oláhság főfészkén keresztül, hol akkor a Jánkujféle oláhcsordák dőzsöltek. Késő estve értünk Balásfalva szomszédságába. Az oláhok egy távol fekvő hegyről el is sütöttek egy ágyút táborunk ellen. Jól emlékszem rá, hogy szokatlanul nagy fénye volt a lövésnek. Másnap reggel zeneszóval vonultunk be Balásfalvára. Az oláh hadak, vitéz Jánkuj vezérökkel már akkor a tizedik határban jártak. De az ütegüket, zsákmányul, ott hagyták, Három darab ormótlan fa-ágyut, vastag vasabroncsokkal kegyetlenül körülpáutolva. Balásfalván hallottuk, hogy a megelőző estvén is ily ágyúból lőttek ránk. A lövésszétvetetteaz ágyút, smegölte at üzér eket. Ez magyarázta meg a lövés szokatlan fényét, s azt, hogy több lövést nem koczkáztattak meg a vitéz rumuny kanonérek.

Ha Czecz ezredes ekkor valami hős román vagy szász hadsereget vezet Balásfalván, az oláhság fővárosán keresztül: Nagy- Enyed elpusztítása aligha marad megfelelő revanche nélkül. De Czecz napi parancsában ki volt adva, hogy aki Balásfalvát felgyújtja, főbe löveti. E napi parancs különben teljesen fölösleges volt. Balásfalván, az ott maradt csekély számú lakók, sőt az üresen hagyott házak is, teljesen érintetlenül maradtak.

Szabó Ignácz, 1848/9-iki lionvéd-tiizér.

— Enders-cirkusz. — Enders műlovas és akrobata-társulatának előadásait folyton szép számú közönség látogatja. A társulat legnagyobb része fiatal, s többnyire magyar születésű tagokból áll, kik nem produkálnak ugyan valami világra szóló, nyaktörő

dolgokat, de mutatványaik elég ügyesek, érdekesek, szabatosak, s a mi fő: bizonyos csínnal, mondhatnék: elegantiával vannak előadva. A clownok is elég ügyesek s mulattatok. Ajánljuk a társulatot mulatni szerető t. közönségünk pártoló figyelmébe.

— Phylloxera. Borsod megyében legújabban a velünk szomszéd S zom oly a község szőllőiben phylloxerát födöztek fel.

— Jég. A „gyönyörűséges“ május hó kezdetéhez mél- tólag fejezte be ez idei pályafutását. Utolsó napján, 31-én, iszonyú jégzápor vonult át megyénkben s főleg a délnyugati vonalon borzasztó pusztításokat vitt végbe. Az egri határ némely szőlőhegyei is részesültek, kisebb-nagyobb mértékben, csapásaiban; de különösen a szomszéd K erecsend és Dem én d községek határaiban okozott nagyobb mérvű károkat. Eddig beérkezett tu- dósitásaink szerint azonban legsiralmasabb képét nyújtja a veszedelemnek Boczónád, hevesmegyei község határa, hol a jég- zápor az egész évi termést semmivé tette. „Helységünkben — Írja ottani t. tudósitónkjun. 1-éről, — a mai napon megkezdték az aratást, mert a tegnap délután 4 órakor kitört jégvihar ösz- szes idei termésünket végkép elpusztította annyira, hogy nem maradt egyéb hátra, mint szép reményekre jogosító vetéseinket takarmánynak lekaszálni. A legidősebb emberek sem emlékeznek ily borzasztó, felhőszakadáshoz hasonló, s galambtojás nagyságú, sűrű jéggel vegyes, záporra. Az összes kár haladja a százezer frt. értéket, s ha a község porig leég, se érhette volna oly irtózatos csapás, mint melylyel e jégvihar koldussá lett lakosságunkat sújtotta. — Hasonló pusztulást okozott e jégzápor az egri érsek-uradalom p á z má n d i pusztáján (Deménd mellett) valamint a városunkkal szomszédos Kistálya helységben is.

— Tűzvész. Múlt máj. hó 22-én Kaál községében borzasztó tűzvész pusztított, melynek 17 lakóház, a hozzájok tartozó melléképületekkel együtt, lett áldozata. A tűz egy öt éves gyerkőcz gondatlanságából keletkezett, ki egy fészerben tüzélesz- téssel játszott. Az összes kár 7240 írtra van becsülve, melyből csak 2160 frtnyi összeg volt biztosítva. A szerencsétlen tüzkárosul- tak javára megyeszerte könyöradomány gyűjtése indíttatott meg.

— Gyilkosság. Czicza József 19 éves egri kapás legény, f. hó 6—7 közötti éjen egy Czifra negyedbeli csapszékben Gromán (punyi) Istvánnal, összekapott, s Czicza Grománt késével úgy szúrta szivén, hogy ez pár perez múlva meghalt, ügy a gonosztevő, valamint a veszekedésben részt vett czinkostársak is. névszerint Szakács Sándor, Biró András, Árvái Samu János, Nagy Bohos Mihály, Mátyási Lajos, Kendernei Bérezi, Kormos János és Ná- dasdi Kajsza József, — elfogatván, a fény. bíróság kezeibe szolgáltattak.

— Az eger-füzes-abonyi szárny-vonal menetrendéf.é.jún. l-től.

Egerből indul:

Az 1501. sz. személy-vonat regg. 9 ó. 40 pkor; Fü- zes-Abonyba ér 10 ó. 21 pkor, s csatlakozik a budapestről Kassa felé induló s Füzes-Abonyba 10 óra 52 pkor érkező személj7, — valamint a Kassáról Budapestnek tartó s Füzes-Abonyba 10 óra 48 pkor érkező gyorsvonathoz.

Az 1503. sz. személy-vonat 4 órakor délután; Füzes- Abonyba ér 4 óra 41 pkor s csatlakozik a Budapestről Kassa felé irányuló s Füzes-Abonyba d. u. 5 óra 7 pkor érkező gyorsvonathoz, valamint a Kassától Budapestnek irányúló s Füzes- Abonjba 5 óra 13 pkor érkező személyvonathoz.

Az 1511. sz. vegye svon at ind. 11 óra 27 pkor éjjel Füzes-Abonyba ér 12 óra 27 pkor s csatlakozik a Budapestről Miskolcz felé menő s Füzes-Abonjdba 12 óra 34 pkor érkező, valamint a Kassától Pest felé tartó s Füzes-Abonjföa 3 óra 16 pkor éjjel érkező személvonatokhoz.

Felelős szerkesztő: Sza/bó Ignácz.

Kiadó Vendéglő.

Folyó é\i julius hó l-től az „Ä r p á d“ czimű vendéglő, 3, esetleg 6 évre haszonbérbe adandó. A feltételről felvilágosítást ad a tulajdonos özv. Bayer Józsefné.

(151) [_:) Hatvani I. negyed 2. szám.