Eger - hetilap, 1886
1886-06-01 / 22. szám
178 Időjárás Herschel szerint :F. hó 1—9-ig szép nyári idő. — Bérmálás. Dr. Sámassa József érsekünk ő exja, f. lió 3-án, Áldozó csütörtökön, a főszékesegyházban reggel 7 órakor misét mond, s utána az egri híveknek fogja a bérmálás szentségét kiszolgáltatni. — Valószínű, — de még nem bizonyos, — hogy mise közben az egri tanítóképző intézet, s a katli. főelemi iskolák növendékeiből alakult vegyes énekkar, ft. Katinszky Gyula tanár vezetése alatt, egy szigorúbb egyházi stylü misét fog énekelni. — A debreczen-füzes-abonyi vasút ügyében Tisza-Füred, Poroszló és vidékének érdekeltsége igen látogatott értekezletet tartott. Jelen volt Budapestről: Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő, s az „Egyetértés“ szerkesztője, mint a nevezett vasútvonal engedményese, s vezérlő lelke, Szederkényi Nándor, Eger város orsz. képviselője; Egerből: K a s z a p Bertalan Hevesmegye alispánja, és dr. Vavrik Béla egri kir. törvényszéki elnök, valamint az érdekelt vidék nagybirtokosságának egy igen tekintélyes része. Az értekezlet a szóban levő vasútvonal tiszafiired-füzes-abonyi részének kiépítésére 200,000 frt. megszavazását határozta el, mint amely összeggel a nevezett vonal létesítéséhez járulni fog. — Az élénk folyamú s nagy fontosságú értekezletet, a „Bika“ vendéglőben, fényes lakoma követte, s reggelig tartó kedélyes tánczvigalom fejezte be, melyen részt vettek, a hölgyek közöl: Lipcsey Tamásné, Jusztusz Gusz- távné, özv. Lipcsey Irnréné, Rovássy Kálmánná, Kovács Gézáné, Pásztor Béláné, Kalavszky Albertné, Lipthay Endréné, Nyáry Józsefné úrnők; Jusztusz Ilonka, Lipcsey Szeréna, Pásztó r Irénke, Lipcsey Ilonka, Székérka Lujza, Nyáry Tériké, Jusztusz Gizela kisasszonyok, stb. A férfiak közöl: Pap szász György, Papp Elek, Szederkényi Nándor országos képviselők, Vavrik Béla, törvényszéki elnök, Ka- szap Bertalan alispán. Ferenczy Elek, Király Ferencz, Lipcsey Tamás, Jusztusz Gusztáv, K ov á s s y Kálmán, Kovács Géza, Kovács Gyula, Pásztor Béla, Medgyesy karczagi polgármester, Farkas, madarasi főjegyző stb. A négyeseket mintegy 30 pár tánczolta. — Zene-estély. Az egri uj-kaszinó igazgatósága, a helybeli katonai zenekar közreműködésével, holnap, szerdán, f. hó 2-án, a kaszinó kerti helyiségében, választékos műsorral zeneestélyt rendez, melyre a társulat tagjait hozzátartozóik s ismerőseikkel együtt szívesen látja. A zeneestély 7 órakor veszi kezdetét. — Verhovay Gyula, a képviselőház függetlenségi pártjának országosan ismert tagja, a „Függetlenség“ ez. politikai napi lap szerkesztője, máj. 29-ike óta városunk vendége. Verhovay — mint velünk kollegiális bizalommal közié — nem csekély fontosságú társadalmi fölfedezések ügyében járt ez alkalommal a felvidéken, rés nem nyújt üdülést a lankadó erőnek, férfiasságából s önbecs- érzetéből kell meríteni az orvosnak az erőt, hogy "az emberiség javára szolgálni képes legyen. Ilyennek ismerve önöket t. kartársak, jóakaratú közreműködésükbe bizva, engedjék meg, hogy megyénkben közegészségügyünknek a gyermekhalandóságra vonatkozó szomorú képét mutassam be. A középhalálozás az európai államokban 17 és 42 permille között ingadozik, mely nagyrészt a gyermekhalálozástól függ. 1885-ben Hevesmegye összes 208,420 lélek száma közül elhalt 8171 lélek, a lakosságnak 392/lo0 %"a> nii csaknem 40 permillenek felel meg. Figyelembe véve, hogy nagyobb járványok nem pusztítottak, s egészségügyi viszonyunk a kedvezőbbek közé sorolható, látnunk kell a halálozási kimutatást arányaiban, hogy hol fedezhető fel e szomorú jelenségnek oka ? Egerben elhalt 1032 lélek közül 5 évig 589 azaz 5748/100 % Gyöngyösön 57 854 11 11 11 523 „ 6148/100 % Egri járásban V 1457 11 11 11 891 , 6110/i00 °/o Gyöngyösi j. 11 1034 11 11 11 624 ,. 600/0 — Hatvani járás. > 11 1195 11 11 11 748 . 6260/lo0 °/o Hevesi járás, 11 1160 11 11 11 709 6150/ioo °A> T. Füredi j. 11 1160 11 11 11 709 „ 6150/io0 % Pétervásári j. 11 824 11 11 11 516 „ 6262/i00 Vo A tudományos világ előbbkelőjei foglalkoznak e kérdéssel, s mutattak rá az okokra, melyek elhárításával fajunk e calami- tástól megmenekednék. Megyénk egészségügyi helyi viszonyainak ösmeretéből kifolyólag következőkben vélem felösmerni a baj okát: már a nemzésnél kóros fejlődések csirái oltatnak az em- bryóba a szülők iszákossága miatt, s az anyaméhi élet tartama s most, visszatértében, Egert is útba ejté, hogy itteni barátai s elvtársaival találkozzék. Jellemző vonásként jegyezzük föl a t. vendég képviselőről, hogy, mint az egri cist. r. főgymnásium egykori növendéke, első sorban az azon időkből még itt levő tanárait látogatta meg, s szembetünöleg örvendett azon, hogy az intézet falain belül az ifjabb tanárokkal is nyílt alkalma megismerkednie. Meglátogatta még volt képviselő társait: Csiky Sándort. K a s z a p Bertalan alispánt, s amennyire korlátolt ideje engedte, még másokat is városunk polgárai közöl, s megszemlélte egyszersmind Eger nevezetességeit, mig az esti órákat többnyire számos itteni barátai s elvtársai körében tölté. Gyászhir. Zwornikkircheni Blasehke Gyula, nyug. csász. és kir. tábornok, a vaskorona rend lovagja, múlt máj. hó 22-én, hosszas szenvedés után, Trientben elhunyt. — Lovag Blasch- ke Gyula, egyike volt az osztrák-magyar hadsereg legkiválóbb, s legképzettebb törzskari tisztjeinek. Hadvezéri tehetségeinek, s hősi bátorságának fényes tanujeleit adta a bosnvák hadjáratban. S hogy a polgári és társas életben mily nemes jellemnek bizonyult, tanúja rá városunk összes közönsége, mely Blaschke Gyulát, mint az itteni helyőrség őrnagyát, a magyar haza s nemzet iránt tanúsított őszinte, igaz vonzalma s ragaszkodása, a polgárság iránt minden körülmények közt nyilvánított barátsága, szeretető, s rokonszenves érzelmei, valamint hazafias, és társadalmi közti- gyeink iránti meleg érdeklődése, úgy egyszerű, vidám kedélye s leereszkedő nyájassága miatt rajongásig szerette! Meg vagyunk győződve, hogy városunk összes polgárságának érzelmeit tolmácsoljuk, midőn Eger lakosságának nevében az elhunyt jeles katona sírjára igaz tiszteletünk s kegyeletünk hervadhatlan koszorúját ez emlékének szentelt sorokban leteszszük! — Hja! szép idők voltak azok, midőn Csiky Sándor városa a magas műveltségű s legnemesebb jellemű Baumgarten csász. és kir. ezredes tárparancsnokot, a város jóléte körül szerzett érdemeiért, nagy ünnepségek közt Eger város díszpolgárává választotta, — s midőn Blaschke Gyula cs. és kir. őrnagyot a szeretet, tisztelet és vonzalom minden kitüntető jeleivel vette körül. S ha az osztrák- magyar hadsereg tiszti kara — mint kellene ! — mind ily jeles hadfiakból állana, akkor, — hiszszük, — nem támadnának Jansz- kiak, akik a hazaáruló, hitszegő, s a hadviselés válságos per- czeiben álruhában szökni készülő Hentzieket választják mintaképükül. — Gyászhir. — Török Sándor, Eger város egykori polgármestere, ki agg napjait, fia, Török Abel kasznár házánál, Kercseligeten élte le, ugyanott, 77 éves korában, a múlt hó utóbbi napjaiban elhunyt. — Nyári mulatság. Az egri jogakadémia polgársága által folyó hó 5-én azaz szombaton az érsekkertben rendezendő nyári mulatság e napon minden körülmények között, tehát kedvezőtlen alatt hányszor zavartatik meg s tartatik vissza fejlődésében s mennyi betegségen megyen át a magzat, hol az anya, terhén kívül a megélhetés nehéz terheit is viseli. E kettős teher súlya mellett rá nehezedik a magzat fejlődésére az állatias vágyak kielégítéséből eredő féktelen szenvedélyek korlátlan zaklatása s a mindennapi élet robotjának minden terhei. Hány nő rongáltatik meg a titkos magzatelhajtás következménye által, menynyi válik nyomorékká, s mily fonyadt lesz a gyümölcs, éretlen korában le kell esnie fájáról. Ezt nevezzük veleszületett gyengeségnek. A szülésnél millió előítélet s a kuruzs- lások minden kigondolható neme avatkozik be e fontos actusba ; de a legnagyobb szerepet játsza a bábák tudatlansága, a melynél csak kuruzslásra hajlamosbitott roszakaratuk nagyobb. Tapasztalatból tudjuk, mennyi kárt okoznak az okleveles bábák tudatlanságai s hozzá hatványozódik ezen aggasztó eredmény megyénk területén, 66 nem okleves szülésznő közrehatásával; mily szerep jut ezeknek a halva szülöttek szaporításánál. A tapintatosságnak viszonyainkhoz acclimatisált legnagyobb mérve sem némithatja el az orvosi meggyőződést, a tényeknek azon megdönthetien bizonyítékával szemben, hogy éghajlatunk alatt szeptember elejétől május elejéig az újon szülöttek egészségére a keresztelés alkalmával a küllég befolyása, sőt sok helyütt a hideg vízzel eszközölt leöntés igen káros behatással van. Ezt igazolja Franczia és Olaszország statisztikai kimutatása. (Vége köv.)
