Eger - hetilap, 1886
1886-05-11 / 19. szám
152 világosító eszközöket felkeresni, s a jelen állapotot az előbbenivel együtt tudni, hogy így a dolgot tökéletesen megfontolván, mind tulajdon lelkiismeretüket, mind pedig azokat, kiket képviselnek, megnyugtathassák.“ A solemnis előterjesztéshez is ragaszkodnak, hogy az ország archívumába tétethessék. „Ez nem bizalmatlanság — mondák a főrendiházhoz intézett újabb üzenetben — hanem a késő maradékok bátorságára intézett szándék kifejezése.“ Kijelenték ezenfelül, hogy a kimutatás előterjesztése megtörténtével fognak csak az ügy érdemleges tárgyalásába bocsátkozni. A főrendek tábláján s az udvar körében nagy meglepetést keltett a karok és rendek ezen szilárd álláspontja. XJjabb üzenetben kisérlették meg a karok és rendek megnyugtatását, hogy ő felsége s a nádor már ösmertették a kívánt adatokat, s bízzanak meg abban. A főrendiház újabb üzenete több megyék követeire hatott, s Bars, Hont, Szatmár, Arad megyék, Buda, Temesvár, Lőcse városok követei elállottak a további követeléstől. Nem úgy a rendek túlnyomó többsége. Hajlithatlanok maradtak. Újabb üzenetükben „határtalan bizalmuk kifejezésével ő. kir. herczegsé- ge a nádor irányában esedeznek, hogy a seregeknek 1791-iki, úgy mai állapotját rövid utón méltóztasson kieszközölni, s velük közölni s nem fognak késni annak megvizsgálása után lelkiismeretűk szerint eljárni.“ Csakhamar megérkezett erre is a nádor válasza, hogy a kívánt állapot ösmertetése a deputáczióban már megtörténvén, a nádor nem látja illőnek, hogy a mondott rövid utón ezen kívánság teljesítése előmozditassék. A karok és rendek ezen üzenetről értesülve, a további határozatot másnapra halasztották, s jun. 16-án összegyűlve, egy főrendi üzenet érkezett, melyet a rozsnyói püspök adott elő, hogy „tudtára jővén ő felségének a statusok és rendek kívánsága, hogy úgy saját lelkiismeretük, mint küldőiknek megnyugtatására a hadsereg állapotját tudni kívánják, annak közöltetését kegyesen elrendelte.“ Ezen üzenetre kifejezték a karok és rendek, hogy a kimutatást nem azért sürgették, mintha a hadseregre vonatkozó elhatározásukat épen ehhez kívánnák szabni, hanem, hogy elhatározásukra minden szükséges felvilágosító eszköz rendelkezésükre legyen. Megnyervén a kívánt kimutatásokat a karok és rendek, a további tárgyalás folyamatba tétetett. A fennforgó viszonyokhoz képest a magyar hadi létszám 63 ezer emberre határoztatok. A szolgálati idő gyalogosnál 10, lovasnál 12 évre szabatott. így az évenkénti kiegészítés 6043 emberre szabatott. E létszámra azonban világosan kijelentetett, hogy „a kapitulácziónak 10, illetve 12 évre való kiterjesztését, semmiképen sem lehet oly balértlem- ben venni, mintha ezzel a sereg évenkinti pótlásának kötelessége egyik országgyűléstől a másikig túl is terjedne.“ Kifejtetett az is, hogy ha időközben háború ütne ki, ő felsége rögtön országgyűlést hívjon össze, hogy a szükséges haderőről gondoskodni lehessen. Nagy erőfeszítést tett a kormány, hogy valami módon a háború esetét szem előtt tarva, a hadi létszám emelhetését kieszközölné. — Sz, csak tán nem akar megesküdtetni. Hát úgy el feledte már arczomat, pedig valamikor régen . . — Az ám, mióta is nem láttuk egymást! De jöjjön, üljön ide. Ide, mellém, hadd nézzem meg apróra. Beszéljen, hol és merre él, hogy került ide? Istenem, ez aztán meglepetés! Hogy fog örülni Jóska! No üljön ide, csak tán nem fél tőlem ? Hiszen mi gyermekkorunk óta ismerjük egymást. De valami frissítőt adok. Julis! Ugy-e messziről jön most? Ej, hogy az a Jóska nem tud itthon lenni ilyenkor. Különben nem eresztjük ám el egyhamar. Legalább egy hetet itt tölt Jóska kedviért, egy másikat meg az enyimért. Ugy-e igy lesz? Majd meglássa, mennyit mulatunk. Nem messze ide Siófok, csónakon szoktunk oda menni. Én nagyon szeretek csónakázni. Ugy-e maga is ? Jóska pompásan kezeli az evezőt. De hát beszéljen maga is. Istenem csak mosolyogva néz rám s hallgat. Szóljon már no. Valóban mosolyogva néztem a kis fecsegő asszonyt s eszem ágában sem volt félbeszakítani. Oly kedves volt. mint egy csicsergő fecske. Beszélt, nevetett, hadonázott, felkelt, leült, szóval maga volt az élet. Kezdtem életemet elbeszélni neki, de csak kezdtem, mert alig szóltam tizet, belevágott: ugy-e szokott zongorázni ? Jóska szépen hegedül s fuvoláz, majd triózzunk. Énekel is? Hogy ne, hisz emlékszem, mennyit énekeltünk, mint gyerekek. Tudja még azt a . . .jaj hogy is kezdődik ? . . . igen . . . maga tanított rá, tudja, épen tűz volt akkor este a Csapó-szeren. Eresz alá fészkel a fecske. Jöjjön próbáljuk meg mindjárt. Többféle javaslat is tétetett ez irányban. Azonban a karok és rendek nem engedtek, s a végelhatározás ez értelemben történt. A katoua-kiállitás módozatairól folyt ezután a tanácskozás» s e közben a jun. 25-én tartott ülésen a főrendiházban tette meg gróf Festetics György nagylelkű első adományát a magyar katonai akadémia első alapjára, melynek felállítását különben az 1723-ik évi országgyűlés elvileg már megrendelte. A nemes gróf 40,000 frtot ajánlott fel. Utánna az alsó táblán Szatmár követe, Rhédey Lajos 10 ezer frtot ajánlott hasonló czélra. A magyar katonai akadémia tényleges felállítását az 1808-iki országgyűlés elrendelte — foganatosítva ma sincs. Szederkényi Nándor. Az ujjonczozás Hevesmegyében. Heves megye egyes ujjoncz-állitási járásaira az 1886. évi ujoncz, póttartalék, illetve honvédségi jutalék a múlt évről felmaradt tartozások beszámítása, valamint a támadt követelések levonása után, következőkép oszlik meg: Járás a hadsereg részére honvéd ujoncz póttartalék összes egri 178 31 209 26 hevesi 114 21 135 17 hatvani . 120 18 138 14 gyöngyösi 156 22 178 18 pétervásári 103 15 118 13 tiszafüredi 106 18 124 16 Eger városa . 65 13 78 11 Gyöngyös városa 73 12 85 10 Osszosen: 915 150 1065 125 A fentebb kitüntetett jutalékra állíttatott Eger város három, a többi járás négy korosztályának igénybe vétele mellett: Járás a ujoncz hadsereg részére póttartalék összesen honvéd egri 104 1 105 56 hevesi 98 — 98 35 hatvani . 83 — 83 34 gyöngyösi 93 1 94 43 pétervásári 70 1 71 43 tiszafüredi 59 1 60 54 Eger városa . 65 13 78 19 Gyöngyös városa 42 — 42 11 Összesen 614 17 631 295 marad tehát hátralék az egész megyében 301 ujoncz és 133 póttartalékos, vagyis összesen 434 ember. Egész Heves vármegyében a sorozásra fel volt liiva 6017 ember; ezek közül a védtörvények 17. §-a szerint, mint családfenÉs fogta kezem s vezetett a salonba. De mielőtt a zongorához értünk volna, megállt egy kép előtt: Nézze, szegény édes anyám. Meghalt férjhez menetelem után 1 hónapra. Annak 3 éve. Az ám, 3 éves asszony vagyok már. Hallotta hírét? Ugy-e nem gondolta volna, hogy Jóska felesége leszek valamikor. No de én sem ám. Mennyit nevettem, mikor megkért, az hittem, hogy csak tréfál. De oly furcsa is volt az, mikor elém állt, nagy komolyan rám meresztve azokat a fekete nagy szemeit s igy szólt: Irma! én szeretem, akar-e feleségem lenni? Istenem, hogy elkaczagtam magam! 0 erre oly furcsán nézett, akkor meg sirva fakadtam és . . . .Jaj de komikus lehetett, a hogy ilyen csepp teremtés egy olyan óriásnak akart a nyakába kapaszkodni. Most már nem úgy van ám. Neki kell szépen lehajolni. Ah amott jön. Adja csak karját, majd bemutatom neki. Hanem komoly legyen ám ! Jóska belépett. Gyönyörű szép szál fiú. szőke s szemei feketék ; olyan erős, hogy egy ökröt le tud ütni s képzelem, hogy ez a csepp jószág, hogy tekergeti ujjai körűi. — Édes Jóskám, egy nagyon kedves vendégem érkezett, remélem szívesen fogja látni. A bemutatás fölösleges; nézzék meg egymást, s addig, mig eléggé kibámulják magukat egymáson, azután kigyönyörködik, addig én elvonulok. De mindaddig, mig ki nem találja, hogy ki ez a kedves vendég, nem szabad többet, csak a kis ujjam hegyét megcsókolnia. így. S leírhatatlan grácziával s kaczérsággal nyujtá kis kezének kis ujját férje felé, azután kaczagva, trillázva kiszaladt. — Pár pillanatig némán néztük egymást. Az én Jóskám úgy
