Eger - hetilap, 1886

1886-05-04 / 18. szám

146

mulatós az a klasszikus világossá», tömörség és nyugalom, mely- lyel nyelvünket — német eredete daczára — használni tudta. Első, többnyire a jog körébe vágó munkái, értekezései s czikkei a 40-es évekbeli Századok, Athenaeum, s a Tudománytár hasábjain jelentek meg. Később már a „Jogtudományi Közlöny“ alapitói között találjuk nevét. Jog és államtudományi encyclopediája, észjogi elő- és alaptana s végül „Büntető joga“ keresett s előnyösen ismert könyvek úgy hazánkban, mint a külföldön. Mint szónokot rendkívüli klasszikái műveltség, erős logika, óriási emlékező tehetség, formákban tökéletes, tömör és világos előadás jellemezték. A kúria egykori biráját, az egyetemi ifjúság szeretett tanárját, sokan jó barátot is mindnyájan egy magas tiszteletet érdemlő férfiút veszítenek. S most minden testület, az elhunytnak minden munkatársa siet részvétét az elhunytnak érdemei iránt kijelenteni. Maga a király is teszi ezt, ki egyik legrégibb és leghívebb támaszát veszité el. Temetése május 2-ikán délután t/2 5 órakor ment végbe Budapesten, mikor is óriási közönség részvéte kisérte sírjába, a kerepesi úti köztemetőbe, hova földi, maradványai örök nyugalomra helyeztettek. A boldogult ministert. a gyász- rovatalon érte a legmagasabb kitüntetés, melyet a Habsburgház uralma alatt még egy államférfiu sem ért el. Királyunk ő felsége, nyitott kocsiban, személyesen jelent meg a gyászszertartáson, s ott maradt agyászmenetelin- d u 1 á s a i g.

— Május l-én — reggel 4—5 óra között főutczánkon végigvonulva, dobok pergésével és magyar indulókkal köszönté a fölkelő napot s ébreszté fel a Morpheus karjaiban szendergőket édes hajnali álmukból a helybeli katonai zenekar. De a délutáni térzenét megirigyelte tőlünk az ég, mert a délelőtti szép napot, permetező eső váltotta fel.

— Gyászhir. Burik Julia, — Burik István, az egri érs-. lyceumi jogakademia derék tanára- s városunk értelmisége egyik előkelő s kiváló tagjának nővére, hosszas szenvedés után, f. apr. hó 27-én elhunyt. A boldogult hűlt tetemeit, f. apr. hó 29-én díszes egyházi szertartás mellett, közrészvét kisérte az örök nyugalom helyére.

— Löveldénk megnyitása vasárnap folyó hó 2-án szép számú társaság jelenlétében, szokott élénkséggel folyt le. Tétetett összesen 500 lövés és találtatott 960 kör, ezek közt 113 mély kör. Legsikerültebb lövéseket tettek: Polereczkv Gyula, ki 80 lövéssel 202 kört s ezek közt 25 mély kört talált. Továbbá: Gröber Ferencz 60 lövéssel 124 kört 18 mélyet, — Grónay Sándor 60 1. 119 k. 13 m. Makay Felix 40 1. 110 k. 12 m. Vavrik Endre 60 1. 108 k. 15 m. Barsy József 60 1. 103 k. 9 m. Mar- tonffy László 60 1. 93 k. 10 m. — Találtak még: Komáromy József 20 lövéssel 45 kört 5 mélyet, - - Tavasy Antal 40 1. 41 k. 5 m. és Subicli Géza 20 1. 15 k. 1 m. A kitűzött jutalmakat nyerték: Polereczky Gyula egy-ugyanazon bárczával: 10 frankos aranyat elsőül legjobb mély lövéséért, — szintén 10 frankos aranyat elsőül legtöbb mély lövéséért és még 2 forintot ezüstben,

mi hir csak akadt „azóta“ a rokonságban, azt mind elmondom. S ez többet ér egy félévi újság prenumerációnál, mert először nem kerül annyiba, másodszor meg csupa ismerős- és rokonról lévén szó, érdekesebb is. És minő jóizün el tudom mondani, hogy ment férjhez Malcsika, mi lett abból a lump Pistából, szegény Tóni néni mit csinál özvegységében, miért lett színész Pali fia, s képzelje a Jóska, az az alamuszi, megszöktette az x-i ispánnét, de mikor elfogyott a pénzük, haza kéredzkedtek, — Gellért egyre gyarapszik, Idáék tönkre mentek stb. stb. Az igaz, hogy ez a pletyka színét viseli, de mikor olyan jól esik „azoknak.“ Aztán ők is elmondják a magukét, kezdve attól, mikor még ölben ülő kis gyerek voltam, aztán körülnézzük a házat, a falut, a szomszédságot, bemutatnak mint ujonan akvirált rokont, esetleg azok is meghinak, s igy aztán múlik a nap. Másnap meg kezdem élőről. Hanem most, mint mondtam, kezdek kifogyni a fehérmegyeiekből, s nem tudom, merre forduljak, Veszprémnek-e, Tolnának-e vagy Somogynak. Egyébiránt majd holnap elválik. Az első állomástól visszaküldöm köszönettel a kocsit.

— Hm, hm, szép biz ez, a mit itt beszélsz, csakhogy olyan szeleverdinek is való ám, mint te vagy.

— Bizony bácsi, azt hiszem magam is, 60 éves koromban nem kóborlók már igy.

— Megállj csak, mondok én neked valamit. X-hidán voltál e már?

— X-hidán ? Nem. Ki lakik ott, mondja bácsi, tán rokon lesz?

másodikúl legtöbb körtalálásaiért. Makay Felix egy-ugyanazon 20 lövéses bárczán 10 frankos aranyat elsőül legtöbb kör találásáért és 1 forintot ezüstben, harmadikúl legjobb mély lövéséért. Gröber Ferencz 1 irtot, ezüstben egyik bárczáján harmadikúl legtöbb körtalálásért, szintén 1 irtot másik bárczán harmadikúl legtöbb mély lövéséért. Vavrik Endre 2 frtot ezüstben, másodikúl legtöbb mély lövéséért, — végre Martonffy László 2 ftot, másodikúl legjobb mély lövéséért. Élénk visszhangra talált Tavasy Antal főlövész- mesternek a választmány által is helyeselt és elfogadott azon indítványa, hogy a tagok egyenruhával (csak felöltő és kalap) lássák el magukat, — mi bizonyára csak fokozni fogja a társulat iránti érdeklődést, főleg pedig nagyobb ösztönül szolgáland az ifjabb nemzedéknek a belépésre.

— Az egri jogakadémia polgársága által rendezendő „zártkörű nyári mulatság“ — mint már jeleztük — az érsekkertben, jövő június hó 5-én, szombaton (kedvezőtlen idő esetén június

9-én szerdán) fog megtartatni. E mulatság az előkészületekből ítélve kétségkívül egyike lesz ez idei nyári mulatságaink legsikerültebbjeinek. Hölgyeink, kiknek még emlékezetükben van a tavalyi „jogász-majális“ (azokat értjük, akik ott jól is mulattak! .. De hát ki nem mulatott ott jól ?...) világos fogalmat szerezhetnek maguknak az idei „juniálisról“, azoknak pedig, akik tavaly nem voltak ott, megsúgjuk, hogy az idei a tavalyinál — föltéve, hogy az idő kedvezni fog — kedvesebb, fesztelenebb, át családiasabb jellegűnek Ígérkezik. Zene, a Palócz Kálmáné lesz, kedvet, hölgyeink, harapni és nyelni valót, a mamák — illetve a Kati meg a Panni hoznak magukkal, a többiről a rendezőség fog gondoskodni. A meghívók e hó közepén küldetnek szét. s fölhívjuk t. közönségünk mindkét részét, azon esetre, ha tévedésből meghívót nem kapnának s arra különben igényt tartanak, e tekintetben ifj. Simonyi Károly úrhoz fordulni.

— Képviselő-választók. — Az 1887-ik évre érvénynyel bírandó országgyűlési képviselő-választók névjegyzékének összeállításával Eger városát illetőleg Csiky Sándor elnöklete alatt: Vavrik Endre, Gyubek Lajos rendes, Almásy Felix és Petravich Ferencz póttagokból álló küldöttség bízatott meg azzal, hogy a névjegyzék összeállítása házszám szerinti sorrendben városnegye- denkint eszközöltessék. Az összeírás mikor leendő megkezdése lapunk legközelebbi számában fog közzététetni.

— Terményüzleti tudósítás. (Sonnenschein V. terménykereskedő í. tudósítónktól.) Múlt heti vásárunkat, úgy behozatal mint vételkedv tekintetében, a legsilányabb forgalom jellemzi; az árak alig tarthatták magokat. T. búza (választék hiányzott) 7.20— 7.60; kétszeres és rozs : 5.20—5.50 ; árpa: 5.0—5.60; kukoricza : (keresettebb) 5.10—5.30; zab: (állandó ár) 6.20 —6.50 ; bab (lanyha) fehér: 6. —6.40, tarka: 4.80—5.20 mmkint.

— Májusi orsz. vásárunk, jövő vasárnap f. hó 9-én délután gyűlik, és 10—11-én tartatik meg.

Felelős szerkesztő: Sza-Toó Ignácz.

— X-hidai Jóska. Három év előtt vette el Sz. Irmát, kapott vele szép hozományt, no maga a menyecske is csinos, az apja tavaly halt meg, s most ő itt gazdálkodik. Nagyon derék népség. Ajálhatom őket.

— X-hidai Jóska? Nem szőke fiú?

— De az.

— Iskoláit Z-ben végezte ?

— Ott.

— Hisz ez pompás! Iskolatársam volt. A feleségit is ismerem. A kis Irma! Harmadik szomszéd voltak tőlünk. Mint diák gyerek magam is kurizáltam neki. Ej, ej, hogy a Jóska vette el. Soli’se hittem volna. Hiszen ki nem állhatta, s most a felesége! Mondja, bácsi, hogy vannak ?

— Nagyon jól. Persze az baj, hogy már 3 év is elmúlt s még mindig üres az a nagy kastély. — Az öreg X-hidai igen szépen megépítette. Érdemes megnézni. Eredj csak hozzájok; bizonyos, hogy nagyon megörül.

Másnap reggel, még alig hajnallott, midőn távoztam az én vidám lelkű öreg bácsimtól, hova szintén „csak úgy“ botlottam be. Gyönyörű szép volt a hajnal, a csillagok már eltűntek, csak a hajnali ragyogott még délen sárgás szép fényében, keleten ott volt már az a meghatározhatatlan fény, az a piros-sárga-zöld derengés, a rózsa-ujju hajnal, mint a görögök nevezték, de a vidék aludt még. Mire a nap már negyed útját megfutotta, elértünk a Sióhoz. — Nem sokára Pista kocsis hátra fordul, hogy nézzem csak, ott látszik már X-hida ni.

(Folyt, köv.)