Eger - hetilap, 1886

1886-04-20 / 16. szám

129 Le voyage de la délégation francaise en Hongrie. Ezen czim alatt jelent meg a Gazette de Hongrie kiadásában Proth Ma­rio, a jeles franczia publicista a kiállítás alkalmával Budapestre érkezett franczia irók s művészek magyarországi utazásáról szóló cziksorozata, mely annak idejében a Gazette de Hongrieban meg­jelent. A csinosan kiállított kötet franczia és magyar szöveggel Tréfort közoktatási miniszternek van ajánlva. E kötet, mely min­den könyvkereskedésben 30 krért kapható, tartalmazza egyszer­smind Proth Mario a budapesti kiállításról irt czikkeit. A Gazette de Hongrie előfizetői e munkát ingyen kapják. Különfélék. — Heti naptár. April. 20. Kedd. Bk. Tivadar. — Pr. Szul- picz. — Go. (apr. 8.) Herodian. — Napkel. 5 ó. 4 p. — Nap- ny. 6 ó. 54 perczkor. April. 21. Szerda. Rk. Anzelm. — Pr. Adolár. — Go. (apr. 9.) Eupszik. April. 22. Nagy-Csütörtök. Rk. Nagy-Csitt. — Prot. Nagy- Csüt. — Go. (apr. 10.) Ferencz. April. 23. Nagy-Péntek. Rk. Nagy-Pént. — Pr. Nagy-Pént. — Go. (apr. 11.) Antipa. April. 24. Nagy-Szombat. Rk. Nagy-Szomb. — Pr. Nagy- Szomb. — Go. (apr. 12.) Vazul. April. 25. Vasárnap. Rk. H u s v é t v a sár n a p. — Pr. Hus- v. vasárnap. — Go. (apr. 13.) Husv. vasár n. April. 26. Hétfő. Rk. Húsvét-hétfő. — Pr. Húsvéthét­fő. — Go. (apr. 14.) Husv.-hétfő. — Utolsó negyed fi. ó. 31. p.-kor reggel. Időjárás. Herschel szerint: 18—26-ig derült idő, de hűs sze­lekkel. Lapunk közelebbi száma, a húsvéti ünnepek miatt, szerdán, apr. 28-án fog megjelenni. — Dr. Samassa József érsekünk ő exja, f. hó 15-én Buda­pestről, a húsvéti ünnepekre székvárosába visszaérkezett. — A nagyheti, s húsvéti ünnepi ajtatosságok sorrendje az egri székesfőegyházban. Virágvasárnapján a d. e. 9 órai isten­tiszteleten Lengyel Miklós püspök nagyprégost ő mlga pontifi­káit. — Nagy-Szerdán, Nagy-csütörtökön 3VS — Nagy Pénteken pedig 3 órakor veszik kezdetüket a Lamentatiók, a Responsorium okkal Haydn Mihály tói, melyek az Allegriféle „Miserere“-vel végződnek. A Nagy Csütörtökön, regg. 8 órakor kezdődő, s a szokásos lábmosással, olajszenteléssel, a papság s a szegények áldoztatásával egybekötött ünnepi istentiszteleten (ha VI. A kesztyű. Soha lányok közt nem forgott, de föltette magában: ma be­vallja szerelmét. Pedig, első szerelmet bevallani nehezebb, mint meghalni érte . . Novemberi eső bulldogéit a temető platánjaira, melyek az X-ék családi sírboltja körül hajladoztak a szélben, oly zajjal, mint gyermekek sírása. Sűrű köd fogta be a vidéket. A kápolna tetejét zsindelyezte a mindenhez értő harangozó. A szél felduzzasztottá kékes kötőjét, és hátán az inget. Olyan volt az emberke, mint felfújt hólyag, melyet szél vetett a tető üres léczei közzé, hol fennakadt. Lent, töredezett kökereszthez támasztva hátát, összefont karral álla hősöm. Nagy karimájú kalapban, összezárt karjaival, hősileg előre vetett jobb lábbal: felséges alak volt. Szobornak mondanám, ha szerencsétlenségemre szája fel nem nyílik, s el nem kezd — fütyülni. Oly erősen, hogy némely bőrig ázott fákon függő veréb csomóban szállt fel a kápolna keresztjéig, hol meg­riadva úgy szétestek, mint azon edény darabjai, mely igen hirte­len törik össze. Fütyülő szobor! — ezt már nem veszem a lelkiismeretemre. Hősöm várt. Várt, mint én magát színházban, ha sokáig késett s páholyuk, — mint szemeit vesztett arcz — oly üresen és szomorúan nézett felém. A darab — az „Arany ember“ — unal­mas; a színészek ostobák; a közönség felháborító; az élet teher; de (mily bosszú) hőditó-szép'ek a nők ... Ön megjelen. Dicső darab! utólérheilen művészek! imádandó közönség! szép élet; de — rút nők! . . gyöngélkedése nem fogja akadályozni) érsekünk ő exja pontifi­kái. Ez alkalommal a főegyházi zene- és énekkar Führer miséjét fogja előadni, betétekkel Zsasskovszky Endrétől. — Nagypén­teken 9 órakor ünnepi istentisztelet, Passióval; körmenet a a sz. sirhoz, és egyházi szónoklat. Délután ünnepi körmenet a szent sirok látogatásával. — Nagy-Szombaton 9 órakor ün­nepi nagy mise; délután 51/* órakor zsoltárok éneklése s utána a feltámadás ünnepi körmenete. — Husvét vasárnap 9 órakor érseki nagymise, mely alatt a főtemplomi kar Horak miséjét adja elő, betétekkel Zsasskovszky E. és Schubert F-től. Mise után pá­pai áldás. Husvét hétfőn 9 órakor ünnepi nagymise, mely alatt a főegyházi kar Zsasskovszky E. miséjét adja elő, betétek­kel Führertől. — H u s v é t.-k e d d e n regg. 7 órakor buzaszente- lési körmenet. — Tárkányi hagyatéka. A nemrég elhunyt T á r k á n y i Béla egri ápátkanonok művészi hagyatékából a nemzeti muzeum nagy­becsű képgyűjteménynek jutott birtokába. Az elhunytnak gazdag képtárából L i g e ti Antal képtárőr a helyszínén személyesen vá­logatta ki a képeket, szám szerint 18-at, melynél a műbecs mel­lett a múzeumban már képviselve levő festőkre, valamint a kép- tári helyiségek terjedelmére is tekintettel volt, A képek közül 8 művészi becsű másolat nagy mesterek müvei után; nevezete­sen Rafael „Madonná“-ja Kovács Mihálytól, egy másik Rafael kép, melyet Petra de Castro (Kovács Mihály festőnk felesége) Madridban 1866-ban festett s egy harmadik Rafael freskó-részlet; továbbá Tiziantól „Szent János“, Murillótól két Madonna-kép s Palma Veechiotól a kánai nő és szent Borbála. E szent ké­pekhez csatlakozik az eredetiek közül Szoldatics Ferenc „Aquinói Szent Tamás“-a, Steinletől „Gyermek Jézust imádók“, Kupfelwei- sertől „Mária mennybemenetele“ és az „Utolsó vacsora“ Kra- kértől, a ki a múlt század vége felé élt Magyarországon s igen keresett egyházi testő volt. Ez utóbbit a muzeum átküldi az or­szágos képtárba. A gyűjteményben van még három nagyobb fest­mény, Kovács Mihálytól: „Árpád fejedelemmé választása“, Feszty Árpádtól a „Golgotha“ s Ligeti Antaltól „A szent család mene­külése Egyiptomba“, mely az ősz képirónak egyik legszebb müve. Végül három arczkép: a néhai Bartakovics Béla egri érseké, a Toldy Ferencé (ifjúkori), s a Kovács Mihályé önmaga által festve. Ezeket a történelmi arcképcsarnokban fogják elhelyezni. A töb­biek a múzeumi képtár VIII. számu termében lesznek fölállítva. — Hevesmegye bizottsága tegnap, f. hó 19-én nyitotta meg, Beöthy Lajos főispán ö mlga elnöklete alatt, jelen évnegyedi ren­des közgyűlését, nagy számú bizottsági tagok részvéte mellett, kiket ezúttal a tárgysorozat némely kiváló fontosságú pontja iránt való élénk érdeklődés hozott városunkba. — A közgyűlés lefolyásáról jövő számunkban fogunk tüzetesen referálni, vala­mint a „hevesmegyei gazdasági egyesület“ választmányának ez Neki is, amint Malvin esőköpenykéje meglátszott a kanyar­gó út végén — tavaszi táj lett: hideg esőből, csatakos sárból, si- kongó szélből egyszerre. Halottak napja. A szegény emberek már tegnap este eléget­ték vékony viasz-gyertyácskájukat s takarékos mécseiket. Ma ma­guk voltak az egész temetőben. Maguk! ... azt hinné az ember, hogy ez a helyzet, szivek nyitogatója, aggodalmak altatója, merészség ébresztője. . . És több szerelmi vallomást tartott vissza ez a szó, mint amennyit már kicsalt. Hogyan kezdje ? . . Kegyes sors! — lábainál a fűben, fél- kesztyű hever. Lyukas, zsíros, rémséges nagy; de összegöngyöliti kicsire. Aztán szemeit — mint elitéit a kivégzés előtt — le­hunyta; — végre hozzálépett. A leány meg sem fordult. A koszorú leveleit igazgatta a fejfán. Kaczéran, mintha menyasszony-koszorún mimelne. — Nagysád. — Nos? — Nem kegyed — (itt lebegtetni kezdte a kesztyűt, mely a rázás miatt egész fenyegető hosszában szétnyíljtózkodott,) nein kegyed . . . Rémülete nem hagyta tovább szólani. A földet várta, hogy megnyiljék lábai alatt, s csak a szép leány ajkai nyiltak erős, zengő, könyörtelen kaczagásra. — Látja (itt igen kicsi, igen fehér, igen sima ujjacskáit sze­mei elé tartotta,) látja: nem az én kezemre szabták. Mikorra hősöm eszmélt, senki sem állt mellette. A kápolna tetejének üres léczei, csontváz bordáinak tetszettek neki. A pla­tánok, mint sii’ó gyermekek, nyikorogtak a szélben.

Next

/
Thumbnails
Contents