Eger - hetilap, 1886
1886-04-06 / 14. szám
14-ik szám. 25-ik év-folyam 1886. április 6. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . 2 »» 50 u Negyed évre. 1 n 30 n Egy hónapra — n 45 ;; Egyes szám — 12 n EGER* Hirdetésekért minden 3 hasábozo.t petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Meg/elenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetéseik e f. márcz. hó végével lejárt, megrendeléseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap elküldése akadályozva legyen. Előfizetési dij: Egész évre 5 frt. Félévre . . . . . . 2 „ 50 kr. Évnegyedre . . . . . . 1 „ 30 ,, Egy hóra . . . . . . — „ 45 „ Közs. jegyzők és néptanítók lapunkra fél-áron fizethetnek elő. T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. A községi szervezet három fő alakja Európában. Dr. Szolcsányi Hugótól. Németországban a község a beligazgatás egyik legfontosabb orgánumát képezi, — a mennyiben, bár a legalsó fokban, a beligazgatás kiváló feladatai, a község által nyernek elintézést. — A közrendészetet, — eltekintve néhány nagyobb várostól, melyekben állami rendőri hatóságok külön vannak szervezve, — saját hatósága által gyakorolja; — a község kezeli a nép-, illetve az elemi iskola s a szegény ügyet, az útépitészet terhe is legnagyobb részt a községeken nyugszik stb. A községek széles jogköre mellett, az állami felügyelet is belterjes, mely utóbbinak közegei, részint állami és önkormányzati elemekből összealakitott u. n. választmányok. Mindezek az állam felügyeleti jogából kifolyólag a községi határozatok ellen beadott felebbezéseket és felszólamlásokat elintézik, a községi szabályrendeleteket, a községi költség- vetés fontosabb tételeit, s a megválasztott tisztviselőket állomásukban megerősítik, a kötelességeik teljesítésében hanyagul eljáró községeket megintik, esetleg kötelességeik teljesítésére kényszer utján szorítják stb. Németországban a községi szervezetet illetőleg, kétféle rendszerrel találkozhatni: a régibb vagy a porosz-rendszer értelmében, mely leginkább az északi és keleti részeken található fel J) külön városi s külön falusi községeket (Landgemeinden) lehet megkülönböztetni. A városi községekben a testületileg szervezett városi tanács polgármesterével élén, s a városi l) U. m. Poroszország keleti tartományaiban átalán, Hannovera, Westphália, Schleswig- Holstein tartom.; — továbbá Szászország-, Braunschweig-, Oldenburg-, a két Lippe fejdségben, Szász- Cóburg- Gothában s Bajorország Rajnán inneni kerületeiben. — k épviselet (többnyire Stadtverordneten collegium) vezetik az igazgatást. A városi tanács hivatását, melyet az összes polgárság v. a képviselet, vagy mindkettő együtt választ, a tulajdonképeni intézés, végrehajtás képezi, mig a képviselet, helyhatósági szabályrendeleteket alkot, -- a költségvetést megállapítja, a tanács eljárását ellenőrzi stb. A falusi községekben egy választott személy, a mellérendelt segéd orgánumokkal jár el a községi igazgatás teendőiben, ki mellett az ellenőrzést a községi gyűlés, vagy községi képviselet gyakorolja. A második vagy f r a n c z i a igazgatási rendszer, leginkább az egykor franczia uralom alatt állott terület-részeken honos J); e szerint a községek között semmiféle különbség (pl. városi, falusi r. közs.) nincs téve, — a községi igazgatást a polgármester, a melléje adott segéd személyzettel intézi. A választott községi tanács, csak véleményező és ellenőrző közeget alkot. l * 2) E két községi rendszer között foglal helyet az, melyen Württemberg-, Baden, Hessen-Nassau községeinek szervezete nyugszik. Ennek alapján a községi szervezet egységes és a községeknek bizonyos városias jelleget kölcsönöz. A községi igazgatás közegei: a polgármester (Bürgermeister, Schultheisz), a községi tanács, mely az igazgatás fontosabb eseteiben határozni hivatott, — és a község polgárainak képviselete, a községi választmány, mely az ellenőrzést gyakorolja, s a szabályrendeletek alkotásánál közre működik. 3) Községi végrehajtó közegek. A városokban rendszerint a polgármester, a tanácscsal, (Porosz- Bajorország- és Hes- senben Magistrat, Szászországban Stadtratb, Hessen- Nassau-, a bajor Pfalz-, Württemberg- és Badenben Beigeordnete), kisebb községekben pedig a községi elöljárók, (pl. Schultz keleti Poroszom. v. a Bürgermeister Bajorom.), a mellé rendeltekkel (Schöffen Poroszom, több keleti tartom, s a községi idősbek Szászországban), — vagy pedig úgy mint a városokban (t. i. ott, hol az u. n. franczia községi rendszer dívik).- A polgármester és a községi elöljáróság vagy bizonyos számú évekre, v. életfogytig vá*) U. m. közép és nyugoti -Németországban, Poroszom. Rajna tartományában, a bajor Pfalzban, Hessen ngyhségben, Szász-Weimárban, a reussi és sehwarz- burgi-, fjdlmségekben, Anhalt- és Waldek fsgben. 2) Az időtartam, melyre a községi képviseletek alakíttatnak nem egyforma, így Poroszország régi tartományaiban, Sehl.-Holsteinban és a M. m. Frankfurt kerületében 6 évre, Kassel korm. kerületben 5, — Wiesbaden korm. k. 3 évre szól a választás. Bajorország Rajnán inneni részeiben 9, Pfalzban 5 évre választatik |a képviselet. Szászország városaiban a 6 évre, választott városi kiküldöttek collegiu- ma 3-ad részben, minden 2-ik évben megújul, — a kisebb községekben a városi tanács szintén 6 évenkiut alakittatik újból, a legkisebb községekben pedig azok átalános községi gyűlései intézik a község jog köréhez tartozó ügyeket (1872. april 24. törv.) 3) Végül megemlítendő még, hogy Németország különféle igazgatási teendők ellátására, s az igazgatás bizonyoságára (pl. iskola v. szegény ügyre) több rendbeli választmányokat, deputátiokat bírnak, melyek részint a községi hatóság, részint a községi polgárság tagjaiból alakítva, azok Németorsz. községi szervezetében az önkormányzat kiváló elemeiként jelentkeznek.
