Eger - hetilap, 1885
1885-03-03 / 10. szám
82 nek, mely a megyei választmány útján a központi igazgatósághoz volt felterjesztendő, megállapítása képezte tárgyát. Ezen jelentés foglalatja az, hogy habár a lefolyt évet nem számíthatja is a fiókegylet magára nézve az eredménydúsak közé, mennyiben igen szerény tevékenységet fejtett ki: mindazáltal vigasztalja azon tudat, hogy a mire az adott viszonyok közt tevékenysége kiterjedhetett: azt el nem mulasztotta. A fiókegylet a múlt év leforgása alatt junius 2-án (Pünkösd másodnapján) egy hangverseny rendezése által nyerendő jövedelemmel kívánta az egylet czéljaira szükséges anyagi eszközöket növelni, mely hangversenyre az egylet mélyen tisztelt elnöke fáradozásainak sikerűit gr. Zichy Géza ő mlga szives közreműködését megnyerni. Ezen hangverseny azon páratlan élvezeten felül, melyet az abban résztvevőknek a hírneves művész kitűnő játéka nyújtott, az egylet pénztárát is jelentékeny összeggel növelte, mert a mint az már a fiókegylet választmányának m. é. junius 14-én tartott ülésében bejelentetett, 473 frt 30 krra ment azon hangverseny tiszta jövedelme, melyből a nemes gróf kifejezett óhajtásához képest 100 frt helybeli jótékony czélokra. különösen a noegyletek által fmtartott árvaházak javára fordittatván, az ezen hangverseny által eredményezett tiszta jövedelemből 373 frt 30 kr maradt tisztán az egylet czéljaira meg, mely szép eredményért első sorban a fentisztelt grófnak, utána pedig a hangversenyben közreműködött többi művészeknek és annak létre hozatalában fáradozottaknak az egylet legmélyebb háláját és teljes köszönetét ezúttal is kifejezni kötelességének tartja. A fiókegylet további tevékenysége a tagok gyűjtésében állott, melyben különösen a fiókegylet elnöknője által kifejtett fáradozásnak sikerült 55 uj tag aláírását megnyerni, ennyivel tehát szaporodott az egylet tagjainak száma az elmúlt, évihez képest. A tagdijak beszedésében a fiókegylet nem kiméi ugyan semmi fáradságot, mindazáltal ha a siker kevésbbé áll arányban az ■e körül kifejtett tevékenységgel, annak egyik oka az is, hogy találkoznak többen, kik tett aláírásaikról már megfeledkeztek és tagadásba veszik, hogy tagjaivá lettek volna az egyletnek; ezekre nézve tehát kívánatos volna, ha az eredeti aláírási ivek a központból a fiókegylet rendelkezésére bocsáttatnának, melyeken lévő eredeti aláírás felmutatása által a kétkedők előtt igy rövid úton bebizonyittathatnék, hogy az egyletbe léptek. Lehetetlen ezúttal a fiókegylet feledhetetlen alelnökének, Nánásy G3’ulának g}'á?zos elhunytéról meg nem emlékezni, kinek oly kora halála az egylet szerény életében igen megható mozzanat, elvesztése súlyos csapást képez, úgy mint a kinek ügybuzgalma és fáradhatatlan tevékenysége által az egylet oly szép virágzásnak indult, hogy az egylet körüli kiváló érdemei legfelsőbb helyen is elismerésre találtak és diszokmánynyal tüntettet- * magas műveltsége, nyájas és finom társalgási modora, vonzó, sze- retetre méltó alakja s megjelenése által müveit társas köreinknek már elébb kedvencz tagja, utóbb, székvárosunkban, központjává lön. Első házasságából egy fiit, (Viktor, most jogakad. polgár az egri joglyceumban), — a másodikból egy 9 éves leányka, (Gizela), született. E két árva gyászolja és siratja most, a mély fájdalomtól sújtott özvegygyei együtt, az atyák legjobbjának, s a hitvestársak leggyöngédebbjének elhunytét. * Majzik Viktor elhunytéról, a családon kívül, a megye tisztikara is adott ki gyászjelentést. Lapunk, az „Eger“ mindjárt másnap, febr. 24-én megjelent 9. számában, külön mellékletben tudatta a megdöbbentő gyászhirt t. olvasóival. A boldogult temetése a családi, s társadalmi állását megillető fénynyel és pompával, múlt szerdán, febr. hó 25-én, d. u. 4 órakor ment végbe. A ravatalra helyezett díszes koporsót, a nagy becsű, s művészi alkotású koszorúknak özöne boritá el, melyekkel a szeretet és hódolat áldozott az üdvözölt emlékének. Az egyházi szertartást, teljes diszornátusban, és segédlettel, Z sen (levies József apátkanonok ö nsga, s. a boldogult kebelbarátja teljesítette, s midőn az imák végeztével az egri dalkörnek a szertartás magasztosságát nagy mértékben emelő gyászdala fölhangzott: abban az impozáns közönségben, mely a megyeház udvarát, s a széles káptalan-utczát ellepte, s mely a megye összes tisztikarával egyetemben, a megye közönségének az elhunyt végtisztességtéte- lére ide sereglett szinejavát, s Eger város összes lakosságát felölelte, — aligha volt szem, mely könybe ne lábadt, volna! .... tek ki. Midőn igy áldott emlékének egy könyet szentelünk: azon óhajtással zárjuk jelentésünket, vajha az ő lankadatlan buzgalma minél számosabbaknál utánzásra találna. E jelentés a gyűlés által egész terjedelmében elfogadtatott; minek folytán a központi igazgatóság felkéretni határoztatok, hogy az aláírási iveket küldje le, hogy a kik aláírásaikra nem emlékeznek: azok meggyőzethessenek. — A hangverseny jövedelmének ’ j-a, 124 frt 43 kr a központba felküldetni rendeltetett. — Bold. Nánásy Gyula alelnök halála feletti fájdalom és az egylet iránti érdemeinek emléke jegyzőkönyvileg megörökittetni ha- tároztatott. A fiókegylet pénztárnoka, Babies Béla, múlt évi számadását bemutatván, az megvizsgálás végett dr. Kösztler József és Fogéi Agostonné-ból álló küldöttségnek kiadatott. Az alapszabályok szerint minden évben a választmány ‘/s'da kilép, és uj választásnak vettetik alá; ez évben azok lépnek ki, kik a két előző évben sorshúzás utján ki nem soroltattak, azonkívül az elhunyt Nánásy Gyula mint vál. tag helyébe is uj tag lesz választandó. Ezek folytán részint újra, részint újonnan következők választattak meg: Babies Béla, Danilovich Pál, Fogéi Ágostonná, Franc:; Alajosné, Györgyényi Ignácz, Ligetkuti Iván, Okolicsányi Józsefné és Vavrik Endre. Ezek után elnök felhívta a közgyűlést, hogy bold. Nánásy Gyula elhunytéval a fiókegylet alelnöksége megürülvén, helyette a közgyűlés mást válaszszon, miután a választmány az alapszabályokban gyökerező azon jogát, hogy ezen állást betölthesse, ez alkalommal a közgyűlésnek átengedi. Mire közfelkiáltással Vavrik Endre vál. tag alelnöknek megválasztatott, és ezen állás elfoglalására felkéretett, ki is azt elfogadni késznek nyilatkozott, mit a közgyűlés nagy örömmel fogadott. Inditványoztatott, hogy hangverseny, vagy máseíféle rendezése által az egyleti pénztár jövedelme ez évben is gyarapittas- sék ; — ezen ügy egészen a választmányhoz utasittatott; úgy, hogy a szerint, a mikor az időt ennek sikeres kivitelére alkalmasnak találja, belátása szerint intézkedjék. Az egylet tagjai közül a múlt évben elhunytak: Czakó Pál, Gariup Péterné, Nánásy Gyula és Póka-Ivády Lujza; kiknek nevei a tagok sorából kitörülíetésre feljelentendőknek javaltattak. Ezen elhunytak nevei a fiókegylet tagjai sorából kitörlendőknek határoztatnak ; egyszersmind ezen kitörlés a megyei választmánynak is bejelentetik, hogy a közponban is kitörültethessenek. A vereske resztegylet heves megyei választmánya f. é. febr. 26-án tartotta rendes évi ülését, melyben a fiókegyletek évi jelentései és számadásai tárgyaltattak; s a központi igazgatósághoz felterjesztetni határoztalak. Az elhunyt tagok nevei a központi igazgatósághoz a névsorból leendő törlés végett felterjesztettek, az egyik fiókegylet kebeléből a másikba költözőiteknek pedig a lakhelyökön lévő fiók-egyletbe leendő bekebelez* A boldogult ravatalára küldött koszorúk közöl a következőket. jegyeztük össze: 1) Majzik Viktorné, „felejthetetlen férjemnek;“ — 2)Hellebronthné, Majzik Amanda „szeretett testvérének;“ 3) Siskovics Lajosné, Majzik Charitás „szeretett testvérének, Vic- tornak;“ 4) özv. Farkassné, Hellebronth Ottilia „kedves, felejthetetlen, legjobb rokonomnak:“ 5) Hevesmegye tisztikara „Majzik Viktor szeretett alispánjának;“ 6) Beöthy Lajos főispán „Majzik Viktor alispánjának;“ 7) Hellebronth Béla és Géza „szeretett nagybátyjuknak“ ; 8) Id. Samassa János „a hű barátnak;“ 9) Ifj. Samassa János és családja „mély fájdalma jeleül;“ 10) Babies János „a haza hű fiának“; 11) Egei' város tisztikara „szeretett alispánjának“ ; 12) Gyöngyös város tisztikara „feledhetlen alispánjának;“ 13) Heves város közönsége; 14) A hevesm. m. kir. építészeti hivatal főnöke; 15) A hevesm. közs. és körjegyzők egylete; 16) Az egri izr. hitközség „szeretett alispánjának;“ stb. * En, ki a boldogultban nemcsak egy önzetlenül szerető, s határtalanul szeretett rokon-barátot, hanem egy oly férfiút vesztettem, kit, mintaszerű, aranytiszta jelleméért, az életben minde- nekfölött. legjobban tiszteltem, — hervatag, múlandó koszorú helyett, — imez igénytelen sorokba foglalt, de a mélyen érző szív hevétől áthatott, rövid necrologot, — emez, — életpályáján nyílott, kedves, becses virágokból, kegyeletes kézzel font, herva- datlan koszorút, teszem le az iidvözült sírjára! .... Arnothi.
