Eger - hetilap, 1885
1885-03-03 / 10. szám
80 egy Memnon-szobor; az ezernyi változandóság közepette, az ezüst fürtök alatt, az ifjúi nemes lelkesültséget, a jellem tisztaságát s hűségét oly épen megőrizve fentartani, hogy polgártársai csodálatát, és tiszteletét önként felidézi — azt hiszem, egy hosszú életpálya valóban értékes kincse, s az öntudat megbecsiilhetlen nyugalma lehet. A görög Diagorászról jegyzi fel a történelem, hogy fiai a nagy versenyben győztesek lévén, a nép oly boldognak tartotta az apát, hogy azt kiáltotta reá : „Halj meg Diagorasz, hiszen Isten csak nem lehet már belőled!“ Ily szép életkor versenypályáját megfutva, polgártársai tisztelete s elösmerésével környezve, mi azt kiáltjuk: „Csiky Sándor! ne halj meg, légy halhatatlan.“ S még ha porhüvelyeddel parancsolni is fog a Mindenható, immár a művészet hatalma megörökített köztünk, nemes jellemed tükrét, büszke alakodat itt fogjuk őrizni, e falak között, ezen egylet kebelében, melynek létrehozásánál alapitó, fejlődésénél feutartó s vezérlő erő valál, — hogy lássunk a jövendőben is, s erényeid emlékén épüljenek a nemzedékek !“ A hatalmas éljenekkel kísért, beszéd alatt, lelepleztetek Csiky Sándor arczképe; befejeztével pedig a hölgyaözönség köréből fölemelkedett özv. Nánássy Csernyus Amália úrnő, a heves megyei nőegylet elnöke, s az egyleti tagok díszes hölgykoszoru- jától környezve, az ünnepelt elé lépett, s az egylet nevében, meghatott hangon üdvözlé az ünnepelt hazafit. Ezután következtek az egyletek és testületek diszküldöttségeinek tisztelgései. Eger- város képviselőtestülete nevében Táv assy Antal, Euerváros polgárnagya, G r ó n a y Sándor rendőrfőkapitány, D u s á r d y József vár. főjegyző st,b. kíséretében, — a hevesmegyei honvédegylet nevében Csernyus Kálmán egyl. alelnök, Cserey Ignácz, dr. Bombay Tádé, Hebrony A. stb. környezetében, — a tűzoltó egylet részéről Se b estyén István alparancsnok, diszbeöltözött tűzoltók, — az egri lövészegylet részéről pedig Polereczky Gyula, számos lövésztársainak környezetében üdvözölték az ünnepelt férfiút. A honvédegylet, ez alkalommal Csiky Sándort, mint az egylet buzgó elnökét, s érdekeinek, valamint a 48-as honvédek ügyének fáradhatlan, lelkes védőjét, diszes babérkoszorúval tisztelte meg. Az üdvözlő beszédek után Lipcsey Adárn, egyl. jegyző, szónoki ihlettel szavalta el Csillag Mórnak ez alkalomra irt, szellemes ünnepi költeményét. Az ünnepély emelkedett hangulatát kiválóképen növelték, a főbb beszédek közben, az „egri dalkör“ által, buzgó karnagyuk, Pokorny J. vezetése alatt, igen szép szabatossággal előadott hazafias, lelkesítő négyes-dalok. A szavalatot követő dal elhangzása után fölemelkedett az ünnepelt Csiky Sándor, s a mély megindultság érzékeny hangán mondott a diszgyiilésnek hálás köszönetét a nem várt, nem Az „EGER“ tárczája. Majzik Viktor. 1825—1885. „Pusztulunk, veszünk PA' .“ A hazánk történetének egyik legnevezetesebb korszakát alkotó közelmúlt kimagasló, s már is igen megfogyatkozott alakjai egyenkint dőlnek ki sorainkból; s ha az „uj nemzedéken“ végig tekintünk, nem mondhatnék, hogy pessimistikus aggodalom veti elénk a kérdést: hol vannak a méltó utódok, kik nyomdokaikba lesznek lépendők ? . . . Emlékezetes múltúnk egy kiválóbb alakját, az alkotmányos magyar szabadság, s a megyei autonom-kormányzat egyik bátor harczosát, alkotmányos megyei tisztikarunk egyik díszét, általános tisztelet és szeretet környezte vezérét, — Majzik Viktort, a múlt febr. 25-én, szerdán, kisértük az örök nyugalom helyére ! .. * Tárcsái Majzik Viktor, 1825-iki febr. hó 16-án született Egerben, Heves megye székházának épületében, hol édes atyja, Majzik Imre, akkor Hevesmegye tiszti pénztárnoka, hivatalos állásánál fogva, lakott. Tehát ugyanazon épületben, melyben a napvilágot először megpillantá, fejezte be, 60 év után, mint Heves vármegyének, — hazafiui, s az alkotmányos megye hosszas, példányszerü szolgálatában szerzett érdemei elismeréséül, a megye keresett magasztos kitüntetésért, mely polgárt és hazafit, csak holta után, s akkor illet meg, ha ennek érdemeit az utókor ily nagymérvű kitüntetésre méltónak találja. S ha neki — úgymond — a múltban hazafiui s polgári kötelességeinek teljesítésében kifejtett szerény munkásságát polgártársai érdemül tulajdonítják, akkor az a hő óhajtása, hogy az utódok e tekintetben az ó nyomdokait követni törekedjenek. Nagy lelkesedéssel fogadott, s a dalkör felharsanó háromszoros „Éljen“ kardala által kisért szavai után a diszgyülés véget ért. A közönség, hölgyek és férfiak, a kaszinó fényesen világított dísztermében gyűltek össze, s a terített asztaloknál foglaltak helyet. A banketten, három hosszú asztalsorban, mintegy 220-an vettek részt, s Palócz Kálmán zenéje mellett, vígan folyt az estebéd. A harmadik fogásnál fölállt Zalár József, megyénk szeretett főjegyzője, s felharsanó éljenektöl kisért, lelkes és hatásos toasztban köszöntötte fel Csiky Sándort. Utána Imre Miklós, volt megyei, jelenleg egri érs.-uradalmi tiszti ügyész üdvözölte, az ügyvédek nevében, az ünnepelt férfiút, mint régi kartársat. Majd Tavassy polgármester emelkedett föl, s érzelmes beszédben köszöntötte fel az ünnepelt férfiúnak jelen volt három nővérét : özv. Kapácsyné Csiky Amália, Szuhányiné, Csiky Jeannette, és özv. K ó s á n é Csiky Fanny úrnőket. Kiváló érdeket keltett az ifjú Mocsáry Imre, andornaki birtokos, talpraesett s lelkesen fogadott felköszöntője, melyben különösen azt emelte ki, hogy ő, bár nem Hevesmegye szülötte, annál nagyobb örömmel vészén részt ezúttal Csiky Sándor ünnepeltetésében, mert az ünnepelt neve, s hazafiui érdemei nemcsak e város és megye határain belül, de országszerte ismeretesek. A bankettet tánczmulatság követte, melyen az egri szépek közöl nagy számmal vettek részt, s melynek csak a hasadó hajnal szakított véget. Gyermekmenedékház. Minthogy megígértem előbbi tudósításomban, melyet múlt évben az „Eger“ lapban 43. sz. a. a menedékház keletkezéséről írtam, hogy folytatni fogom, ha a kerítés készen lesz: most örömmel teszem azt, mert nincs szebb, mint szövetkezni a jótékonyságra, és ha ez a közéletben vezéreszmévé válnék, közvetlen boldogítója lenne az emberiségnek. Ki hitte volna, hogy egy egyszerű ház építésében úgy lehessen felébreszteni a közérzületet, hogy nagy és kicsiny, gazdag és szegény, egy közohaj megtestesülésében önként közreműködjenek. És megtörtént, de nem csoda! hisz a jó szivek tulajdona egymás nyomorát enyhíteni. Tehát a menház került összesen: 3563 frt 75 krba. _______%______________________________________________________ k özönségének osztatlan bizalma által megválasztott vezértisztviselője, alispánja, — áldásdus életét. Majzik Viktor, mint Hevesvármegye előkelő családjai egyikének sarja, müveit szülői részéről a leggondosabb növelésben részesült. Iskoláit Egerben végezte, s a jogi tanfolyammal, kitűnő süker mellett, ugyanitt fejezte be 1842-ben, 17 éves korában. Ekkor a jeles képzettségű, kiváló műveltségű, s vonzó külsejű fiatal embert elébb Halassy Xavér, később, Egressy, pestmegyei főügyész, vette magához joggyakorlatra. 1844-ben Hevesmegye közönsége a 19 éves Majzik Viktort, Németh Albert főszolgabíró mellé, a Tarnajárásba rendszerinti tiszti eskütté választotta meg. Ekkor kezdte meg a boldogult megyetisztviselői pályáját, s folytatta, kevés megszakasztás- sal, 41 éven át. törhetlen buzgalom- s odaadással, egész halála órájáig. Az 1847-ik évben szolgabiróvá lön megválasztva, s e tisztjében találta öt az 1848—49-iki magyar szabadságbarcz emlékezetes időszaka, melynek folyamán nemcsak hivatali tisztjében, hanem. mint nemzetőr-százados, fegyverrel kezében is híven teljesítő hazafiui s polgári kötelességeit. A szabadságbarcz gyászos vége után Majzik Viktor, tar- na-mérai birtokán, a magán életbe vonult vissza, s gazdaságának példányszerü vezetése mellett, kiváló előszeretettel foglalkozott a tudományokkal, s a magyar irodalommal. 1861-ben, alkotmányos életünk ideiglenes helyreálltával, a megye közönségének bizalma ismét a Tarnajárás főszolgabírói tisztjének elfoglalására hívta meg Majzik Viktort, mely állásáról, tiszt-társaival együtt, nemsokára lemondván, a provisorium alatt
