Eger - hetilap, 1885

1885-12-29 / 53. szám

432

— Gyászhir. Ügyvédi karunk egyik előkelő tagját. Polon- kay Endrét, és családját mély gyász érte. F. hó 26-án vesztették el szép reményekre jogosító, szeretett íiokat: Bélát, ki viruló ifjúsága 17-ik évében, hosszas, kínos szenvedésnek lön áldozata. A mélyen sújtott szüléknek adjon vigaszt a gondviselés, s a tudat, hogy mély fájdalmukban számos rokonok s barátok őszinte szívvel osztoznak.

— Fölebbezés, — A f. hó 6-án megejtett egri. városi tiszti fő-orvosi választás ellen benyújtott fölebbezés, a múlt vasárnap, f. hó 27-én tartott városi képviselő-ülésben vétetett tárgyalás alá, aholott is az idézett fölebbezés, mint törvénj'es időben benyújtott, elfogadtatott, s az összes iratok kíséretében Hevesrhe- gye törvényhatóságához fölterjesztetni határoztatok. — Ugyanezen képviseleti ülésben a közig, tanács által kidolgozott s beterjesztett közgyűlési tanácskozási szabályok, melyek lapunkban egész terjedelmükben közölve voltak, némi módosításokkal elfogadtattak, s jóváhagyás végett ugyancsak Hevesmegye törvény- hatóságához föl terjesztetni rendeltettek. — Végül a város 111. negyedben a „Csurgó-utczában“ kérelmezett utczai lámpának ez idő szerinti fölállítása azon indokból nem engedélyeztetett, mert az előleges költségvetésben — mely már végleg megállapittatott, — e kiadásról gondoskodva nem volt.

— A szegény tanulókat segélyező egyesület bizottsága Karácson előtti szerdán és csütörtökön ismét gyűlést tartott a városház üléstermében. Szerdán ugyanis a tanítók által segélyezésre ajánlott szegény sorsú tankötelesek jegyzékét összeállítván, kijelölte azokat, kik segélynek szükségét legégetőbben érzik és az egyesület anyagi viszonyai folytán ez idő szerint segélyezhetek. Méltányosság elve szerint a bizottság legelőször is egy-egy tankötelest jelölt ki minden iskolából, s azután a fenmaradt segélyt ismét külön ajánlatok folytán tervezte kiosztani; evégből hatá- roztatott. hogy a segélyezendők tanítóikkal, szülőikkel vagy gondviselőikkel a ruha-kiosztásra jelenjenek meg másnap, csütörtökön a bizottság előtt. — Csütörtökön, a ruhanémű segély kiosztása napján, megható jelenetnek voltunk tanúi. Délután. 3 óra körül a városház díszes nagy ülésterme szokatlan vegyes alakokkal népesült be. A jótékonyság találkozót adott itt a nyomorúságnak. A könyörületesség érzelme közvetlen közeibe hozta magát a nyomor. sinlődés és Ínség rettentő fogalmaival. Ott láttuk a nemes intézményt létrehozó előkelőségeken kívül a szegénységet valójában, közvetlen tapasztalatok után ismerő tanítókat, ott láttuk az egyes városrészek fertálymestereit, ott láttuk a sors könyörtelen keze által testben, lélekben megtépett néposztályt. A szülök és gyámok arczairól az öröm sugárzott, noha a borús kedély homálya is ott ült a homlokokon; mert a kenyérszerzés nehéz gondjai ide is elkísérték a szenvedőket. A gyermekek pedig gondtalanul le- gelteték szemeiket az ülés-terem falait díszítő ősök arczképein; a hála és kegyelet ezen emlékeit naiv ámulattal nézte a rongyos

Ily szép nevelt szavakra meg nem akadályoztattam, hogy szemeim könybe ne lábadjanak.

— Hát mondja meg nagyságod először, miért tett engem bolonddá ? — zokogám neki.

— Én. magát bolonddá tenni! ki rágalmazott engem ily rettenetes hazugsággal?

— Hát mért hitette el velem, hogy uraságod az a bizonyos Csicsóka herczeg. aki felesége hátából szíjat hasított, a kis her- ezegekkel pedig a krokodilunkat csalogatta?

— Én ... én hitettem volna ezt el kegyeddel, édes jó barátom ? Higyje meg. hogy csalódik! hát mikor mondtam én kegyednek, hogy én Csicsóka herczeg vagyok?

— Semmikor! — nyögdécselém.

— Hát mikor mondtam én magának, hogy feleségem hátából szijjat hasítottam? vagy egyá talán mikor beszéltem én arról, hogy nekem valaha feleségem, vagy épen Jenő és Kálmus fiaim voltak?

— Igaz. semmikor — — de én mégis . . .

— Kegyednek alkotó nagy szelleme csinálta az egész félreértést, ezt higyje meg nekem!

— De hát kicsoda az ur, ha nem Csicsóka herczeg?

— Hogy én ki vagyok ? — Hm, erre felelni nagyon hosszasan lehet igy: Három évvel ez előtt alakítani akartam egy százmillió részvénynyel biztosított krumpli-hámozó-gőzgyár társulatot, melynek harmadrésze (vagyis 3 millió 333 ezer 333 ft. és 33*^ kros) tulajdonosa, és 12 ezer forinttal díjazott igazgatója én lettem volna.

apróság, feledve az éhséget és hideget e perczben. — Fiilö'p József elnök szép beszédben körvonalozta az egyesület czélját, melyet részben immár tényleg ol is érhet, mert módjában van a szegény tanulóknak öltözetbeli segélyt adni. Ezután felolvasta a segélyezendők neveit: mire megkezdődött az öltözetek kiosztása. Megható volt ez! Özv. Majzik Viktorné ő nagys. sajátkezüleg adta át a teljes öltözékeket, a jelenlevő bizottsági tagok pedig nyomban fel is öltöztették azokba a szegény gyermekeket. Ösz- szesen 35 fiú kapott ruhát. Örömkönyek tolultak az árvák, özvegyek szemeibe, miket a hála-érzelem szűrt a szenvedő szivekből; a hit. remény, szeretet zálogával kebleikben, hagyták el a termet a segélyzettek. Tehát 35 fiú gyermek Hibáztatott fél. A kezdet müvének ez mindenesetre szép eredménye. Elismerést nyilvánítani itt egyeseknek nem lehet, noha a buzgóságban némelyek kimagaslónak. hanem örömmel kell konstatálnunk, hogy városunk a nemes eszméket mindig kész megtestesítéséhez juttatni. Más városi hasonló intézményekhez képest az elért eredmény csekély ugyan, a leány-tanulók segélyezése is újév utánra maradt; ezt azonban csupán a kezdet nehézségeinek kell betudnunk és az általunk már említett azon körülménynek, hogy városunk lakosainak egyrésze, különösen pedig nemesen érző hölgyeink kellőleg még ma sem ismerik az egyesület magasztos tendenfiáját és szervezetét. De erősen hiszszük. hogy a rongyos egylet már a közel jövőben sokat tehet szegényeink érdekében; mert a mai eredménynél meg nem állapodhatunk. Szőke Sándor.

— A kegyelet ünnepei. — Karácson, Szilveszter, és. Újév napjai ősidőktől a kegyelet ünnepeivé lőnek. Nemcsak a kisdedek várják ekkor áhitatos vágygyal: mit hoz nekik a kis Jézuska? — hanem a felnőttek is. visszapillantva az elmúlt év örömtelen napjaira, aggódva kérdik magokban: milyen lesz az újév? Mit hoz a jövendő? — Kétségtelenül legtöbb ártatlan örömük van ilyenkor a gyermekeknek. A tehetősbek kisdedei a csecsebecsékkel megrakott karácsonynak örvendenek; inig a didergő szegény árvának hálás kényekkel telnek meg szemei, midőn magára ölti a meleg ruhát, melyet a nemes szív. a kegyelet, s a boldogító öntudat nyújtott számára. A szegény egri tanulókat ruházattal segítő egyesület is számos népiskolai szegény növendéket öltöztetett föl a karácsom ünnepekre. — A lapokban csaknem naponkint olvastuk, hogy ez, vagy amaz „asztal-társaság- a karácsom ünnepek alkalmából ennyi meg ennyi szegény árvát látott el ruházattal. És ez igy van jól és nemesen. Akik jó meleg szobában, terített asztal mellett kedélyesen mulatnak, ne feledkezzenek meg azokról, akik fáznak és éheznek. A jótékonyság gyakorlatának ez a legszivrehatóbb, Jegkegyeletesebb módja. — Jó Magyarországban, valahol az Óperenczián túl. szintén van egy derék város, mely az utóbbi időkben, az erdélyrészi kultur-egylet iránt tanúsított bőkezű adakozása által is újból fényesen kivívta az „egri“ nevet; s e városnak van egy derék

A gyár-társulat azonban, mielőtt megszületett, szerencsétlenségek. csapások stb. balesemények folytán meghalt.

Tehát: ezen százmillión alapuló, de alapulása előtt megbukott krumpühámozó-gözgyár-társulat harmadrészes birtokosa — és 12 ezer ft. évi fizetéssel díjazott igazgatója vagyok én.

Amit egész röviden igy fejezhetek ki: Én vagyok V a karcs. Herman, bukott milliónér.

*

Az okos ember mindig okos ember marad, ültessék bár trónusra vagy savóshordóra.

Vakarcs Herman elbeszélése végtelenül meglepett, sőt megvallom. zavarba hozott — de csak egy perezre.

Ezen perez alatt tudományosan átgondoltam. felbonezoBam a dolgot, s ezen perez után Vakarcshoz fordultam:

— Hallja maga jó barátom, amit most elmondott, én abból többet tanultam, mint Csicsóka herczeg történetéből, és szokásom szerint gyorsan határoztam is.

Azt hiszem, mindketten elég idő óta folytatjuk hivatalunkat arra népve. hogy beleunjunk .... változatosság kedvéért cseréljünk hivatalt: legyen maga igazgatója az én savó- és viz-szállitó társulatomnak, s hajkászsza az én Csinosamat: majd én meg leszek bukott milliónér. és kóstolgatom a maga savóját.

Vakarcs kevés gondolkozás után lemondott javamra teljes- cziméről. s azóta őseim nagy örömére produkálom a világnak, hogyan lehet egy semmi nélküli, de nevelt emberből — bukott m i 11 i ó n é r.