Eger - hetilap, 1885
1885-11-17 / 47. szám
382 zelhető hulladékból készít, gyurmái, azt mint pótkávét tálalja elénk, mi busásan fizetjük meg a találmányt, sőt, mi több, még meg is isszuk a levét. Sajnos bizonyítéka ez a mi élhetetlenségünknek. Magyarországba egy grammnyi pótkávét sem volna szabad behozni. Csaknem minden városban, faluban van nálunk szőlővel beültetett terület, s annyi nálunk a szőlőmag, hogv akár egész Európát elláthatnék pótkávéval. Igenis, mert az bebizonyított tény, hogy a szőlőmag vegyi összetételére nézve felette megközetiti a valódi kávét, a különbség csupán abban rejliki, hogy a szőlőmag nem bir a kávé ama bóditó mérgével, melyet „kafein“ néven ismerünk. (Szóval: a szöllőmag-káyé csakolyan, mint a valódi mokka, vagy még — olyan se. Épen úgy hasonlít hozzá, mint az igazi bor a műbőrhöz, melyben mindazon alkotó részek megvannak, melyek a természetes borban; t. i. viz, tannin, czu- kor és spiritus, quantum satis, csupán az nincs benne, amitől az ember fia be szokott rúgni, t. i. — bor.) És ez nem hogy nem hátrányos, de sőt inkább előnye a szöllőmagnak, a minthogy mindazok, kik a szőlőmag-kávét használni megkisérlették, megegyeznek abban, hogy az abból készített tejes kávé teljesen pótolja a valódi kávét, anélkül, hogy ennek káros hatását, mint az izgatást, idegessé tevést, gyakorolná. Nem ajánlhatjuk tehát eléggé szőllős gazdáinknak, hogy figyelmüket e czikkre fordítsák; legalább kísérletet tenni ne restelkedjenek, s meg vagyunk győződve, hogy rövid idő alatt, ,a külföldi kotyvalékosok bosszúságára, ide ugyan pótkávét be nem hozhatnak. Vétek volna a kisérlettételt elmulasztani és pedig annyival inkább, mert a szőlőmag-kávé készítéséhez semminemű uj berendezés nem szükséges; az egész ennyiből áll: a szölőmag gonddal kiválasztandó s akként szárítandó meg a napon vagy tűz mellett, hogy penészt ne kapjon. Az igy megszikkasztott szőlőmag száraz, hűvös helyen megőrzendő, a szükséges mennyiség sötét kávészin-barnára pörköltetik. A megpörkölt kávéval épen úgy bánunk el, mint az igazi kávéval; vagy magában főzzük be (a leforrázás nem elegendő), vagy mint pótkávét a valódi kávéhoz keverjük s úgy használjuk fel. Teljesen meg vagyunk győződve, hogy a családok, melyek kísérletet tesznek javaslatunkkal, többé pótkávéra egy fillért sem fognak kiadni, sőt hiszszük, hogy sokan mint házi ipart fogják a szőlőmag-kávégyártást gyakorolni. Hogy e kávé veszedelmes semmikép sem lehet, talán fölösleges volna mondanunk; mert hiszen a szőlőt maggal szoktuk enni s ez még senkinek sem ártott meg. A ki a szölökávét megizleli, tapasztalni fogja, hogy az nem kíván annyi czukrot, mint a valódi kávé; hogy ize felette kellemes s a valódi kávé és a csokoládé ize között áll; szilié kifogástalan, fejfájást, szédülést, szívdobogást, izgatottságot, álmatlanságot, szóval mindama bajokat, miket a valódi kávé, kivált idősebb s gyöngébb idegzetiieknél, okozni szokott, — a szőlőmag- kávénál sohasem fogjuk tapasztalni. Ami már e pótkávé árát illeti, erről alig érdemes szólni; egy kilogramm, nem-szőlőtulajdonosnak is alig fog néhány kraj- czárjába kerülni; szőlőtulajdonosnak pedig egy fillérjébe sem kerül. Ez pedig igen sokat mond, és épen ez olcsóságánál fogva a szölőmag-kávénak még egy másik, felette nagy horderejű hivatása van. A tiszta tejnek naponkint való élvezete, tudjuk, unottá válik s kivált felnőttek idegenkednek tőle. A valódi kávét a felnőttek sem unják ugyan meg, de ha nem volna egyéb hátránya, azzal a hátránynyal minden esetre bir, hogy csupán inycsiklan- ditóul felette drága. Ez okozza aztán, hogy szegényebb néposztályaink a pálin- ka-ivásra adják magukat. Nos. mi volna, ha a nép kezébe adnék a szölömag-kávét., ezt az igazi nép-kávét; egyrészt ugyan a változás nem volna felette nagy, mert a pálinkát, mit a szőlőmagból készitettek, eddig is a nép itta meg; most is ő inná meg, de tejjel, kávé alakjában, e változás csudákat művelhetne: az a nép, melyet a pálinka rendszeres ivása bódulttá, majd butává, álmossá, restté, dologkerülővé, szegénynyé, bűnössé lesz. az a nép a kávéivásra vezettetve, jó, müveit, élénk, tevékeny, munkás és vagyonosabbá lesz. Az üdv hadserege, mely szintén erre törekszik, énekkel ki nem csalja a pálinka mellett dőzsölő pórt a pálinkás-boltból; tegyünk elébe reggel egy csésze párolgó kávét s a szegény embert nem kell a pálinkás-boltból többé kicsalni, mert — bele sem megy.-1 —Hát bizony jó is lesz az, ha ezután a „k á v é n éni k ék-1 ott a piaczon, a „Laczi-konyha“ körül, ékes fazekakból kipárolgó finom szőlőmag-kávét fognak, komisz czikória helyett, szürcsölgetni; csak az a nagy kár, hogy a jó „gyöngyösi kávénak e veszedelmes konkurrenczia által erősen megcsappan az agiója. — Vederemo! Falusi gazda. Különfélék. — Az egri jogakad. polgárság bálkomitéjának 4 tagú küldöttsége, névszerint: ifj. Simonyi Károly elnök, Nánássy Ödön jegyző, Békefiy Iván és Gróth Ferencz biz. tagok, szombaton, í. hó 14-én Detkre utaztak, hogy hevesmegyei nagybirtokos, megyénk egyik kiváló férfia: Beökönyi Viktor hitvesét, Beütésére. A tudós orvos abból indul ki, hogy ha fogat lehet, átültetni egyik ember szájából a másikba, miért ne lehetne a hajhagymát is átültetni egyik ember fejéből a másikba? E téren való kísérleteihez hat hó előtt fogott, s állítólag, már is a legszebb eredményeket érte el. Fölfogadott két, egészséges, tiszta vérű szegény embert, kiknek egyike teljesen kopasz, a másik azonban egészen „haj-dús“ volt. Ez utóbbinak haját, tőből le- nyiratta, s fejéből, alkalmas légnyomási készülékkel, kivett néhány hajhagymát, melyeket, mintegy másfél centimeternyi távul- ságban, a kopasz ember fejbőrébe ültetett át, s az ekként esz- közlött hajhagyma-ültetést légmentesen bekötvén, azokat csak harmadnap múlva bontotta fel. A hat ültetmény közöl négy el volt száradva, kettő azonban szépen befogant. Az orvos folytatta e kísérleteket, s ma már huszonnyolcz megfogamzott hajcsomó van a kopasz ember fején, mely ez idő szerint úgy néz ki ugyan, mint a sertekefe, de ha a csomók sűrűbben lesznek egymás mellett, s a hajszálak kellőkép megnőnek, az ültetett haj egészen természetes alakú le- end. De elvégre, ha az ültetett hajjal nem is fog úgy kinézni az ember, mint a természetesen nőtt hajzattal, az ültetett fürtök még is tetszetősebbek, s mindenesetre kellemesebbek és alkalmasabbak lesznek a legügyesebben készített, s legpompásabban álló — parókánál. — Az uj kisérlet. hátránya: hogy a hajátplán- tálás nem minden embernél sükerülhet, s hogy egyelőre még — igen sokba fog kerülni, mert a felfedező orvos, ha találmányával a nyilvánosság elé fog lépni, egy hajkoszoruért 4—500 irtot is el fog kérni, amennyiben oly dús fürtű egészséges egyént kell a műtéthez fogadnia, ki kész, jó pénzért, hajának egy részét mások javára átengedni. Annyi bizonyos, hogy ha e fontos kisérlet a gyakorlati életben is megállja helyét: nagy veszedelem fenyegeti a „Csillag Anna-fé 1 e“ hirdetéseket. s a „Nincs többé kopasz fej“ czimű pomádék gyártóit. Mig azonban budapesti orvos hazánkfia a kopaszság, e kellemetlen testi fogyatkozás elhárítására fordítja tevékenységét; mig Pasteur ebdüh ellen való oltásának sükerei közvetlenül az emberiség szenvedéseinek leküzdésére, rettegett ellenségének megbénítására, egy rémséges betegség megszüntetésére irányozvák: addig Deprez Marzel, franczia tudós kísérleti eredménye az egész társadalom átalakítására, társadalmi forradalom elődézésére van hivatva, melynek lefolyása a kultúra újjászületését fogja maga után vonni. Deprez azon kérdést vetette föl, hogy ha elektromosság által személyes érintkezéseket, beszédeket nagy távolságokból lehet telegráf, illetve telefon utján közvetíteni: vájjon nem lehetne-é a munka-erőt is, ugyancsak elektromos vezetés utján, közvetlenül egyik helyről a másikra átszállítani? Vagyis: például a kőszénből a termelés helyén kifejtett erőt nem lehetne-é vezető sodronyok utján távulabb eső rendeltetési helyökre eljuttatni s ott felhasználni ? Képzeljünk magunk elé olyan időt, amidőn majd a bányából kihozott kőszenet rögtön tűzbe dobják, az ebből kifejlett hőt erővé változtatják, s az igy nyert erőt sodronyok utján mérföldekre elvezetik a kívánt helyekre. Ahelyett tehát, hogy péld. Salgótarjánban a bányákból a kőszenet kocsin és vaspályán több- kevesebb idő alatt a budapesti gyárakba juttatják : a salgótarjáni bányák közvetlen szomszédságában ott fog állani az uj berendezésű fütőliáz, melynek elektromos gépeiből vékony sodronyok el fogják vezetni a kész erőt közvetlenül Budapest összes gyáraiba,
