Eger - hetilap, 1885
1885-01-29 / 5. szám
— 40 politikai heti szemle. Oroszország — hír szerint — Khina felé akar terjeszkedni ; különösen egyelőre Korea félszigetre vetette volna szemét. Az olasz királyság kormánya Afrikában Tripolitániát és a vöröstenger nehány pontját meg akarja szállani. Németország Afrikában és Polynesiában folytatja a gyarmatosítás czéljából nemrég megkezdett foglalásait. Sensatiós merényletet kísérlettek meg az angolokat gyűlölő írek Londonban. A régi Tower-épület egy szárnyát s az uj parlamenti palota egy részét, dynamitral szétrobbantották. Amott 27 és emitt 2 egyén sérült meg; többen halálos sebeket kaptak. Az éj szak am erikái Egyesült-államok törvényhozása elé, a belügyminiszter egy törvényjavaslatot terjesztett, az ott és más országokban robbanó anyagok segélyével elkövetendő bűntények szigorú megbüntetése iránt. Az egyiptomi kérdés rendezésére vonatkozó angol javaslatokat a legtöbb nagyhatalom kifogásolja. Az orosz és a porosz kormányok kölcsönösen kötelezték magukat, hogy egymás kivánatára kiszolgáltatják egymásnak ama porosz és orosz alattvalókat, kik az alább fölsorolt bűntényekkel vagy vétségekkel vádolt,atnak, azok miatt felelősségre vonatnak, esetleg elítéltetnek, vagy a kiszabott büntetés elől szökés által menekülnek. A bűntények és vétségek a következők: Először: a német császár és az orosz czár személye vagy családtagjaik ellen irányult bűntények és vétségek, úgymint: gyilkosság, erőszakoskodás, testi sértés, a személyes szabadságtól való szándékos megfosztás és megsértés, valamint az ezekre való előkészületek. Másodszor: szándékos gyilkosság vagy gyilkossági ki- sérlet. Harmadszor: dynamit vagy más robbanó anyagok készítése vagy birtokában tartása oly esetekben, midőn azt Poroszország és Oroszország törvényei tiltják. — Minden más esetben, midőn Poroszország vagy Oroszország oly bűntények miatt kívánják a kiszolgáltatást, melyek fönnebb nincsenek felsorolva, e kívánat az orosz vagy a porosz kormány által a legnagyobb előzékenységgel figyelembe vétetik és ha akadály nem forog fönn. a két állam jóbaráti és szomszédi viszonyainál fogva teljesittetik. Ha a bűntény vagy vétség, mely miatt a kiszolgáltatás kívántatik . politikai czélból történt, e körülmény legkevésbbé sem képez okot a kiszolgáltatás magtagadására. (!) — Ez az egyezmény január 13-án lépett érvénybe. (Országgyűlés. A felség személye körüli minister, — báró Orczy Béla — Ugrón Gábornak interpellatiójára válaszolván, kijelentette, hogy ő felségének csak egy udvartartása van, melynek vezető főnöke most Hohenlohe herczeg, ki osztrák állampolgár; de e méltóság magyar állampolgárra is átruházható. Ugrón Gábor nem elégedett meg a válaszszal; ismételte, hogy sérelmet lát a magyar királyi udvari méltóságok ellen elkövetve, midőn ezek az osztrák császári udvar méltóságai által háttérbe szorittatnak még a királynak Magyar- országban tartózkodásakor is. A ház 152 szavazattal 93 ellen a minister válaszát tudomásul vette. A közoktatási költségvetés a képviselőházban a múlt hét közepe óta tárgyaltatik. Több élénk vita merült ott fel. Ezek közül különösen kiemelendőknek tartjuk a következőket: Irányi Dániel fölemlítette azon beszédet,. melyet Schlauch püspök a Szent-László-Társulat közgyűlésén mondott. Az ebben foglalt egyház-politikai nézetekkel szónok nem ért egyet; szerinte a magyar királynak a kathol. egyház körüli jogai a felség-jogok közé tartoznak. Azután, ugyancsak Irányi az anabaptisták s más secták számára a teljes vallásszabadság kimondását hozta javaslatba. Irányi után Trefort Ágost minister szólalt fel. Nem tartja ugyan helyesnek, hogy Irányi felvetette a házban a szatmári püspök beszédét, de ha már megtette, ő is nyilatkozik arra. Álláspontja egészen röviden abban defineálható : helyesli, hogy az egyháznak az állammal békében kell élni; az államnak békében kell élni a katholikus és minden egyházzal; hanem arról az állam sohasem mond le a béke kedvéért, hogy saját jogait érvényesítse. Polemizált végül Irányival az anabaptista kérdésben s ellenezte a beadott határozati javaslatot. Ugrón Gábor indítványozta, hogy Erdély példájára a többi Magyarországban is léptethessék életbe a katholikus autonom szervezet. Trefort Ágoston miniszter polemizált Ugrón Gáborral. A helyi autonómiát elfogadja, de az országos autonómiától fél, s nem fogadja el Ugrón határozati javaslatát. Helfy Ignácz polemizált Trefort miniszterrel s azt fejtegette, hogy a miniszter volt az első a ki kimondta, hogy a legfőbb kegyúri jog nem tartozik alkotmányos ellenőrzés alá. A szónok hozzájárul úgy az Irányi, mint az Ugrón határozati javaslatához. A közoktatás terén több hiányt lát, mert a gyakorlati élet kívánalmaira nem fordítanak kellő gondot. Kiváló súlyt fektet a kereskedelmi és ipari szakoktatásra, s hangsúlyozza a keleti akadémia felállításának szükségét. Herman Ottó a budapesti kir. egyetem ügyeivel foglalkozott és az egyetemi tanárok jövedelmeiről kimutatást terjesztett a ház elé. Beszéde további részében Herman a vallás-erkölcsi oktatásra vonatkozó nézeteit mondta el. A beszédnek az egyetemre vonatkozó része polemikus felszólalásra provokálta Szilágyi Dezsőt, a ki azt fejtegetve, hogy a hol tan pénzrendszer van, a dolog természetéből folyó következmény a jövedelmek különbözősége, azt hangsúlyozta, hogy e jelenséget egyátalán semminemű visszaélésre nem lehet visszavezetni. Gróf Apponyi Albert pártolta Ugrón javaslatát, Irányiét pedig ellenezte. Még sokan szóltak ezen indítványokhoz ; de ezeket a többség elvettette. A részletes tárgyalás során még több érdekes felszólalás volt, s Trefort Ágoston miniszter előzékenyen adott felvilágosítást a hozzá intézett kérdésekre. Hosszasabban szólották: Győrffy Gyula, ki a tankerületi főigazgatóságok cziménél határozati javaslatot adott be az erdélyi autonómiával szemben való sérelmes eljárás ügyében. Trefort miniszter ellenezte, ellenben Helfy Ignácz pártolta a határozati javaslatot, melyet a többség elvetett. Szathmáry György a reáliskolák cziménél szólott hosszasabban a dévai reáliskola törekvéseinek segélyezése érdekében. Apponyi Albert gr. a Néptanítók Lapjának politizáló hajlamaira mutatott, s felhívta a minisztert, hogy nyilatkozzék e lap jövendőbeli magatartására nézve. Trefort miniszter kijelentette, hogy nem helyesli az idézett lap felolvasott czikkét, s gondja lesz rá, hogy jövőre az állam- költségen fentartott lap ne szolgáljon pártérdeket. Komlóssy Ferencz : A tanfelügyelőségek intézményét üdvösnek találja, de kifogása van egyes személyek ellen. Szerinte csak is a tanitók vannak hivatva ez állásokra. Az osztó igazság kívánja, hogy ez állásokra felekezeti tanférfiak is alkalmaztassanak. Felhívja a miniszter figyelmét a nyitramegyei tanfelügyelőre, a ki azon van, hogy minél több felekezeti iskolát államosítson. Trefort Ágoston miniszter megjegyzi, hogy neki arról, hogy a tanfelügyelők visszaéléseket követtek volna el oly tanítókkal szemben, kik a tanitók egyesületébe be nem léptek, tudomása uiucs. Egyébiránt ő a tanfelügyelőket onnan veszi a hol kapja. Ha vannak tanitók, kik a kineveztetésre érdemesek s a hivatalra képesek, nagyon szívesen nevezi ki őket s a katolikusokat egyátalában nem mellőzi. A tétel megszavaztatik. Komlóssy Ferencz a következő határozati javaslatot adja be: „Utasittatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy a budapesti kir. egyetem azon alapjait és alapítványait, melyek kath. jellegűek, jövőre a költségvetésbe ne vegye föl.“ Trefort Ágost miniszter megjegyzi, hogy a pesti in. kir. tud. egyetem nem felekezeti, hanem állami intézmény (?) Egyébiránt a katholikus természetű alapítványok jövedelme mi azon összeghez képest, melyet az állam a tudományegyetemre fordít. Ellenzi a hat. javaslatot, mely el is vettetett. TÁR CZ A. T— hez. Nyisd ki szemed kis angyalom, Azt a szép kék szemedet, — Borús az ég, hadd láthassam Benne tiszta egemet. —Nyisd ki! nyisd ki! szépen kérlek, Nyisd ki szived ajtaját, — Hadd megtudnom szép virágom, Ha vájjon szeretsz-e hát?
