Eger - hetilap, 1885
1885-01-22 / 4. szám
XXIV. év-folyam. 4. szám. 1885. január 22-én. Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílttérijén egy petit- sorlielyérí 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi liáz a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Előfizetési dij: Egész évre . 5 irt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám 12 EGER. Határvámok emelése: Ausztria és fökép Magyarország érdekei ellen. I. Midőn Magyarország Ausztriával oly szerződést kötött, hogy a két állam bizonyos számít évekig közös vámkerületet képezzen: ennek jelentőségét a közös vámterület barátai itt és ott lényegileg abban keresték, bogy igy a földművelési főjelleggel biró Ma- gy arország biztos piaczot talál nyers terményei számára Ausztriában. s viszont Ausztria biztosítva lesz saját iparczikkeivel Magyarországban más államok versenye ellen. De a közös osztrák-magyar vámtariffa tételei nem ezen szellemben készültek ; legalább a mi a külföldi gabna és liszt behozatalát a monarchiába illeti, tudjuk, hogy Ausztria érdekében a muszka s főkép a romániai ilynemű czikkek behozatala rendkívül megkönny it tetett. s igy Magyarország ezen legfőbb kiviteli czik- kei Ausztriában veszélyes versenytársakkal küzdeni kénytelenek. Magyarország tehát, midőn az ausztriai ipar érdekében lemondott a magyar ipar védelméről s kifejleszthetéséről: ezen áldozatért egyenértéket nem nyert. II. Most Franeziaország a külföldi gabna s marhák behozatali vámját rendkívül emelni készül. Ha e terv ott megvalósittatik: akkor Magyarország az említett czikkekre vonatkozó egyik legjelentékenyebb piaczát elveszti. Tgaz ugyan, hogy az osztrák-magyar monarchia képes a francziák iparára oly csapást mérni, mint a milyenre ők készülnek Magyarország nyers terményei ellen. De kérdés, hogy ily rendszabály iránt a monarchia két állama közt fog-e Magyarország érdekeinek megfelelő egyezség létrejönni? Attól tarthatni, hogy a monarchia oly franczia iparczikkek- re fog viszonzásul nagy beviteli vámot vetni, melyek eddig Magyarországban az ausztriai iparczikkekkel versenyezni képesek voltak. Ha ekkép ezek behozatala megnehezittetik: csak Ausztria nyer. mivel illető iparczikkeivel a franczia hasonló iparczikkek nem versenyezhetnek majd Magyarországban, itt tehát az ausztriai ipar az eddiginél még hatályosabban lesz képes a magyar ipart rontani. III. Tde járul továbbá, hogy monarchiánknak állítólagos jó szövetségese. Németország: a külföldi gabnaneműeket s a lisztet az eddiginél kétszerte, sőt háromszorta is magasabb vám alá akarja vonni. Ily rendszabálynak az lesz eredménye, hogy a magyar gabna és liszt Németországban sem lesz képes versenyezni a muszka s az amerikai ilynemű czikkekkel. mert ezek olcsóbban termeltetvén. nyereséggel olcsóbban adhatók ott. — a reájok is nehezedő nagy vám daczára — semmint a magyar gabna s magyar liszt. Lesz-e monarchiánk két államának bátorsága: német iparczikkek elleni vámemeléssel fenyegetőzni ? lesz-e ennek sikere ? s ha nem, és ha a német iparczikkek monarchiánk határain nagy vámemeléssel állíttatnak meg: nem-e csupán Ausztriának előnyére s Magyarország hátrányára fog-e ez kiesni ? IV. Magyarország gabnaueműinek eddig főpiaczai voltak: Ausztria, Franeziaország és Németország. Ha a két utóbbit elvesztjük: akkor Magyarországot azon veszély fenyegeti, hogy földművelési termékeivel saját zsírjába fül. Ez esetben gondoskodn a kell vagy arról, hogy külön vámterületet alkot s ennek segélyével az elszegényedés ellen biztosítható ipart fejleszthet ki magában s nyers terményeinek érdekében külállamok- kal kedvező szerződéseket köthet, — vagy pedig csak oly föltétel alatt újítsa meg a vámközösséget, hogy a monarchia határain mindennemű külföldi gabna és liszt oly magas vám alá vettessék, mely mellett a magyar gabnával s liszttel legalább Ausztriában nem versenyezhetnének sikerrel más államok hasonló ezikkei. Városi ügyek. Eger városának 1885. január 18-án tartott képv.-testületi üléséről. I. Az árvaszéki szabályrendelet a ministeri leirat értelmében módosítva elfogadtatott, s jóváhagyás végett a belügyminis- teriumhoz fel terjesztetett. IT. A jogügyi szakosztály véleménye alapján: a) a pálinkamérés megadóztatására vonatkozó szabályrendelet-tervezet készítésével a polgármester elnöklete alatt, a jogügyi szakosztály a tanácscsal egyetértőleg megbizattak. b) a regálé megváltása czél- jából a volt kettős füldesuraság, mint regálé-tulajdonosokkal meg- kisérlendő egyezség létrehozatala iránti tárgyalás pedig ugyancsak a polgármester elnöklete alatt, egy szőkébb körű bizottságra ruháztatott. c) a közlegelói dij felemelése iránti javaslat tárgyalására folyó év február 24-ik napja t űzetett ki. III. Csiky Sándor vár. képviselőnek folyó év február 28-án. születésnapja évfordulója alkalmából elhatároztatott, a ..Specziális“ utczának, hol az ünnepelt férfiú született, ,.Csiky Sándor- utczára leendő elnevezése. IV. A Lencselotti Ede-féle alap kiosztásához, az alapitó oklevél értelmében, a városi tanács mellé tagokul Csiky Sándor, dr. Fekete Károly, Fülöp József és Ötömösy János vár. képviselők választattak meg. Hevesmegye januar 19-én s 20-án tartott közgyűléséről. A napirendre kitűzött nagyszámú tárgyak főbbjeire vonatkozólag az elintézés következőképen történt: I. 1. A rendes évnegyedes jelentések tudomásul vétettek. 2. Az árvaügyekre vonatkozó árvaszéki jelentés kapcsán Jezierszki László tófalusi jegyző felszólalása folytán határozatba ment: hogy miután a törvény szerint az árvák vagyona cumulative kezelendő, ezen elvből kifolyólag a jövő közgyűlés beható tárgyalás alá vegye azon kérdést, mily módozatok mellett lehetne az árvákat az eddigi huzavona kikerülésével gyorsan vagyonukhoz juttatni, mihelyt nagykorúságukat elérték. 3. A jövő rendes közgyűlés napjául folyó évi aprilhó 27-ike tűzetett ki. 4. A magyar kir. belügyminiszternek a községjegyzői vizsgálat tagjaira vonatkozó rendelete tudomásul vétetett; e rendelet folytán egyúttal határozatba ment. hogy a megye által eddig a vizsgabizottságba beválasztott 4 tag közül ott a sorrend szerinti két első tag hagyatik meg; a megyei községjegyzők pedig felhivatnak, hogy közgyűlést, tartsanak s onnét kebelükből két jegyzőt válaszszanak be a vizsgabizottságba. 5. Zemplénmegye felirata, a törvényhatóságoknak a felső- házban való képviseltetése iránt, helyeslőiig tudomásul vétetvén, egyúttal el lett határozva, hogy Hevesmegye — miután hasonló
