Eger - hetilap, 1885

1885-06-30 / 27. szám

223

jelenlétében f. hó 22-dikétől 26-aig tartatott meg, — és pedig: a külső iskolába járó növendékeknél főtiszt. Begovcsevicli Róbert prépost-kanonok ur ő nagysága elnöklete alatt a hittan, magyar olvasás, magyar-nyelvtan, német olvasás, német-nyelvtan, számtan, földrajz, történelem, természettudományok és énekből f. hó 22, 23 és 24-én; — a benső növendékek részéről pedig: dr. Samassa József egri érsek ő excellentiája előlülése mellett, a hittan, magyar olvasás, nr agyar-nyelvtan, német olvasás, német-nyelvtan, számtan, franczia olvasás, franczia-nyelvtan, földrajz, történelem, természettudományok, zongora-játék és énekből f. hó 25 és 26-án, — mely alkalmakkal: a külső osztályú növendékeknél mutatványokul magyar,- német- szép- és helyesírási-gyakorlatok, rajzolatok s nőimunkák, — a benső tanítványoknál pedig a franczia szép- és helyesírási-gyakorlatok hozzáadásával ugyanazon tárgyak, de sokkal meglepőbb kiállításban gyönyörködtették a jelenlevőket. A vizsga eredménye, ügy a kül mint a benső osztályokban, a tantárgyak mindenikéből — ide értve a most említett „mutatványok“-at is — kitűnő és valóban lélekemelő volt, melyet — mint Begovcsevicli prépost-kanonok ur ő nagysága a külső osztályú növendékeknél, — érsekünk ő kegyelmessége pedig a benső-növendékek e hó 26-án tartott vizsgája végeztével, remek záró-beszédeikben, — a hallgató-közönség érzelmét is hűen tolmácsolva, — hangsúlyozták: — mig egyrészről a tanítványok kitartó s általános dicséretet nyert szorgalmának, mely a külső növendékek minden osztályában adományozott Rajner-féle egy-egy aranyból álló szorgalomdijakat, s a kül- és bel-iskolákban egyaránt nagy számmal kiosztott szép jutalom-könyveket teljesen kiérdemelte, — addig más részt és főleg: a köztisztelet- és szere- tetben álló tudós főnöknő ő nagysága tapintatos vezetése alatti, ritka képzettségű, kiváló gyöngéd, finom, szeretetteljes s mindenkit megnyerő modorú és magas műveltségű tanárnők páratlan ügybuzgalma s ernyedést nem ismerő fáradhatlanságának kell tulajdonitanunk, mely legkiválóbban a növendékek mindenikénél tapasztalt folytonos éber figyelemben nyerte el hervadhat- lan, s enyészhetlen értékű koszorúját. Fogadják, egyedül a magas czél elérhetéséért, egész az önföláldozásig küzdő fáradalmuk s önzetlenségük érdem-csillagaúl — a fényes eredményen s a jól betöltött kötelesség mindennél édes érzetén kívül, az érdekelt szülők- és városunk közönségének örök háláját!

— Katonai ünnepély. Az itt állomásozó Lajos-Viktor fhg. nevét viselő 65 sz. gyalog-sorezred által, a custozzai győzelem emlékére, melyben az imént nevezett, ezred is fontos szerepet játszott, — f. hó 24-én, a délesti órákban az érsekkertben rendezett ünnepi mulatság, kedvező idő, s mondhatnék: kevés kivétellel, csaknem az összes városi közönség minden rétegéből ösz- szesereglett, oly óriási néptömeg részvéte mellett, minőt még aligha látott az érseki kert, — igen jól sikerült. Nemcsak maga a sorkatonaság, de a nagy közönség is rendkívül jól mulatott az 5 óra után, a katonai zenekar indulói mellett megindult különféle komikus: oláh, muszka, talián, indián, zulukaffer stb. mindenféle hadiczókmók: markotányosnék, tábori kufárok, medvét ánczoltatók stb. által kisért hadi csapatok felvonulása, kaczag- tató fegyvergyakorlatai, s tábori játékai fölött. A tréfás mulatságok koronáját azonban kétségkívül az óriási s i p- láda, és a zsákverseny képezte. A „Neuestes wiener werg’l egy taligára volt fölrakva, s a belérejtett katonazenészek a csalódásig híven utánozták a kintornák ismert nótáit, a publikum roppant gyönyörűségére. Majd a zsákverseny következett, s a derék közlegények csakúgy törték magokat, hogy a versenyben résztvehetve, a czél elérése által a pályadijakul fólaggatott „drágád er ősz“ — szivarcsomagokat, s egyéb bakajóféléket elragadhassák. Hogy számos pályázóknak „elhasalása“ roppant derültséget idézett elő, főkép az óriási számú gyerekpublikum között, — mondanunk sem kell. — E közben egyfelől a katonai, más oldalról a czigányzenekar egyre húzta a szebbnél szebb talp alá való nótákat, a bakák tánczra perdültek, s ugyancsak nagy keletök volt a konyhabéli művészet kurta szoknyás, tarka pruszlikos, tenyeres-talpas amazonjainak. S tán kivilágos viradtig járta volna a „hogy volt?“ — ha a tánczolók izzadó seregét érdekesebb látnivalók el nem vonják a gyep-par- kétról. Alkonyat felé ugyanis kigyultak a lompionok ezrei; görög- tüzek tündéri fénye világitá meg a csalitok sötét árnyait s a katonai zenekar, lámpák seregétől környezve, s vidám indulókat harsogtatva járta ba a kanyargós utakat. Csakhamar kezdetét vette az érdekes tűzijáték is, sistergő, sziporkázó rakéták, pompás szinvegyületü csillagokat, pattogó üszköket szórva röpkedtek a magasba, hogy még a mosolygó holdvilág is bámész képpel csu- dálkozott rajtok. — De elvégre semmi sem tart örökké. A takaródét fúvó trombita kellemetlenül recsegő hangja is megszólalt, s a jó bakák csapatja kifelé indult, szomorún pislogatva viszsza a fasorok közt elhagyottan sohajtozó Dulcineákra. (Zsül.)

— Nyári mulatság. — Elegáns és vidám társaság gyűlt egybe városunk elite-közönségéből f. hó 27-én az esti órákban dr. Frantz Alajos megyei tiszti főorvos síkhegyi szőllejében. Hat óra felé már egymást érték az „Isten hozott“ jeligével ellátott ivezet alatt elrobogó fogatok ; s a kiszállókat a háziasszony s kedves két leánya fogadta, — páratlan szívességgel. — Hogy mily szép hölgykoszorú volt itt együtt, azt csak akkor voltam képes egész teljében szemlélhetni, mikor a szomszédkunyhó előtti terraceon — hol séta közben megpihentünk, — egy valóban festői kép táróit elém. Magam is átkoztam a sorsot, hogy mért nem lehetek festőművész. Nemsokáig gyönyörködhettem azonban e remek képben, mert a házi kisasszony csengő hangja visszatérésre intett, hol lucullusi lakoma várt reánk, melyet a házi úr, s szere- tetre méltó családjának páratlan vendégszeretete, s szívessége feledhetetlenné tett előttünk. Hallottunk néhány talpraesett toasz- tot is a háziúr-, háziasszony- s leányaikra, a kedves két kis „hetesre.“ Lakoma után, Palócz Kálmán ráhúzta a „három bokor ribizlit“-t s a fiatalság lelkes tánczra perdült. — A társaság hölgyei között voltak: dr. Franczné, Erdélyiné, Fiilöpné, Grőberné, Mészárosné, Sajósyné, Samassáné, Szentkirályiné, úrnők — Frantz Etelka és Piroska, Benőcs Jozefa, Erdélyi Gizella és Marianna, Fülöp Berta és Piroska, Gröber Berta, Anna, Irén, Mészáros Kornélia, Sa jósy Margit, Szabó Ella, k.a.-ok. A mulatság az éjféli órákban ért véget.

— Az egri önk. tűzoltó egylet diszgyakorlata múlt vasárnap f. hó 28-án ment végbe. A felvonulás az őrtanyáról regg. 11 órakor vette kezdetét, s a Széchenyi-, Káptalan és Németutczákon keresztül szép rendben vonult a teljesen fölszerelt, mintegy 30—40 tagból álló csapat a piacz-térre, hol buzgó főparancsnoka, A 11 o r- j a y Sándor ügyvéd, a tűzoltó tisztikar, s a piacztért körülvevő nagy néptömeg jelenlétében a Dálnoky-féle házat támadta, ügy a legénység, mint a szerelvények, pompásan, szabatosan, s gyorsan működtek. A mászó lajtorja egy perez alatt a magasba emelkedett, s a szivatyuk 5-6 perez alatt öntötték a vizsugarakat. Az aláereszkedések köteleken és zsákokban, valamint az ugrások a Dálnokyház első, s a minoritatorony másod-emeletéből szintén teljes sükerrel történtek meg, s a néző közönség teljes elismerésével találkoztak. A diszgyakorlat mintegy 3/4 óra múlva, a csapatok ünnepies elvonulásával ért véget. Délután lett volna a tűzoltók szokott nyári mulatsága az érsekkertben megtartandó, melyre az egylet már napok előtt erősen készült, és sok áldozatot is hozott. A mulatságot azonban az esti 6 óra felé beállt roppant jégvihar megakadályozta. A mulatság tegnap tartatott meg.

— Az egri cist. r. fögymnásium zeneosztályának vizsgája, vasárnap, f. hó 28-án esti 5—6 óra között nem nagy számú, de választékos közönség jelenlétében, igen szép sükerrel folyt le. Az előadott darabok, úgy a teljes zenekariak, mint a kettősök és hármasak, annyi ügyességgel s szabatossággal adattak elé, hogy annál többet kezdő zenetanulóktól várni nem is lehetett. Különösen kitűntek a főgymn. ifjak közöl: zongorajátékával Lang Sándor IV. o. s hegedűjátékukkal P r e s z le r Miklós VII. és Windt Gyula I. o. tanulók. Vezetőjök, Hirsch Hugó, ismételve bebizonyította, hogy szakavatott, alapos és tapintatos zenemester, ki rövid idő alatt is oly szép eredményt tud fölmutatni, hogy a főgymn. eliil- jái’óság s a t. szülék méltó megelégedését, s elismerését érdemli ki.

— Kinevezés. — Fekete Eligius, egri illetékszabási fogalmazó-gyakornok, közelebbről II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá neveztetett ki, s miután rövid időn uj állomására távozik, az egri arany ifjúság phálánxa ismét egy kedvelt tagjával fog megfogyatkozni.

— Gyászhir. Csengery József átányi év. ref. lelkész, megye- bizottsági tag, nemesszivü hazafi f. hó 27-én 52 éves korában hosszas szenvedés után jobblétre szenderült; temetése f. hó 29-én

d. u. 2 órakor ment végbe.

— Az orsz. kiállításra utazóknak tudomására hozzuk, hogy a m. kii*. államvasutakon, jul. l-ő napjától kezdve hetenkint k é t s z e r 50°/0-kal mérsékelt menettérti jegyek fognak kiszolgáltatni.

— Pályázati hirdetmény. — Hevesmegye közönsége által a budapesti állami középipartanodánál alapított 200 forintos ösztöndíjra ezennel pályázat nyittatik. — Ez ösztöndíjra oly hevesmegyei illetőségű ifjak pályázhatnak: 1) kik az ipartanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van; — 2) a polgári