Eger - hetilap, 1885
1885-01-15 / 3. szám
XXIV. év-folyam. 3. szám. 1885. január 15-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám 12 ,, EGER, Politikai é vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért mindeu 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A mi utczáink. Városunk egyike a csinosabb vidéki városoknak. Útczáink azonban annál rendezetlenebbek. Majd mind görbe s olyan zeg-zugos, hogy kevésnek látni meg az elejéről a másik végét. Ha idegen ember jön hozzánk, nem tud eligazodni, mert csak némely útczából mutathatjuk s magyarázhatjuk meg neki, hogy merre menjen s hova forduljon be. Van ugyan némely útczánknak neve, mely a tájékozást elősegíthetné; de azok nagy részét csak a legritkább ember ismeri. Hátha még szám után kell valamely házat megkeresnünk! — Ez másképen nem is lehetséges, mint hogy valamennyi házat sorraj árunk; mert majd minden útczában százas, kétszázas, sőt hat és hétszázas számokra akadunk. Ilyen nagy számok után pedig nem tájékozhatja magát az ember kellőképen. Hogy nem egyenesek az útczáink. azt panaszképen fel sem hozzuk; mert jól tudjuk, hogy sokkal szegényebbek vagyunk, hogy sem útczaszabályozásra s az ezzel járó kisajátításokra költekezhetnénk. Az ellen sem szólunk, hogy útczáink sárosak s gödrösek; mert városunk közönségének nagy közterhei ez idő szerint nem engedik meg, hogy utainkat s tereinket koczkakövekkel burkoltassuk ki. Az olyan hiányokra azonban, melyeknek orvoslása nem, vagy csak alig szaporítaná terheinket, — felhívjuk s jogosan felhívhatjuk hatóságaink figyelmét. Ilyen hiányok: hogy városunk negyedei nincsenek kellőkép sz abáLyo zva; hogy nin csen minden útnak, útczának s térnek neve, illetőleg megfelelő elnevezése; hogy útczáink nevei nincsenek a sarokházakon megjelölve; és végül, hogy nincs minden útnak, útczának s térnek külön ház- s z á m-s o r a. A városokban a kerület-beosztásoknak az egyik legfőbb czéljuk, hogy a tájékozást könnyítsék. Azért az egyes kerületek mindig az egymás mellett levő utak s terek csoportjából alakíttatnak. A mi kerületeinket helyettesítő negyedeinknek némely része azonban a rendszeres beosztást nélkülözi; mert nemcsak egymás mellett fekvő, hanem olyan útczák is vannak egyes kerületekben, melyek czélszerübben lennének a szomszéd negyedekhez csatolhatok. Útczáinknak általunk felvetett másik hiányáról szólnunk is alig kell; okadatolni fölösleges utaink elnevezésének czélszeriisé- gét s szükségességét. De vájjon miért nem használ városi hatóságunk útczáink elnevezésénél történelmi neveket. ? Az utczákat s teredet nemcsak azért jó történelmi nevű nagyjaink nevével felruházni, mert könnyebben eszében marad az embernek a történeti név, mint az egyes jelentéktelenebb fogalmat kifejező szó; hanem főképen azért is, mert igy megörökíthetjük s azok előtt is ismeretessé tehetjük dicső királyaink s más érdemes férfiaink nevét, a kiknek nincs módjukban nagyjainkról másképen tudomást szerezni. Miért nincsen nekünk pl. Mátyás király-terünk, Rákó czy-f erünk, Kossuth Laj os -u tunk, Vitkovics-út- czánk a káptalan-út, piacz-tér, vásár-tér, czukor-útcza és sok más útcza helyett; vagy miért nem viseli az érsek-útcza esetleg valamely érdemes érsekünknek a nevét? Hiszen az ily elnevezés nem róna terhet városunk közönségére ! Annak a terhét sem érezné városunk, ha hatóságunk az útczák. utak s terek elnevezéseit az illető utak sarokházain megjelöltetné; mert ennek a költségeit a ház- tulajdonosok szívesen viselnék. Ha az útczák nevei a sarokházakon fel lesznek tüntetve, akkor mindenki tudni fogja, hogy melyik útczában jár s az idegen is könnyebben eligazodhatik majd városunkban. A háztulajdonosoknak pedig annyira érdekűkben áll, miként házukat könnyen megtalálja, aki keresi, hogy nem is sajnálnák azt a néhány krajczárt, melyet e czélra fizetniük kellene. A tájékozást az is könnyítené, ha az egyes útczáknak külön házszámsoruk lenne. Most — ha jól tudjuk — az egész városnak csak négy folyó há zszám-sora van. Ez az oka annak, hogy némely kis útczában a házaknak ezres számuk is van, és viszont e nagy számoknak tulajdonítható, hogy a háztulajdonos még a saját házának a számát is legtöbb- nyire elfelejti. Ha azonban minden útczának külön folyó-száma lenne s a ház-sor ok külön-külön, páros, illetve páratlan számokkal láttatnának el: ez esetben még az idegen is könnyen ráakadhatna az egyes házakra, mert a liázszám ismeretéből kikombinálhatuá. hogy hányadik az útczában s melyik oldalon fekszik az a ház, amelyet keres. Több okot is fel tudnánk hozni javaslatunk czélszerüsége mellett; de reméljük, hogy ezek alapján is figyelmébe ajánlhatjuk városunk hatóságának az útcza-szabályozás szükségességét. Or. Alföldi Dávid. Tárgyjegyzék Hevesmegye bizottsága 1885. januárhó 19-én tartandó rendes közgyűlésére. 1. A rendes évnegyedes jelentések. 2. A jövő rendes közgyűlés napjának kitűzése. 3. A m. kir. belügyministernek a községjegyző-vizs- gáló választmány újraszervezése tárgyában kelt rendelete. 4. A m. kir. honvédelmi miniszternek kinevezését tudató leirata. 5. A szervezési szabályrendeletre vonatkozó 61,720 számú belügyministeri rendelet. 6. Zemplénmegye közönségének az országgyűlés mindkét házához intézett felirata a törvényhatóságoknak a felső házban leendő képviseltetése érdekében. 7. A heves- és k.-szolnokmegyei vagyonoknak Heves és Jász-Nagykun-Szolnokmegye között leendő felosztása iránti 61,034 számú leirata a belügyministernek. 8. Sárosmegye közönségének a földmivelési és köz- gazdasági válság elhárítása érdekében az országgyűlés képviselőházához intézett felirata. 9. Reimpreclit Ferencz elhunyt megyei utbiztos halálozási évnegyedes járandósága ügyében kelt 27826. számú közmunka- és közlekedési ministeri rendelet.
