Eger - hetilap, 1885

1885-05-19 / 21. szám

176 évben megérik az ország legészakibb pontjain is, s az örök hó fedte Grőnlanddal egy vonalban fekvő pontokon rengeteg erdőkre és szántóföldekre találunk. Svédország e kedvező helyzetét részben annak köszönheti, hogy egy nagy tenger keleti partján terül el, részben és legin­kább pedig a Golf folyamnak, mely rendkívül nagy mennyiségű langyos vizet áraszt Skandinávia martjaira. Északon, és a délvi­dék keleti részében a lég szárazabb, a csapadék kevesebb, a nyár melegebb s a tél hidegebb. A nyári napok hossza is igen különböző az ország más más pontjain, igy például mig Ystadban a leghosszabb nyári nap csak 17 óra 24 perczig tart, addig Umeában 20 óra 43 perez a nap tartama; sőt Svédhon legészakibb pontján nyár de­rekán hatvan nap és hatvan éjszakán át soha sem áldozik le a nap. Geológiai tekintetben legjelentékenyebbek ott a gránit, gneis és eurit, melyek az ország csaknem minden részében találhatók, s melyek vas, réz, horgany, ólom és ezüstben gazdagok. A silu- ri képződmények is igen kiterjedtek. Csak a déli részeken talál­hatók trias és jura képződmények, melyek kőszenet zárnak magukba. Krétaformatio csak a legdélibb pontokon található. Svédország negyed kori alakulása rendesen jeges (glaciá­ié) és jég utáni (post glaciale) korszakra oszlik. Ide tar­toznak még a tengeri agyag és édes vizi lerakodások. Már a múlt században megfigyelték, hogy a kultúrnövé­nyek gyorsabban fejlődnek és jobban tenyésznek, ha a vető­magot a magas északról veszik. Több tudós megfigyelte e tüne­ményt és pd. Sch übel er Christian iái tanár 20 évi tapasz­talat után úgy találta, hogy: ha Skandináviában a gabonát a ró­náról lassankint a havasi vidékre szállítják át, akkor meg lehet szoktatni, hogy ott az alacsonyabb közép hömérsék daczára, még gyorsabban fejlődjék ki, mint azelőtt. Ha aztán pár év múltán e vetőmagot a rónára hozzák vissza, ott ez sokkal korábban megérik, mint az, mely mindig csak a rónán maradt. így van ez más vetőmagnál is. A növények, különösen a gyümölcs illatban nyernek, czukor-tartalomban azonban veszítenek, ha északibb vi­dékre helyezik át őket. Némely növény magva megnagyobbodik és súlyosabb lesz északon, de ha visszaszállítják, ismét vissza­nyeri előbbi nagyságát. Ugyan ezt tapasztalták több fa és egyéb növény leveleivel is. Északi vidéken érlelt vetőmag nagyobb és erőteljesebb növényt ád, mely a ridegebb időjárásnak is könnyen ellent áll. A mi az éjszaki vetőmag nagyságát illeti, arra nézve Nobbe megjegyzi, hogy a veresherével Európa legkülönbözőbb országaiban tett nemzetközi kísérlet alkalmával a legnagyobb magvú eredményt ugyanazon vetőmag után Svédországban Ul­tima, Norvégiában Aas szolgáltatta. A svéd vetőmag kitűnő tulajdonságait valószínűleg nagy bűnt követett el, hanem gyermekeskedést éretlen fővel. Ily eset­ben a halál nem katonai ítélet volna, hanem gyermekgyilkosság! Én meg fogom büntetni őket ! S másnap reggel maga elé hivatott, levétetve lánczunkat. — Az ostobaság, melyet elkövettetek, — rnondá komolyan, — büntetést érdemel. Közlegényekké vagytok degradálva. Benkő megy egy másik századhoz közvitézi szolgálatot teljesíteni. Neki több esze lehetett volna, volt már katona. A másik (s rám mu­tatott) itt marad irodai szolgálatra, itt tán hamarább megérik. Fellélegzettünk s szivünkből köszöntük meg a büntetést. És attól a percztől fogva úgy néztem öt, mint második atyámat, ki­nek életemet köszönhetem. De e hő érzületemet nem igen volt alkalmam kifejezni. Csakhamar megvált ő a zászlóaljtól, engemet is másfelé sodort a végzet, mentünk és éltünk hivatásunknak, örvendve a diadaloknak és gyászba borulva, midőn zászlónkat ko­zák lovak lábai tiporták a porba. Egyszer találkoztam azóta Rapaicscsal, igen régen — s az is milyen szomorú találkozás volt, — 1850 elején egy téli alko­nyat felé, Gönyőnél. Minket, nehány száz besorozott honvédtisztet, szuronyok közt kisértek gyalog Bécs felé, hogy ott idegen ezredekbe osz- szanak be közlegényeknek. Ugyanakkor hozták hosszú kocsisor­ban, lánczon, fegyveres katonák őrizete alatt, az Aradon elitéit ezredeseket, kiket csehországi várakba szállítottak. A gönyöi vendéglőben találkoztunk s ott volt köztük törhe­tetlen, büszke homlokkal Máriássy János is. Hány besorozott tiszt részben annak a folytonos, ugyan mérsékelt fénynek köszönheti, melynek északon nyáron át csaknem szakadatlanéi ki van téve. Az éjszaki nyáréj rövid volta mellett a meleg-elosztás is egyen­letesebb, mert nap nyugta és nap kelte között sem a föld, sem a lég nagyon ki nem hülhet. Azon kívül nagyon egyenletesek a me­leg esők és a légkör is nagyon nedves, a talaj pedig a gabna. életére kedvező ásványos részekben gazdag. Emeli még a svéd vetőmag kitűnő voltát és nagy tisztaságát az ottani földbirtoko­sok fáradságot, áldozatot nem kímélő gondos, utánzásra méltó gazdálkodása is. De a hatóság is ismeri kötelességét. Utóbbi idő­ben a vetőmag természetes előmozdítását tárgyaló folyó iratok is igen buzditólag hatottak. Legjelesebb ezek közül az A r r h e- nius tanár kiállásában megjelent „Den svenske Fröodla- ren och Frösamlaren“. Az utóbbi években a közérdeklődést nagyban felköltötték még a Christians tad (1880), Boros (1881), Sunds vall (1882) és Kalmárban (1883) rendezett vetőmag-kiállítások. Svédországban jelenleg a terület 7.29%-je, azaz 2.964,000 hectár a szántó föld. De az ekevas évröl-évre nagyobb hódításo­kat tesz, pd. csak 1882. évben is 30,000 hectár szűz földet törtek fel. ' Az 1874-ik év a következő eredményt adta: Búza 1,347,000 hectoliter termett. Rozs 7,863,800 57 7? ‘ Árpa 5.942,800 57 57 Zab 20.029.300 57 57 Bab és borsó 997,700 r 57 Az aratás értéke 1880-ban 259 millió svéd korona ( 171.0 millió 0. ért fit, 1881-ben 209 ,, „ „ ( 138.0 57 55 55 57 1882 „ 269 „ * ( 177.6 55 55 77 5* S * * 1883-ban 234 » ( 154,5 57 55 57 5? 1884-ben 265 „ ( 175,0 57 57 57 77 Az oszágos kiállításon 87 kiállító 401 kiállított tárgygyal van képviselve. Kiállításuk már csak azért is nagyon érdekes, mert minden kiállított, tárgy mellett megtaláljuk a kiállító nevét és lakását, a kiállított mag nevét, a megjegyzést hogy saját, vagy vásárolt termény-e, a talaj minőségét, hogy 1884-ben liectá- ronkint hány hectoliter termett, hogy évenkint mennyi kerül ela­dás alá, az 1885-évi árat 100 kgmként svéd koronákban, a ter­mény súlyát, 1000 mag absolut súlyát, tisztaságát és kultúr értékét. E nem kiáltó, de annál tanulságosabb kiállítást melegen ajánljuk a látogatók figyelmébe. Erdélyi Béla. futott hódolni, tisztelegni a maga szeretett, bámult ezredeséhez, vigasztalva egymást. Rapaics még fenn ült a kocsin, midőn én hozzá futók s köny- nyes szemmel köszöntém. Szomorúan emelte föl lánczbavert kezét, mondván: — Ilyen karpereczet kaptunk, a miért szerettük és szolgál­tuk a hazát! Megragadtam a bilincsbe szorított kezet s azt a fiit tiszte­letével és hálájával csókoltam meg. Azóta nem láttam. Csak hallottam, hogy kiszabadulva ál­lamfogságából, egy darabig a Tisza mellett gazdálkodott, majd Egerbe vonult, ahol jelenleg Hevesmegyének köztiszteletben álló főpénztárnoka. S tudom róla. hogy a haza szolgálatára jó fiakat nevelt. Rég ösztönöz a hála érzete, hogy elmondjam egyszer nyil­vánosan : félig-meddíg én is a fiának tartom magamat — s mindig fiúi hálával és tisztelettel gondolok rá.*) *) „Hát, kedves Dani bácsi ! — kérdem a mi szeretve tisztelt Rapaics bátyánkat egy találkozás alkalmával, — mind igaz az, amit ez a t. Vadnai bará­tunk irt; vagy bele is „poétázott“ egy kicsitV — ,,Kedves öcsém — viszonzá az öreg ur, szokott csöndes, szerény modorával, — én bizony már régen elfelejtettem ezt a dolgot; csak, mikor olvastam, jutott ismét eszembe. De, — végzé szavait, kezét keblére illesztve, — ha én akkor azt a két gyereket kiexpediál­tatom a világból, — azt soha sem feledtem volna el.“ S z e r k.

Next

/
Thumbnails
Contents