Eger - hetilap, 1885

1885-05-05 / 19. szám

160 iránt sem viseltetünk ellenszenvvel, s ha más városokban szépen megférhetnek egymás mellett, s virágozhatnak is ilyetén dalegy­letek: nem látjuk be, miért ne sükerülhetne ilyesmi nálunk is annál inkább, mert az eféle nemes versengés csak ösztönzésül s buzdításul szolgál a hasonczélu egyleteknél a magasabb törek­vésekre. S „nohabár“ (miként az uj dalárdát in spe, Meg- hivó-ja kezdő igéje után, a rósz nyelvek elkeresztelték) a f. hó 3-a délutánjára a „Koroná“-ba megalakulásra összehitt értekezlet, a részvevők csekély (alig 10—12) száma miatt, ezúttal eredmény­telenül oszlott szét: az intézők (kiknek élén, mint halljuk, Béta Szilárd és Bozsik J. az egri dalkörnek kilépett két malcontentus tagja áll) vérmesen remélik, hogy egy újabb „Fölhívásuknak“ a vasárnapinál kétségkívül nagyobb sükere leend. — Képviselő-választók összeírása. — Eger város központi választmánya az 1885-ik évre érvénynyel bírandó országgyűlési képviselő-választók névjegyzékének összeállítását eszközlő küldött­séget megalakította, melynek elnöke: C s i k y Sándor, rendes tag­jai: D us á rdy József, Völgyi Lajos; póttagok: Bernekkel- Ferencz és Petravich Ferencz. Ezen küldöttség működését f. hó 11-én délután 3 órakor a városközháza nagytermében meg­kezdendő s naponta ugyanott folytatni fogja. A küldöttség műkö­dése nyilvános, miért is ott bárki személyesen megjelenhetik, s jogosultságát a felvételre igazolhatja. — Jég. — F. hó 2-án, a szomszéd Deménden, apró jég­záporral vegyült erős szélvihar dühöngött, de jelentékenyebb kárt nem okozott. Eső nem volt. — A múlt héten Füzes-Abony hatá­rában is volt rövid tartamú jéghullás. — Talált tárgy. — Egy talált ezüst óra-kapocs adatott át a rendőri hivatalban; hol azt, igazolt tulajdonosa, a hiv. órákban, bármikor elviheti. — Bagolyvári Kurucz Bendegúz uram-bátyámnak sehogy­sem tetszik az april 28-iki megyetiszti választásunk, — be­széli Kotnyeles Bandi feő-kortes a „malomgáti“ kaszinóban. — Mikor elmondtam neki: kiket választottunk viczispánnak, ár­vaszéknek, szógabirónak stb. haragosan felkiáltott: „Ej a Kere- pencziáját! Lettem volna csak ott, majd közétek csapok. Már hogy lehetett ezt a szegény Hevesvármegyét ennyire le-Kaszab- olni ? . . . Aztán, mit vétett nektek az a jámbor árvaszék, hogy Hám-ot vetettetek a nyakába? . . Egyet azonban mégis okosan cselekedtetek, ecsém . . . azt, hogy Gyöngyösre Kövér szóga- birót küldtetek, mert az eddigi ugyancsak czingár legény volt az isten adta .............No ! meg aztán azt is jól tettétek, hogy az ár­v aszéknek egy jóra való, fiatal Pille r-t adtatok támasztékul. . . — Az aszfaltjáró a kaszinóközben elkészült, de oly keskeny, hogy „Moháczi báczi“ ha élne, aligha elférne rajta. A közönség­nek ugyancsak módjában van ott gyakorolni magát a „Gänse- marsch“-ban. Legjobban járt vele a hírhedt „Tigris“ kávéház, mert ha esős időben két ember jő e járón szembe egymással, s egyik sem akar a pocsolyába fűlni, egyiknek okvetlenül ki- és be kell térnie a „Tigrisébe egy glázli „Kn i k eb á j n“-ra. — Mezö-Tárkányban a múlt hó folyamán a bíró több Ízben kapott ferdített irású fenyegető leveleket, melyek tudtára adják, hogy a falut nagy veszedelem éri, ha a harangozó! szolgálatából el nem bocsátja. Hasonló levelet dobtak a plébános udvarára is, kit, a harangozó el nem bocsátása esetén, felgyujtással is ijeszt­gettek. A csendőrség által megejtett szigorú nyomozás, több gya­núokok alapján, a tett elkövetésével Nagy Sándor ottani lakost vádolta, ki a plébános szakácsnéjával kötött viszonya folytán, ab­ban reménykedett, hogy a harangozó elmozdításával, ő nyeri meg a harangozni állást, mely esetben kedvesét, a szakácsuőt felesé­gül veheti. Az ügy, további vizsgálat végett, a kir. járásbíró­sághoz tétetett át. — Tüzesetek. — Apr. hó 21-én estve Tisza-Szőllősön a ta­nítói lak, s az ezzel egy fedél alatt levő népiskola kigyult s por­rá égett. A tanító nyomban észrevette az égést, de nejével együtt elvesztve lélekjelenlétüket, eszeveszetten rohantak ki az égő épü­letből, s csak akkor vették észre jajveszékelve, hogy gyermekeik benn maradtak; mire a jelenlevő Elek István ottani földbirtokos a házba rohant, hogy a gyermekeket kimentse. A nemes ember­barátnak sükerült is az egyik gyermeket az égő házból kiragad­ni ; de midőn, minden óvó figyelmeztetés daczára, a másik gyer­mek megszabadítása czéljából, másodszor is a lángok közé rohant, s a megmentett gyermekkel a küszöbön megjelent, az égő eresz reá szakadt, s csak annyi eszmélete volt még, hogy a gyermeket magától messze dobta. A gyermek meg is menekült, de a nagy­lelkű szabaditót a leszakadt égő üszkök magok alá temették, s annyira összeégették, hogy életben maradásához nincs remény. A leégett épületek 680 forintig voltak biztosítva. — Apr. hó 24-én Pásztón gr. Almássy Kálmán kastélya kigyúlt, s a mellette levő összes gazdasági épületekkel, a nagyszerű virágházzal, s a pallá- son felhalmozott összes terméssel együtt elégett. A tűz onnét ke­letkezett, hogy a palláson a vizvezetés csövét forrasztották, mi­hez borszeszt használtak, s egy vigyázatlan pillanatban a láng belecsapott a kátrányos zsindelyfödélbe. Az összes kárt mintegy 100 ezer forintra becsülik; biztosítva 25,000 írtig volt. — Apr. hó 29-én Le le szén nagy tűzvész dühöngött, mely összesen 67 lakó házat, s 134 melléképületet hamvasztott el. Bennégett 5 db. ser­tés, tömérdek gabona és gazdasági eszközök. A mentési kísér­letek sükeretlenek maradtak, mert a házak minden rendszer nél­kül, összezsufoltan voltak építve, úgy, hogy egy portán 6 — 7 csa­ládnak is volt lakóhelye. A romboló elemnek egy öreg asszony is áldozata lön, ki midőn a házból nagy nehezen kijutott, a szűk udvaron a hőség és füst által lesujtatott, az égő épületek töme­géből pedig életveszély nélkül kimenteni nem lehetett. A tűz a nagy szélben oly rohamosan terjedt, hogy alig egy óra alatt vitte véghez az elsorolt rettentő pusztítást. Az összes kárt körülbelül 50 ezer forintra becsülik. Biztosítva 45 ház volt melléképületei­vel együtt összesen 12,000 frt erejéig. — Láni Ferencz nagy-rhédei lakost mintegy két hó előtt egy kis kutya megmarta. Az illető a marást föl sem vette; azon­ban apr. hó 26-án rajta az ebdüh kiütött, minek következtében három nappal később, apr. 29-én meghalt. — Idegen csavargó. A mezőkövesdi országúton a szolgálatba vezényelt csendőr egy igazolvány nélkül kóborló csavargót tar­tóztatott le, ki kérdőre vonatván, magát Silbermann Lévi orosz- országi kamanitz-podolski illetőségűnek vallotta, ki a Varsóban állomásozó Tinaszpolszki 12. sz. orosz gyalogezredtől szökött meg, s minden feltartóztatás nélkül csavargót! idáig. A ficzkó egészen együgyűnek teteti magát, de szemfüles figyelme mindenre kiter­jed, s a magyar szót is érteni látszik, bár erősen tagadja, hogy tudna magyarul, sőt azt is eltagadta, hogy Írni tud, de utóbb el­árulta magát. — Rendőri hírek. — A közelebbi napokban az érsekkert­ben, egy ott sétáló urkölgyet egy rakonczátlan suhancz, alkalma­sint tolvajlási szándékból, vakmerőn megtámadott. A rendőrség a tettest erélyesen nyomozza. — Apr. hó 24-én Iglai Verona kam­rájából ismeretlen tettes egy pár csizmát orzott el. A rendőri nyomozás folyamatban van. — A múlt héten a városból kiutasit- tattak: Vincze Rózái felnémeti, Henriczi Vilmos kürti, Schmel- ezer Jónás svedléri, és Horvát Béla inkei ill. csavargók. — Uj könyvek. — „Kossuth Lajos iratai,“ összevont népies kiadásban, a szerző meghatalmazásával szerkesztette Helfy Ignácz. I. és II. füzet. Előszóval Kossuth L.-tól, s nagy hazánkfia kéziratának egy lapra terjedő fénynyomású fac simile- jével. Egy füzet ára 30 kr. A nagy becsű történelmi müvet, mely e kiadás által szerényebb sorsú olvasóink által is könnyen meg- szerezhetővé vált, nem szükség bővebben ajánlanunk. Kiadja az Athenaeum r. társulat. Megrendelhető Méhner Vilmosnál is (Bpest. IV. papnövelde utcza 8. sz.)— „A debreczeni diák“, irta Vértessy Arnold. AignerLajos kiadása Bpest. Derék és termékeny beszélyirónk, s városunk szülöttének ez igen érdekes regényét ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. Ára 1 frt. — „Útmutató a budapesti kiállí­tásra,“ czimű csinos füzet jelent meg Lampel Róbert kiadásá­ban, mely egyszersmind fővárosi kalauzzal van egybekapcsolva. Szerkesztették dr. Szik lay János és László Elek. Nélkülöz- hetlen könyv mindazoknak, a kik az orsz. kiállításra a főváros­ba utaznak. Nemcsak hogy a kiállítási területen levő épületek közt vezeti híven az olvasót, hanem az azokban elhelyezett tár­gyakra nézve is kitünően tájékozható útbaigazításokat ad. Emeli becsét az útmutatónak a vasúti árak jegyzéke, melyek minden fontosabb, összesen 200 állomásra nézve föl vannak véve, úgy, hogy az utazó közönség a vasúton fizetendő díj iránt is már elő­re tájékozva lehet. Értesül egyszersmind a vasúti menetrendről, a fővárosban fizetendő bérkocsi-dijakról, hordárdijakról, laká­sokról, egyáltalában mindenről, a mire a kiállítás alatt kényelme tekintetéből szüksége van. Még annak is, aki jártas a főváros­ban, majdnem mellőzhetlen szüksége van a kalauzra. A könyv­höz a kiállítás madártávlati képe (helyzetrajzával) van mellékel­ve. Ára 40 kr. Felelős szerkesztő: Szsfbó Ignácz.

Next

/
Thumbnails
Contents