Eger - hetilap, 1885
1885-04-28 / 18. szám
150 széről megválasztattak: P u k y Miklós, A1 m á s s y Sándor, és F ü- löp József; főispán ő rnlga részéről pedig kijelöltettek: Zsen- dovics József, id. Samassa János és Csiky Sándor biz. tagok. A néh. Babies I. elhunytéval megürült közig, bizotts. tagságra, szavazat utján, (115 beadott szavazattal) egyhangúlag Imre Miklós választatott meg. A Ludovica akadémiában üresedésben levő Buttlerféle két alapitv. helyre, a megye közgyűlése, kijelölési jogánál fogva, a folyamodók okmányainak lelkiismeretes és szigorú megvizsgálása után, kijelölte és pfdig az első helyre Nánássy Mihályt, ennek alkalmatlan volta esetén (póttagul) Dankó N-t; a második helyre Stefán Bélát, be nem válása esetén (póttagul) Lipcsey Gábort ; Stefán Bélára nézve kimondván, hogy miután a fölvételre megkivántató kort e f. é. jul. havában túllépi, fölvehetése az ő felségéhez intézendő kérvény eldöntésétől leszen függővé téve. Ennek kapcsán a m. kir. honv. minister ide vonatkozó leiratában foglalt ama passusra nézve, hogy azon esetre, ha a megye által kijelöltek egyike sem felelne meg a fölvételre megkivántató kellékeknek, egyezzék bele a megye, hogy a m. kir. honv. minister maga tölthesse be az illető helyeket, — a megye közönsége, P u- k y Miklós indítványára, kimondja, hogy az alapitó Buttler ismert intentióihoz határozottan ragaszkodva, kijelölési jogát semmi körülmény közt sem hajlandó feladni, s azon esetre, ha a most kijelöltek nem volnának fölvehetők, uj pályázat kihirdetését fogja sürgetni. Az osztrákok fővárosából. Bécs, april 25. Budapest a kiállítás előtti krízis napjait éli. Lázas ott minden. Olyan az egész város, mint a serény gazdasszony háza tájéka húsvéti takarítás idején. Minden szépül, minden csinosul, de még minden tüvel-hegygyel össze, mert még minden csak lesz. De a mi lesz, már is annyira büszkévé tesz berniünket, hogy sokad magunkon a chunvinismus tünetei kezdenek mutatkozni. Ennek ellenszeréül pár napra felrándúltam Bécsbe s érzékeim, úgy látszik, e rövid gyógymód alatt eléggé megtompúltak, hogy se rózsaszín, se fekete szemüveget ne kelljen használnom. Bécs ma is a régi óriás, mely vénsége daczára egyre nöEz a s'zihalmi nádori gyűlésről alig volt biztos tudomásunk, eddig. Ezen nádori gyűlésnek egyik napján jun. 6-ikán (feria se- cunda proxíma post octavas festi sancte Trinitatis) Márk-fi László fölkelvén előadta: hogy az Urban tisztelendő atya, Miklós ur, az egri any ászén tegyház püspöke az ő besenyei birtok-részét elfoglalta és elfoglalva tartja és azt az ő kelecsői és kisbudai jobbágyai által (per suos Jobagiones de Kelecsew et de Buda) használtatja állandóan az ő nem kis sérelmével és kárára, a Lász- ló-fi János részével együtt, mely résznek a megváltása őt illetné. Ennek hallatára Dák mester a püspök urnák jelenlevő megbízottja fölkelvén, tagadá, hogy a mondott püspök ur az említett Lászlónak birtok-részét elfoglalta volna, jobbágyai által használtatná és elfoglalva tartaná. Ami azonban a Lászlóíi János birtok-részét illeti, ahhoz a püspök urnák törvényes jussa van. A felek kere- setökkel a nagyboldogasszony nyolczadára a nádori szék elé utasittatnak. A mondott törvénynapon a püspököt Péter egri kanonok helyettesítette, ki Pál országbírónak 1334-ben kelt Ítélet-level ét mutatta föl, mely szerint: 1331-ben bessenyői László-fi János és a püspök közt Ízetlenség támada négy ökör miatt, melyeket a mondott Besenyei János a püspök szikszai (de villa Zekzow) jobbágyától hajtott volna el nagyszombat alkonyatján ez előtt három évvel (in cre- pusculo noctis festi Dominice resureccionis cuius tunc tercia adwe- niebat rewolucio annualis), tehát számításom szerint 1329 ápril 22-ikén. A püspök törvénylátásért a vármegyéhez fordult. A mi Heves- újvár megyénk akkoron való alispánja és a nemesek bírái (ma szolgabiráknak tiszteljük érdemes utódaikat) megidézték a megyei törvényszék elé a feleket. Hétszer hivatott a megyére bes. Lászlóíi János és hétszer vekszik, s egyre jobban kendőzi magát. A Hinget, ezt a drágaköves gyűrűt, melyhez fogható nincs a világon, smaragdszinű kertekkel élénkité meg. Mindenütt élet, mindenütt elevenség, mindenütt lázas, lüktető világforgalom. A városház, egyetem, parlament, fogadalmi templom környéke meseszerü szép, megdöbbentően nagyszerű. Minél többet látom, annál mélyebb hatást gyakorol reám. A fogadalmi templom maga a goth épitészet egyik leg- bámulatra méltóbb remeke. És ezek közt a nyugodt, magasztos paloták közt, hogy nyüzsög, tolong, taszigálja egymást, lármáz, kaczag az az ideges, munkabíró, türelmetlen, élveteg vásári nép. Fogat után fogat, tramvay után tramvay szédítő összevisszaságban. A parkokat ezrei a halvány gyermekeknek, a pufók dajkáknak s a villogó szemű bonneoknak lepik el. A színházakra ismét jó napok derültek. Gyakran megfordulok Bécsben, de ritka eset, hogy az előkelőbb színházakba jegyhez juthassak, pedig a közvetítők zsiros üzlete ma is csak oly fényesen virágzik, mint hajdanában, a krach előtti szebb napokban. Egész leplezetlenül csapják a vásárt, a rendőrök szeme láttára az úteza-sarkokon, és az idegenek hálásak érte, mert különben, ne adj isten, hogy helyhez juthatnának. Csak Renz, a sokat csudáit Renz játszik félüres ház előtt. Pedig hajdanában ő volt a Carltheater réme, és azóta egyátalán nem hanyatlott. Mutatványai ma is páratlanok. Most minden este nagy tetszés közt adják a Heidelbergi diákokat, mely nem oly fényes, mint voltak Thusnelda, Hófehérke, Hamupipőke, de tagadhatatlanúl igen mulatságos, tarka s elég alkalmat nyújt tömegjelenésekre. Van benne nagy kirándulás a szabadba, sörözés, schlágerpárbaj, bábszínház stb. Legkomikusabb, mikor a kirándulókat meglepi a vihar s valamennyien, ki lovon, ki gyalog, ki meg épen — repülve, futásnak erednek. A vihar esernyőjüknél fogva többeket felkap, és szédítő magasban csóvál meg a levegőben s úgy lecsapja őket, hogy csak úgy nyekkennek belé. Különben a leghajmeresztőbb valamennyi mutatvány közt, mikor egy igen szép leány a kupoláról, vagy öt emeletnyi magasból, egy alant kifeszitett hálóra hanyathomlok leveti magát. Ennél már nem egy gyöngébb idegzetű hölgyet vittek ki ájúltan a köröndből. Hétfőn az Operaházban Nero első előadásakor még csaknem mindig a Renz czirkuszában képzeltem magam. Zenéje dallamtalan, zűrzavaros, egység és kifejezés nélküli. Fülünk elfárad, a nélkül, hogy szivünk, lelkünk gyönyörködött volna, de szemünknek annál inkább kijut a jóból. Ily fényes kiállítás még a bécsieket is meglepte, mert ez már a színpadi diszitő művészet netovábbja. Zenei tartalmatlansága daczára kétségkívül nagy ideig nem jelent meg. Nyolczadik megjelenés helyéül a királyi Curia, a király Ítélő széke tűzetett ki. A kitűzött határidőben azonban itt is csak a püspök képviselője jelent meg, aki hiába várakozott ellenfelére napokon át (legitimis diebus assidue exspectando); mert a megjelent félnek néhány napig a meg nem jelent után várakoznia kellett, hogy a másik a makacsság czimén (mivel sem maga nem jelent meg, sem maga helyett mást nem küldött, — quia neque wenit, neque, misit) elmarasztalható legyen. Besenyei János megbicsakolta magát, és a királyi Curia bírája előtt sem a budai káptalan közvetítésével eszközlött megi- dézésre nem jelent meg s magát nem helyettesítette s nem jelent meg a három köztéri kikiáltással mint utolsó, szokásban levő megidézésre sem. Besenyő János ennek következtében jószágvesztésre Ítéltetett, mely le is foglaltatott. A bevett törvényes szokáshoz képest Miklós püspök ur, csak a harmad résznek jutott birtokába; de nem bánta volna, ha a birákat illető másik két harmadot is magához válthatja. Éhez azonban már nem volt törvényes joga s nem volt különösen a szihalmi nádori gyűlésen fölszólaló besenyői Márk-fi Lászlóval szemben. Ez hallván a püspök megbízottjának kezében levő itélet-le- velet, mely miként már mondatott, 1334-ben kelt, mikor nagy- mártoni Pál volt az országbirája, — előadja, hogy ő neki is birtok-része van Besenyőn, hogy az országbirája által elmarasztalt Besenyei Lászlóíi János neki nagybátyja, tehát őt inkább megilleti a magához váltás joga, mint a püspököt. És a nádori szék neki adott igazat s elrendelte a magához váltás foganatosítását a budai káptalan közbejöttével. Nádori emberekül méra-i Péter-fi Lőrincz, erdeutelki vörös János és farnősi Bács fia, László jelöltetett ki Márk-fi László részére. Ténylegesen a középső vett részt: erdeutelki vörös János.
