Eger - hetilap, 1885
1885-04-28 / 18. szám
XXIV. év-folyam. 18. szám. 1885. április 28-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 irt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám- 12 ,. EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi báz a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Megyei tiszti választások. A megyénknél üresedésben levő, s esetleg a választás folyamán megürülő tiszti állomások választás utján való betöltése, a most folyó évnegyedes közgyűlés másodnapján, ma, kedden, f. hó 28-án, a megye bizotts. tagok szokatlanul nagy számának részvéte, s némely részben igen élénk küzdelmek mellett, — a következő eredménynyel ment végbe : Alispánná megválasztatott Kaszap Bertalan, volt megyei árvaszéki elnök, 233 szavazattal, Lipcsey Tamás t,- fiiredi szolgabiró 52 szavazata ellenében. Megyei tiszti főügyészszé megválasztatott: Mártó n- ffy László, volt árvaszéki ülnök, közfelkiáltással. A hatvani járás szolgabirájává megválasztatott: Isaak Gyula, 196 szavazattal, Zaleszky Imre ugyanottani se- gédszbiró 37 szavazata ellen. Árvaszéki elnökké választatott: Hám Gyula, gyöngyösjárási szbiró, közfelkiáltással. Gyöngyösjárási szbirónak megválasztatott Kövér Bertalan, egri jár. segéd-szbiró 156 szavazattal. Borhy Ádám gyöngyös-j. segéd-szbiró 79 szavazatot nyert. Árvaszéki ülnök lett: Pillér Ede, közig, gyakornok, közfelkiáltással. Egri járási segéd-szbirónak megválasztatott Korpo- nay István, volt hevesjár. szbiró, 127 szavazattal, Gaál Béla közig, gyakornok 84 szavazata ellen. Hevesmegye évnegyedes közgyűlése. Megyénk jelen évnegyedes közgyűlését, a bizotts. tagok rendkívül nagy számának részvéte s élénk érdeklődése közt, hétfőn, f. hó 27-én nyitotta meg Beöthy Lajos főispán őmlga. A szokott alispáni jelentést, — sede vacante, — ezúttal az alispáni helyettes, Zalár József, a megye aranytollú főjegyzője szerkesztette, s terjesztette elő. melyből az alább következő pontokat, tárgyuk, valamint tartalmuk kiváló érdekességénél fogva is, egész terjedelmekben közöljük: „Rövid idő alatt most másodszor teljesítem azon szomorú kötelességet, hogy a megye első tisztviselőjének halálát kell a t. közgyűlésnek bejelentenem. Megrendítő volt a három év előtti gyászeset villámgyorsaságú bekövetkezése. De mélyen megindító és fájdalmasan megható a két hónappal ezelőtt (február hó 23-án) halálra vált nemes élet rohamos elpusztulása is, melylyel Majzik Viktor szeretett alispánunk közjóra irányzott tevékenysége oly váratlanul véget ért. Még alig múlt el egy hónap, hogy gyöngélkedni kezdett, alig egy hét, hogy a munkától fölmenté magát, alig feküdt egy napig betegen . . . s a kórágy már másnap halotti ágya lett. Mindig bús látvány az enyészet képe. De hosszan tartó, lassú hervadásnál elkészülhet a szív a gyászpillanatra, s fogékonyabb lesz azt a tant, bár fájva, elfogadni, hogy az anyag csak törvényét követé. De midőn oly váratlan tör ki a vész, s oly sebesen oldódnak fel a lét kötelékei, hogy ami még tegnap sóhaj volt, ma már hörgés, ami erő volt, ma csak anyag, ami élet volt. — ma egy hulla: ez oly kegyetlen jelenet, hogy a kíméletlenül megtámadt szív, keserve lázában, a kemény természet ellen fordúl s azt vádolja, hogy megszegte önnön törvényeit. Ne zúgolódjunk! Nincs jogunk egyébre, mint gyász- és fájdalomra. De e jog sem tart soká. A békítő természet kiengeszteli a szivet, s mig fájdalmát bánattá csillapítja, az emlékezet melan- choliáját boritja reá s a szív a méltányló elismerésben, melylyel az elköltözött érdemeinek áldozik, enyhületet s még némi vigaszt is talál. Majzik Viktor 1825-ben itt, a megye székhazában született, hol atyja mint megyei főpénztárunk lakott. Mily változások! Mily találkozás. 0, aki polgártársai szeretető, és bizalma folytán, félszázad múlva, mint a megye első tisztviselője, örvendező szivektől fogadva, azon épületbe költözik vissza, hol boldog gyermekéveit töltő, rövid három év után, ugyanazon födél alól, a szülőházból, az egész megye gyászától kisérve, költözik ki az örök nyugalom helyére. Szülői őt már gyermekkorában a megye szolgálatára szánták s midőn a derék apa nemsokára sírba szállt, a nemes özvegy anyai gondja s a szépen fejlődő ifjú tehetsége és szorgalma mind alaposabbá tették e reményt. 1844-ben, mindjárt jogi tanulmányainak befejezte után, már a megyei tiszteletbeli jegyzők sorában látjuk őt, s az ekkép megkezdett megyei szolgálat fokozatain csakhamar a leghivatásszerűbb és ifjúsága daczára a legkomolyabb odaadással működő tisztviselők közé emelkedik. — Egy év múlva t. i. már rendszerinti esküdtté, 1848-ban pedig, az országgyűlésre képviselőül küldött Németh Albert helyére, a Tarnajárás egyik szolgabirájává válasz- tatik, s a tisztviselő buzgalmát, ügyességét és erejét kemény próbára tevő e nehéz időkben oly dicséretesen tölti be tisztét, hogy erre való tekintetből s a közpályái hazafiság hosszú szünete alatti feddhetlen hazafiságáért 1861-ben a Tarnajárás főszolgabírói hivatalával jutalmaztatik. 1861. végén a megyei tisztikarral természetesen ő is visz- szalép s 1867-ig ismét csak gazdaságának és családjának él. — Ekkor a megyei élet sorompói újra megnyílnak, s ő főszolgabírói tisztét megint elfoglalja s viszi azt egészen az 1870 évi 42. t. ez. alapján kelt uj megyei szervezkedés életbeléptetéseig, midőn a főszolgabírói hivatal megyénkben megszűnik. De még ugyanez évben a kath. congressus egyik tagjául, 1875-ben pedig. ' valamint 1878-ban is, előbb a tiszanánai, utóbb a poroszlói kerületből, függetlenségi programmal, országgyűlési képviselővé választatik. Ily múltú s ily érdemű férfiú a magánéletben, hová második mandátuma lejártával visszavonult, sokáig nem maradhatott. Az Isaák László halálával megürült alispáni székbe őt szemelte ki a megyei közvélemény, s abba egyhangúlag s 1883 év végén ismételve is megválasztotta, mely hivatalában pontossága, körültekintése s mindenre kiterjedő figyelme mellett, még különösen azt is dokumentálva hagyta hátra, hogy a törvényhatóság még mai megcsonkult szervezetében is bizonyos mérvig lehetséges ön- kormányzat fölötti őrködéstől, s az azt sértő kormányrendelet elleni felszólamlástól semmiféle következmények által sem engedte magát vissza tartóztatni; mert ő egyike volt azoknak, akik egész lélekkel s a kötelességérzet legbensőbb buzgalmával csüggnek hivatal ukon. Szerette a történelmi olvasmányokat. Magyarország régi historikusait mind olvasá. A kiválóbb adatokat, még az évszámokat is nagy könnyűséggel idézte. Egész krónika volt emlékezete. Mint ember szives, szelíd és humánus. Szerette is őt mindenki, nem csak becsülte. Ez kitűnt temetésekor is, melyen a megye szék
