Eger - hetilap, 1885

1885-04-14 / 16. szám

134

Az ebbeli munkálatok o'y gyorsan haladnak előre, hogy kétségünk sem lehet az iránt, miszerint a megnyitás határidejére legfőbb részeiben teljesen elkészült műként fog a kiállítás előttünk állani.

Az országos kiállításra elfogadott bejelentések száma április hó 1-jén, 8.500-at, tett, a mi a turini országos kiállítást kivéve, az utolsó évtizedben Európában tartott általános kiállítások között, legalább a kiállítók számát tekintve, első helyre állítja kiállításunkat. Az összes bejelentések közül Horvát-Szlavonországra esik 1445. Budapestre 1296. Csoportok szerint a bejelentések következőleg oszlanak meg: mezőgazgaság és mezőgazdasági-szakoktatás 1084 (köztük 185 külföldi), kertészet és szőlészet 83, állati termények 226, erdészet, erdészeti-szakoktatás és vadászat 249, bányászat és kohászat 237, vegyészeti ipar 147, élelmiszerek, mint iparczikkek 246, bor és egyéb szeszes italok 990, agyag- és üveg-ipar 129, vas- és fém-ipar 328, fa-ipar 228, bőr-ipar 210, papiros-ipar 78, fonó- és szövő-ipar 357, ruhászati-ipar 785, bu- tor-ipar és dekorativ-lakberendezés 256, arany- és ezüstmüves- czikkek, diszmű-ipar és apróárúk 142, sokszorosító müiparágak 178, zenészét 51, tudományos eszközök, műszerek 61, épitési-ipar 203, járművek 146, gép ipar 228, közlekedésügy 26, hajózás és tengerészet 13, honvédelmi felszerelések 21, egészségügy 218, házi-ipar 1029, iparoktatás 106, nevelés és közoktatás 318; ösz- szesen 8,373. Ezenkívül a III. pótkiállitás, a kisipari munkagépek és szabadalmozott találmányok nemzetközi kiállítására érkezett 197 bejelentés.

E számban azonban nincsenek még benfoglalva az időleges kiállítások kiállítói. A mennyiben a kiállításról — különböző akadályoknál fogva — több bejelentett és elfogadott kiállító el is maradna, mégis minden körülmények között igen tekintélyes marad a kiállítók száma.

Az időleges kiállítások megállapított sorozata a következő:

A) Kertészeti kiállítások.

Első tavaszi világ-, gyümölcs-, és zöldség-kiállítás (május hó

10—20-ig). Második tavaszi virág-, gyümölcs-, és zöldség-kiállítás (junius hó 10—20-ig). Nyári virág-, gyümölcs- és zöldség-kiállítás (augusztus hó 15—25-ig). Őszi virág-, gyümölcs- és zöldség-kiálli- tás (október hó 1—15-ig).

B) Tejgazdasági termékek kiállítása. Tejgazdasági termékek kiállítása (szeptember hó 10—20-ig).

C) Élő állatok kiállítása.

a) Baromfi, tengeri nyúl- és b) eb-kiállitás (május hó 5—10-ig). Hízott szarvasmarha- és juh-kiállitás (május hó 17—24-ig). Tenyészjuh kiállítás (május hó 20—30-ig).

Élő méhek kiállítása (augusztus hó 20—30-ig).

vassuk: Szenholmbuda (?, Scenholm helyett) hódié ignotus locus; vagyis ma se hire se hamva nincsen, pedig sajátlag nem egyéb, mint K i s-B u d a, Abony mellett.

így állván a dolgok, képzelhetőleg a kíváncsiság és érdeklődés nagy figyelmével fordultam azon 14 darab oklevél felé, melyet nt. Bod a Vendel káplán a bessenyei közbirtokosság levéltárából behozott, mint legrégiebbeket, mondván, hogy megkeresésére nyilt meg a levéltárnak hármas zára; hogy ő a saját felelősségére vette ki, és adja át megtekintés és fölhasználás végett.

A bessenyei oklevelek legrégiebbike 1322-ik évből való.

Hat ujnyi széles hosszúkás hártyára, vagy mint mondani szokták: kutyabőrre van Írva ezen okmány oly szép betűkkel, milyennel csak a nagyobb fontosságú iratok állíttattak ki még a hires egri káptalanban is az egykorú régi időkben.

Az egyik részében okiratunk el van rongyolva. Nem csoda, nagy igazság volt benne letéve; a kinek a kezében ez a kis írás volt, azé volt majdnem fele- Besenyő. Sok kézben foroghatott háromszáz év alatt.

A pecsét még ép rajta. Az egri káptalan pecsété: a sas, mely piros-zöld szálú zsinóron csüng le róla.

Ezen oklevél nyomán a Bessenyeiekről a következő családfa állítható ki:

Bessenyői István

Lórincz 1323. ívahun

Péter, István, János Kozma

Lőrincz a mondott évben az egri káptalanba bemenvén, Besenyő földének negyed részét, és a beltelkek felét és a kegyúri jog felét bevallja erdőtelki Márk-fi Márk részére.

Tenyészsertés-kiállitás (szeptember hó 1—8-ig).

Hízott sertés-kiállítás (szeptember hó 1—18-ig). Tenyész-szarvasmarha kiállítás (szeptember hó 1 — 10-ig). Ló-kiállitás (október hó 5 — 10).

D) Iparossegédek és tanonczok munkakiállitása. Munka-kiállítás (julius hó 1-től augusztus hó 10-ig)

A kiállított tárgyak megbirálása a kitüntetések és dijak odaítélése képezi a jury feladatát. A jury egy általános és négy külön juryből áll, ez utóbbiak a képzőművészeti csoport, az állatkiállitások. a tejgazdasági termékek és a kertészet kiállításaira alkottattak, mig az általános jury a kiállítás valamennyi többi csoportjára kiterjedő hatáskörrel Hibáztatott fel, kivéve a műipari régiségeket (I. pótkiállitás) és a külföldi gépek és szabadalmazott tárgyak (III. pótkiállitás) csoportját, melyek teljesen versenyen kivül helyeztettek.

A jury által megítélhető kitüntetések megállapítása annak szem előtt tartásával történt, hogy a bírálat ne csak igazságos, de hasznos is legyen, és valamint visszaélések, úgy kicsinyes vetélkedéseknek is lehetőleg eleje vétessék. E czélból csupán egy általános kitüntetés, a nagy bronzérem állapíttatott meg, mely „Érdem jeléül,“ felirattal van ellátva, az érdem mellett azonban oklevelek adatnak ki, melyekben a kitüntetett tárgy kiváló érdemei részlegesen felsoroltatnak, az időleges kiállításoknál ezenfelül még kiadatnak nagy oklevelek.

A nagy bronz-érmen kivül csupán 100 darab nagy díszoklevél adatik ki oly kiállítók részére, kiknek tárgyai nemcsak—, kiváló figyelmet érdemelnek, de nemzetgazdasági vagy hasonló országos érdekű jelentőséget mutatnak fel.

A buzgó munkálkodás és bár nem önálló, de figyelmet érdemlő tevékenység jutalmazására a kiállító által bejelentett közreműködők részére közreműködői érmek adatnak ki, melyek szinte az érdemet feltüntető oklevéllel láttatnak el.

Különfélék.

— Dr. Samassa József, egri érsek ő exja, tegnap, f. hó 13-án, Budapestre távozott.

— Beöthy Lajos, megyénk főispánja ő mlga, múlt szombaton, f. hó 11-én, városunkba érkezett, hogy a megyei közigazgatási bizottságnak tegnap, f. hó 13-án megkezdett aprilhavi ülésein elnököljön.

— Lovag Kees György, cs. kir. táborszernagy hadtestparancsnok ő exja, az itteni helyőrség megszemlélésére, a ma esti vonattal városunkba érkezik.

— Hevesmegye szépészeti szakosztálya, Párkányi Béla apát-kanonok ö nsga elnöklete, Szvorényi József, Zalár

A Besenyei család tehát ekkor már elszegényedő félben volt. Valami gazdag az előtt sem lehetett, miután egyháza nem: hanem csak kápolnája volt, a szent kereszt tiszteletére.

De ezen eladás sem gazdagította föl a Bessenyőieket, miután mindezen birtok, haszonvételek és jogok átruházása fejében sem kaptak többet tizenkét m árkánál, tehát körülbelül 48 forintnál.

Ma Bessenyőn félhold földet sem lehetne rajta venni, akkor azonban még nagy pénz volt, mikoron jobbára csak csere útján szerezték meg az emberek a szükségeseket, s pénz és barom, pecunia et pecus közelebb állottak egymáshoz fogalmilag, mint ma.

Érdekes a kanonokoknak, kik előtt a bevallás történt, a névsora.

Az egri püspökség akkor magába foglalta Zemplényt. Újvár Abauj és Sáros helyett áll. Borsva Bereg megyét képviseli. Kemej Szolnok melletti főesperesség volt. Sumbun Zarándnak a képviselője. A szabolcsi, borsodi, ungi és hevesi főesperesek kor szerint követik elsőbbség nélkül egymást. A patai főesperesség, úgy látszik, akkor üresedésben volt.

Az okmány szövege ez magyarúl, és az okirat nyelvén latinul: „Az egri esrykáz káptalanja minden keresztény hívőknek, akik ezen iratot látják vagy látni fogják, üdvösséget a világ Megváltójától. Kívánjuk, hogy jelen levelünk rendiben mindeneknek tudomására jusson, minél fogva Bessenye-i István-fi Lőrincz a maga és Péter, István és János ö fiainak képében, nem különben Kozmának, az ő ívahun testvére fiának képében egyik részről, más részről meg erdőtelk-i Márk-fi Márk comes személyesen elibénk kerülvén, — ugyanazon Lőrincz előadta fülünk halla-