Eger - hetilap, 1885

1885-03-31 / 14. szám

XXIV. év-folyam. 14. szám. 1885. márczius 31-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 Irt — kr. Félévre . . 2 „ 50 _ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért minden 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő, Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi báz a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Fölhívás előfizetésre. vnegyedes t. előfizetőinket az előfizetések idejekorán való megújítására tisztelettel kérjük, nehogy a lap elkül­dése akadályozva legyen. Egyszersmind uj előfizetést nyitunk : az apr.—jun. évnegyedre 1 frt 30 krral ; apr.—szept. félévre 2 „ 50 „ apr.—decz. 3 negyedévre 3 „ 80 „ Az „Eger“ kiadóhivatala. HUfT“ Lapunk jövő száma, a húsvéti ünnepek miatt, ezúttal kivételesen, egy nappal később, szerdán, apr. hó 8-án fog megjelenni. Eger, márcz. 31. 1885. Az Egerben felállítandó „szőlészeti iskola“ tárgyában, múlt vasárnap, f. hó 29-én. a városház tanácstermében, az érdekeltek, különösen a helybeli borászati egylet számos tagjainak élénk rész­véte mellett, értekezlet tartatott. Az értekezletet Miklós Gyula, orsz. borászati kormánybiztos ő nsga vezette, kit ezúttal egyene­sen e czél hozott városunkba. Jelenvoltak: dr. Vavrik Béla, az egri borászati egylet elnöke. Tavassy Antal, polgármester, stb. Számosabb szőlőbirtokosainkat a fontos értekezletben való kívá­natos részvételtől az tartotta vissza, hogy az egri takarékpénz­tár egyidejűleg tartott évzáró közgyűlésén valának elfoglalva. Elnöklő Miklós Gyula orsz. kormánybiztos, az értekezletet megnyitván, meleg szavakban üdvözli a megjelent érdekletteket, s Eger város közönségét, mely a kor kívánalmait, s a város emel­kedésének legfontosabb érdekét helyesen felfogva, a m. kormány­hoz, s nevezetesen a földm. ministerhez azon kérelemmel járult, hogy kebelében egy „szőlészeti, borászati, s ezzel kapcsolatban egy kertészeti, s esetleg méhészeti tanszéket állítani kegyesked­jék. Örömmel üdvözli a városi közönség ebbeli törekvéseit, s ez alkalommal épen azért jelent meg körünkben, hogy, a m. kor­mánytól nyert megbízatásához képest, a tervbe vett iskola czél- szerű létrehozásának módozatait, a közönséggel egyetértőleg megállapíthassa. Felolvastatott Eger város képviselő testületének e tárgyban a nm. m. kir. földművelési ministerhez intézett kérvénye, s gr. Széchenyi Pál földm. minist, ő exjának erre adott válasz-leirata, melyben tudatja, hogy a kért iskola tanárának s taneszközeinek költségeit fedezni hajlandó, ha a város az iskolához szükséges he­lyiséget, és területet megajánlja. Olvastatott továbbá a képv.-tes- tületnek a nevezett ministerhez intézett, s a kívánt iskolahelyi­ség s kísérleti telep megajánlását tárgyazó fölirata, s az erre adott minist, leirat, mely Eger város közönségének ajánlatát tu­domásul veszi, s Egerben egy borászati, kertészeti, szőllőszeti s méhészeti iskolának mielébbi falállitását, s a szükséges tanerővel s tanszerekkel való ellátását kilátásba helyezi. Dr. Vavrik Béla, az egri borászati egylet elnöke, üdvö­zölvén az elnöklő orsz. kormánybiztost, meleg szavakban mond köszönetét minist, ő exjának áldozatkészségéért, s az orsz. borá­szati kormánybiztos ő nsgának, városunk szőlőszeti érdekei iránt több ízben tanúsított s tapasztalt, — s remélhetőleg jövőre is ki­terjedendő - becses figyelme- s fáradozásaiért, ügy az elnöklő orsz. kormánybiztos, valamint a közönség kellő tájékozódása te­kintetéből, ez érdemben a következőket látja szükségesnek rövi­den jelezni: A városi képviselet, a helybeli borászati egylet köz­benjárása folytán, egyelőre 4 magyar holdnyi területet bocsátott rendelkezésre, mely, kisérletképen, 1000 szál oporto-vesszővel ültetietett be. E területet a képv. testület utóbb, újabb 4 hold. nyi területtel toldotta meg, a philloxerának ellenálló amerikai szőllőfajok tenyésztésére kisérlettelepűl. Az egylet tehát ez idő szerint, kísérleti települ, egy tagban, 8 holdnyi területtel rendel­kezik, melynek egy része már be van ültetve; mig egy másik résznek, ellenálló szőlőfajokkal való beültetésére, közelebbről, a m. kormány utján 2000 db. „Riparia-Sauvage“ amerikai fajt ren­delt meg, 80 frtnyi vételárban, mely összeg azonban, tekintve az egylet szigorú anyagi viszonyait, s magát a czélt, az egylet kér­vénye, s orsz. képviselőnk, Szederkényi Nándor, siikeres közben­járása folytán, remélhetőleg, egészen el fog engedtetni, vagy leg­alább tetemesen alászállittatni. Czélja továbbá az egyletnek, elis­mert kiváló szőlőfajokból is létesíteni, a rendelkezésére álló terü­leten, alkalmas telepet. A felállítandó iskola czéljaira alkalmas, kerttel egybekötött helyiség kijelölésére nézve az egylet érintkezésbe tévén magát a képv. testülettel: e czélra az ugyn. „Sors-kert“ hozatott javas­latba, mint a legalkalmasabb, mely a testület rendelkezésére áll. Minthogy azonban e kert bérleti szerződése csak a jövő évvel jár le, egyelőre iskola-helyiségül a tiszti lakban ez idő szerint üresen álló két szoba ajánltatott fel. Kormánybiztos őnsga ezen előterjesztésre megjegyzi, bogy a kísérleti telepre kijelölt 8 holdnyi területet nem tartja elegendő­nek, miután az amerikai ellenálló fajok siikeres, és kellő mérvű tenyésztésére, az uggarrendszert is tekintetbe véve, legalább is öt fordára alkalmas területet kell számításba venni, miután a be­oltott amerikai vesszők a telepből csak négy év után ültethetők ki; s minthogy az amerikai alanyok egy éven át, kivált alkalmas, főleg nedves talajban 10 vesszőt is hoznak, s egy holdon 4000 vesszőnél több czélszerüleg el nem helyezhető, az évről évre fel­szaporodott vesszők elültetése a jelzett területen nem leend eszkö­zölhető; minélfogva a telep kiterjesztése annál inkább kívánatos, miután ez üzlet idővel, a városra nézve jelentékeny hasznot Ígé­rő jövedelmi forrásul ígérkezik, miként ezt a Kecskeméten. Szend- rőn, Fejértemplomban, Farkasdon felállított hasonló telepek bizo­nyítják, melyek e részben már is jelentékeny, s jövedelmező üz­letforgalommal bírnak. Helyzetünk, úgymond, e tekintetben annál kedvezőbb, minthogy Francziaország után, hazánk az első, mely

Next

/
Thumbnails
Contents