Eger - hetilap, 1884
1884-03-06 / 10. szám
78 az említettek közül némelyek vagyonilag s adófizetésileg alább- szállottak; mások ellenben vagyon és adófizetési képesség tekintetében emelkedtek. III. Midőn a legeltetési dij kérdésén volt a sor, az előre kitűzött rend szerint : akkor a polgármester ur és némely korifeusok azt indítványozták, hogy más tárgyak vétessenek föl előbb. Azonban a közgyűlés nagy többsége szavazás utján a sorrend megtartását határozta el s ez által eleje lett véve az oly határozatnak, milyen a múlt évi novemberi közgyűlésen akkor hozatott, midőn már a közgyűlési tagok többsége eltávozott s igy egy törpe kisebbség dönthetett ez ügyben. És ugyan mit határozott ezen kisebbség ? Azt, hogy az ipariskola költségeinek fedezésére — mely ügy pedig mihden adófizetőt egyaránt érdekel — a többnyire a szegényeseket érő legeltetési uj dij hozassák be: egy lótól, tehéntől, ökörtől, és szamártól évi egy-két forint, továbbá malacztól és kecskétől harmincz krajczár. E határozat ellen akkor felebbezés nyujtatott be, s a megyei közgyűlés a határozatot megsemmisítette: még pedig azon indokból, mivel itt községi vagyon kezelése s felhasználási módjára nézve változtatás mondatott ki, a nélkül hogy ezen tervezet legalább 30 nappal a közgyűlést megelőzőleg kihirdettetni rendeltetett volna. Most már, a törvényszabta idő közbevetésével lett ezen kérdés a közgyűlés tárgyai közé felvéve. Ezúttal azonban az uj legeltetési adó behozatala 51 szavazattal 34 ellenében elvettetett. Részünkről a javaslat ezen sorsát előre láttuk, midőn lapunk folyó évi 8-ik számának első czikkében ily megjegyzést közöltünk : „A város jövedelmeinek szükséges fokozása végett javaslat- tételre kiküldött bizottság többsége, a kebelében fölmerült helyes indítványokat mellőzvén, azt okozta, hogy a városi közgyűlés ezen kérdésben is ott van, a hol volt az előtt.-l De kár volt most az ügyet csak úgy egyszerűen abbahagyni. Mert az ipariskola ügye rendkívül fontos; annak érdekében va- gyonaránylagos teher kivetéséről azonnal kellett volna gondoskodni. IV. Sajátszerü euriosumok csoportosulását is volt alkalmunk ezen közgyűlésen észlelni. A Binét-féle gyár mellett építendő gyalog hídról volt szó. A polgármester ur előterjesztette, hogy a városi tanács árlejtést hirdetett e czélra kétszer is. Az első alkalommal egy fahidra s egy vashidra tétetett egy-egy ajánlat, melyek iránt véleményadásra kéretett fel a kir. mérnöki hivatal, mely azt véleményezte : hogy habár a vashid kétszer annyiba kerül mint a tahid. mégis az amarra vonatkozó tervet ajánlja elfogadásra. A második árlejtési hirdetmény folytán pedig két ajánlat érkezett be, mindkettő fahidra nézve: melyek közül az egyiket Gyubek Lajos s a másikat Füstös Bernát adta be ; az előirányzott 680 írtból amaz 15°/'0-ot, emez pedig 5%-ot kész engedni, — mert amaz nyers fából s emez száraz fából akarja a hidat előállítani. A polgármester ur az utóbbi vállalkozót ajánlotta a közgyűlésnek. De akkor észrevételek történtek oly értelemben, hogy ily ügynél a hid tervezetét szakértők által kell elkészíttetni s aztán a közgyűlés által elfogadtatni, — nem pedig csak úgy Hübele Balázs módjára a dolognak neki ugorni. Voltak, a kik nem hihették, hogy szakértői előleges tervezet nélkül van a hid tervezve ; de midőn meggyőződtek hogy — fájdalom — úgy van: határozatba ment, hogy be kell várni a két hónap múlva megejtendő városi tisztujitást, melynek folytán a városnak rendes mérnöke lesz, a ki majd a hid tervezetét szakszerűen elkészíteni s a közgyűlés elé további intézkedés végett terjeszteni lesz hivatva. Közbe-közbe kemény kifakadások történtek a városi tanácsnak s elnökének, a polgármester urnák, elhamarkodott intézkedései ellen : mint a melyek könnyen azt eredményezhették volna, hogy a hid szakértői előleges vélemény nélkül készíttetik el ; ez esetben pedig oly rozzant készülék is jöhetendett létre, mely az átjárókra életveszélyes lett volna. Tisztelt polgármesterünk ezen alapos megjegyzéseket, — mély sajnálatunkra — nemcsak hogy nem hagyta észrevétel nélkül, sőt inkább egy furcsa nyilatkozatot tett. Ha — úgymond ezen hid igy elkészülne, az úgy sem adatnék át a forgalomnak, mig meg nem történnék oly próba: hogy a hány ember csak elfér rajta, annyi foglaljon ott próbaképen helyet s ha ekkor nem történik leszakadás, már aztán többé veszélytől nem tarthatni. Hanem erre — fájdalom — oly udvariatlan észrevétel történt, hogy a polgárok nem ökrök és szamarak, s igy nem fognak ily próbára vállalkozni, nehogy nyaktörésükbe kerüljön a dolog; azért annak idején másféle próbát tessék indítványozni. Az iparügyi törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat: a képviselöház közgazdasági bizottsága előtt. A kvalifikáczió kérdésében elfogadtatott az iparegyesület által ajánlott közvetítő indítvány, mely igy hangzik: Aki a jelen törvény szerint engedélyhez nem kötött ipart űzni szándékozik, tartozik ebbeli szándékát az iparhatóságnak írásban bejelenteni s ez alkalommal kimutatni, hogy az ipar önálló gyakorlására az 1., illetőleg 2. vagy 3. £§-okban kívánt kellékeknek megfelel, ezenfelül az esetben, ha az általa gyakorolni szándékolt iparág mesterségnek tekintendő, (I., IV. fejezet) tanoncz- bizonyitványát bemutatni és munkakönyvé által igazolni, hogy szakbavágó műhelyben legalább 3 évig foglalkozott; mi ha megtörtént, a bejelentésről szóló iparhatósági igazolvány, a 38. §. alá tartozó eseteket kivéve, meg nem tagadható és az iparhatóság által az illetőnek legfülebb 3 nap alatt kiszolgáltatandó, különben e három nap eltelte után a- bejelentő iparának üzését megkezdheti. Mennyiben pótolhatja a megfelelő iskolai bizonyítvány, vagy a külföldön szerzett iparbeli gyakorlat az e §-ban kézműipar megkezdésére vonatkozó föltételeket, afölött esetről esetre a kereskedelmi és iparkamara véleménye alapján a másodfokú iparhatóság határoz. Hogy a törvény életbelépte előtt iparral foglalkozók mily módon tartoznak e §. föltételeinek az önálló ipar megkezdése esetén a képesítés igazolására nézve eleget tenni, azt a föld- mivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter rendeleti utón állapítja meg. A bejelentéssel együtt ipari czélokra (80. §.) a község pénztárába: A) Budapesten 10 frt. B) 10 ezer lakosnál nagyobb városokban 5 forint. C) más helyeken 1 forint fizetendő. Tisza Kálmán miniszterelnök: Teljesen egyetért azokkal, akik, mint különösen Apponyi és Helfy, óhajtják, hogy e javaslatból minél előbb törvény legyen, mert csakugyan szükség van reá. A kisiparos osztály — mint Apponyi mondá, egyes vidéki városokban csakugyan sokat szenved. A bajt az egymást követett rossz termésekben találja; mert mikor egy féltelkes gazda, ha jó termése van, 100 írtra menő iparos czikkeket vesz az em- póriális városokban, addig rossz években alig vesz valamit s szorítkozik a legszükségesebbre. Nem kíván sem az eredeti törvény- javaslat, sem az iparegyesület által ajánlott módosításhoz hozzá szólani; annyit azonban kijelent, hogy a felhozott aggodalmak elhárítása után hajlandó az iparegyesület javaslatait elfogadni, az itt már kifejtett okokon kívül azért is, mert ha, mint Apponyi gróf mondá, országszerte az iparos-osztály a képesítés nem létében látja bajainak fő forrását, akkor addig nem fogja hajainak forrását másutt keresni és nem fog igyekezni a talán igazabb, nagyobb nehézségeket elhárítani. Ha ellenben a képesítés megadatik, akkor kettő közöl csak egy lehetséges: vagy Inlyesen fogták föl, amit szóló gyenge mértékben hisz, de ha igazuk lesz, annál jobb, akkor segítve lesz ; ha pedig meggyőződnek arról, hogy nem jó helyen keresték a baj okait, akkor nem lesz segítve rajtuk, akor keresni fogják másutt, ott, ahol segítve lesz. Ez az oka, amiért szóló, ha részleteiben helyesen lesz megállapítva, elfogadja az iparegyesület javaslatát s mindenesetre óhajtja a törvény létrejöttét. Széchenyi Pál gr. ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy a törvényjavaslat az ipar terén mutatkozó bajokat figyelembe veszi és iparkodik azokon segíteni. Azt hiszi, hogy e két ellentétes iránynak egymáshoz jelentékeny közeledése konstatálható s azt tartja, hogy most a vita befejezhető, s maga részéről késznek nyilatkozik arra, hogy az iparegyesület javaslatainak megfontolásával és figyelembe vételével legközelebbi ülésre az illető szakaszokat szövegezve terjeszsze elő. A bizottság ezt helyesléssel fogadván, az elnök határozatképen kimondja, hogy a bizottság átalánosságban elfogadja a kormányjavaslat I. fejezetét, kivéve a 4. §-t., melyet a bizottság az iparegyesület javaslata szerint fogad el alapul, fentartván magának a részletes tárgyalásnál való módosításokat. Az ipartörvényjavaslat 4. szakasza helyébe, mely a képviselőház közgazdasági bizottságának elvi határozata értelmében a a kézművesekre nézve a képesítés megállapítását mondaná ki, öt-hat szakasz fog lépni, melyeknek szövegét a kereskedelmi minisztériumban már el is készítették. Ez uj szakaszok értelmében, amaz iparágak, amelyekben a képesítés megkivántatik, minden n
