Eger - hetilap, 1884
1884-12-25 / 52. szám
478 kijelenté, hogy ez oly tény, a melyet ő önkényüleg meg nem változtathat, de a további teendők végett egybe fogja hívni az egyetemi tanácsot s annak határozatát fogja végrehajtani. A tanulók ezután Oberdank házát akarták megkoszorúzni. Az egyetem kapujában azonban rendőrbiztos állta utjokat s a szalag nélküli koszorúk vitelét is megtiltotta. London, decz. 20. A Déli tengeren levő ama területekre vonatkozólag, melyeket a német birodalom, hir szerint újból védelme alá vett, a Times kiemeli, hogy az uj-británniai virágzó német telep jelentékeny kereskedelmet i'iz Ausztráliával. Nevezett lapot a német birodalom szerzeményei legkevésbé sem nyugtalanítják, de sürgeti a kormányt, hogy a jövőre nézve a még megszállva nem levő területekre vonatkozólag jusson megegyezésre a hatalmakkal. Pét er vár, decz. 20. A hivatalos lap szabályzatot közöl, mely szerint magasabb állású államhivatalnokok nem lehetnek kereskedelmi és ipartársulatok, valamint községi vagy magán-hitelintézetek tagjai. A koreai zendülést a Standard egy sanghaii tudósítása palota-forradalomra vezeti vissza, s az eseményt igy adja elő: A japáni fennhatóság hívei először hét minisztert gyilkoltak meg, a kik abban a gyanúban állottak, hogy a khinai érdekeket mozdítják elő, azután pedig kényszeritették a királyt, hogy a japánok által ajánlott miniszterekből alakítson kabinetet. Ez a khinai- akat annyira dühbe hozta, hogy az nj minisztereket felkonczolták; a királynak sikerült elmenekülnie s az egész főváros mészárlások színhelye lett. Khinai és japán katonaságot küldenek oda a rend helyreállítása végett. Országgyűlés. A képviselőház decz. 20-án tartotta ebben az évben utolsó ülését, s január 10-éig a ház szünetelni fog. Az utolsó tanácskozások során érdekes vita fejlődött ki a mentelmi ügyekre vonatkozólag. A mentelmi bizottság ugyanis Papp Eleknek napirenden lévő mentelmi ügyében azt indítványozta, hogy a mentelmi jog ne függesztessék fel, mivel a fenforgó esetben zaklatást lát. Boda Vilmos erre beterjesztette azt az átalános elvi jelentőségű határozati javaslatát, melyet már előbb a pénzügyi bizottságban tárgyaltak. Pauler miniszter kijelentette, hogy ez ügyben körrende- letileg intézkedik, mire Boda határozati javaslata tárgytalanná vált. Ezután Irányi Dániel indokolás kíséretében a mentelmi ügyekben való eljárás szabályozása iránt adott be határozati javaslatot, s kérte annak a mentelmi bizottsághoz való utasítását. Az egész ház helyesléssel fogadta a felszólalást s a következő szónokok, ezek közt Tisza Kálmán miniszterelnök is, elismerték a kérdés fontosságát s örömmel üdvözölték a kezdeményezést. A miniszterelnök hozzájárulása után a ház Irányi indítványt a mentelmi- és jogügyi bizottsághoz utasította. Érdekes felszólalások voltak Papp Elek mentelmi ügyében. Horváth Gyula abból az elvből indulva ki, hogy a gyanúsított képviselőnek adassék alkalom arra, hogy az illetékes bíróság előtt mutassa ki igazait, a mit a ház méltósága is megkíván, a fenforgó esetben a mentelmi jog felfüggesztését indítványozta. Chorin Ferencz a mentelmi bizottság elnöke fejtette ki azokat az átalános elveket, a melyek a bizottságot határozatainak meghozatalában vezérelték; hangsúlyozta a mentelmi jognak, mint közérdekű politikai jognak fontosságát és polemizálva Horváth Gyulával, ajánlotta a bizottság javaslatának elfogadását. Porubszky Jenő előadónak rövid felszólalása után a ház szavazással döntött a kérdésben. Az eredmény az lett, hogy a ház 79 szavazattal 77 ellenében, tehát két szótöbbséggel elvetette a mentelmi bizottság határozati javaslatát és igy Papp Elek mentelmi joga felfüggesztetett. (A szavazásnál a pártok ugyancsak megoszlottak. A kormány részéről egyedül Pauler igazságügyminiszter szavazott és pedig a mentelmi bizottság javaslata mellett; a mérsékelt ellenzék részéről három képviselő fogadta el a javaslatot; a függetlenségi és 48-as párt tagjai mind a javaslat mellett, a kormánypárti képviselők részben mellette, részben ellene szavaztak.) A kérvények 3-ik és 4-ik sorjegyzékét csaknem vita nélkül intézték el. Következett a kereskedelmi miniszter válasza Helt'y Tgnácz interpellácziójára a franczia gabonavámok ügyében. Helfy Ignácz: A mint értettem, az igen t. miniszter ur, mihelyt a franczia kormánynak, illetve Francziaországnak azon szándékát, hogy a gabonavámokat emelni akarja, megtudta, azonnal érintkezésbe tette magát az osztrák kormánynyal, az esetleges eljárás iránt. Ezt értettem előadásából. Hát ez mindenesetre mutatja azt, hogy a t. kormány érzi ezen dolognak fontosságát és hogy kellő időben tette meg azon lépéseket, melyek szükségesek lesznek akkor, ha a hiresztelt szándék valónak bizonyul. De én interpellácziómban bátorkodtam azt is kérdezni, és én erre választ nem látok a miniszter ur szavaiban, hogy a franczia kormánynál tett-e némi lépést azon czélból, hogy visszatartsa ezen szándéka végrehajtásától, hogy igy, elhárítsa a veszélyt, a mely gazdaságunkat e téren fenyegeti? Én azt hiszem, hogy a mikor már meg lesz a dolog, igen természetes, s nem is kételkedem benne, hogy a kormány egyetértve az osztrák kormánynyal, el fog követni mindent, hogy a már beállott bajt orvosolhassa vagy enyhítse; de első feladatának azt tartom, hogy igyekezzék lehetőleg odahatni, hogy a szándék maga végre ne hajtassák. Én egyébbiránt azt hiszem, t. ház, hogy ezen kérdés ma már olyan, hogy nem érhetjük be avval, hogy csak ezen konkrét kérdésnek mikénti orvoslásával foglalkozzunk. Én úgy látom, hogy Európa- mondhatni világszerte, oly áramlat indul meg s azon gyűrű, mely közgazdaságunk körül képződik, annyira szűkül napról-napra, hogy eljött a perez arról gondoskodni, hogy gyökeres orvoslást találjunk, eljött azon perez, hogy Magyarország határozza el magát arra. hogy magyar közgazdasági politikát inau- guráljon, mely képes lesz ez áramlatnak ellenállni. Különben miután nemsokára tárgyalás alá keiül a t. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi tárcza költségvetésének tárgyalása, ott alkalma lesz a ház minden tagjának és úgy magamnak is ezen kérdésekhez tüzetesebben hozzászólnia; egyelőre nem tehetek egyebet, mint hogy a t. miniszter ur válaszát tudomásul vegyem. (Helyeslés.) A ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Következik a bejelentett interpellácziók előterjesztése. Szederkényi Nándor rövid indokolással a következő interpel- lácziot intézi az igazságügyminiszterhez: A tisztelt igazságügyminiszter ur ez év elején az egri bognár ipartársulat általam vezetett azon irányban kérelmező küldöttsége előtt, hogy az ottani fegyházban a kormány által is elfogadott elvek folytán intézkedés tétessék, miszerint az iparszerben űzött hordógyártás, mely az ottani bognár-ipart megsemmisítéssel fenyegeti — szüntettessék be: kegyesen sürgős intézkedést helyezett kilátásba. Tekintve, hogy ott ez irányban mi intézkedés sem történt, sőt a fegyház nagyobbmérvű ujabbi bevásárlásai, mint erről a kérdéses ipartársulat értesít, — azt bizonyítják, hogy az még kiterjedtebben fog űzetni; tekintve, hogy az ottani királyi ügyész előtt megjelent kádármestereknek azon kijelentés tétetett, hogy mindez felsőbb rendelet folytán történik: kérdem a t. igazságügyminiszter urat, hogy ez eljárást miképen egyeztetheti össze a kormány azon megállapodásával, hogy a fegy- házak a helybeli iparral versenyző iparczikkeket nem gyárthatnak s nem árusíthatnak el? S fog-e mielőbb a megállapodások szerint intézkedni, hogy az egri kádáriparosok jogos panaszának tárgya megszüntetve legyen? Pauler Tivadar igazságügyminiszter azonnal válaszolt az in- terpelláczióra. A rabok által végzendő munkák kérdésében a kereskedelmi minisztériumban, az ottani államtitkár elnöklete alatt, hozzájárulásával az illető tényezőknek, tárgyalás tartatott és annak eredménye bizonyos megállapodásokban nyilvánossá is tétetett. Ezekben meg van határozva, hogy mily ipart, mily kiterjedésben és mennyiben lehessen gyakorolni, tekintettel a helybeli viszonyokra és az illető iparosok érdekeire, másrészt tekintettel az állam linancziális érdekeire is és fókép arra, hogy a foglyok és a rabok becsületes munkára oktattassanak, hogy kiszabadulván, ne sodortassanak ismét úgyszólván a bűn örvényébe. Egerben leginkább a bodnármunka az, a mely panaszra alkalmat szolgáltatott. A mennyiben ott a kereskedelmi minisztériummal létrejött megállapodások ellenére történnek, vagy történtek volna intézkedések, azokat megfogja szüntetni. (Helyeslés.) Tájékozza magát és megteszi a szükséges intézkedéseket, de azontúl nem mehet, mert megvannak érdekei az államnak és megvannak érdekei a közbiztonságnak is, melyek leginkább abban állanak, hogy az illetők becsületes munkára szoktattassauak. Kéri válaszának tudomásul vételét. (Helyeslés jobbfelöl.) Szederkényi Nándor kijelenti, hogy a miniszter válasza megnyugtatja s azt tudomásul veszi. A ház tudomásul veszi a választ. Az elnök : A legközelebbi ülés január 10-én d. e. ll órakor lesz, ennek napirendjére a kereskedelmi tárcza költségvetése tűzetik. Ezután az elnök a ház tagjainak boldog ünnepeket kíván. (Felkiáltások : Éljen az elnök !)