Eger - hetilap, 1884

1884-12-25 / 52. szám

478 kijelenté, hogy ez oly tény, a melyet ő önkényüleg meg nem vál­toztathat, de a további teendők végett egybe fogja hívni az egye­temi tanácsot s annak határozatát fogja végrehajtani. A tanulók ezután Oberdank házát akarták megkoszorúzni. Az egyetem kapu­jában azonban rendőrbiztos állta utjokat s a szalag nélküli ko­szorúk vitelét is megtiltotta. London, decz. 20. A Déli tengeren levő ama területekre vonatkozólag, melyeket a német birodalom, hir szerint újból vé­delme alá vett, a Times kiemeli, hogy az uj-británniai virágzó német telep jelentékeny kereskedelmet i'iz Ausztráliával. Nevezett lapot a német birodalom szerzeményei legkevésbé sem nyugtalanít­ják, de sürgeti a kormányt, hogy a jövőre nézve a még megszáll­va nem levő területekre vonatkozólag jusson megegyezésre a hatalmakkal. Pét er vár, decz. 20. A hivatalos lap szabályzatot közöl, mely szerint magasabb állású államhivatalnokok nem lehetnek ke­reskedelmi és ipartársulatok, valamint községi vagy magán-hitel­intézetek tagjai. A koreai zendülést a Standard egy sanghaii tudósítása palota-forradalomra vezeti vissza, s az eseményt igy adja elő: A japáni fennhatóság hívei először hét minisztert gyilkoltak meg, a kik abban a gyanúban állottak, hogy a khinai érdekeket moz­dítják elő, azután pedig kényszeritették a királyt, hogy a japá­nok által ajánlott miniszterekből alakítson kabinetet. Ez a khinai- akat annyira dühbe hozta, hogy az nj minisztereket felkonczolták; a királynak sikerült elmenekülnie s az egész főváros mészárlások színhelye lett. Khinai és japán katonaságot küldenek oda a rend helyreállítása végett. Országgyűlés. A képviselőház decz. 20-án tartotta ebben az évben utolsó ülését, s január 10-éig a ház szünetelni fog. Az utolsó tanácsko­zások során érdekes vita fejlődött ki a mentelmi ügyekre vonat­kozólag. A mentelmi bizottság ugyanis Papp Eleknek napirenden lévő mentelmi ügyében azt indítványozta, hogy a mentelmi jog ne függesztessék fel, mivel a fenforgó esetben zaklatást lát. Boda Vilmos erre beterjesztette azt az átalános elvi jelentőségű hatá­rozati javaslatát, melyet már előbb a pénzügyi bizottságban tár­gyaltak. Pauler miniszter kijelentette, hogy ez ügyben körrende- letileg intézkedik, mire Boda határozati javaslata tárgytalanná vált. Ezután Irányi Dániel indokolás kíséretében a mentelmi ügyekben való eljárás szabályozása iránt adott be határozati ja­vaslatot, s kérte annak a mentelmi bizottsághoz való utasítását. Az egész ház helyesléssel fogadta a felszólalást s a következő szónokok, ezek közt Tisza Kálmán miniszterelnök is, elismerték a kérdés fontosságát s örömmel üdvözölték a kezdeményezést. A miniszterelnök hozzájárulása után a ház Irányi indítványt a men­telmi- és jogügyi bizottsághoz utasította. Érdekes felszólalások voltak Papp Elek mentelmi ügyében. Horváth Gyula abból az elvből indulva ki, hogy a gyanúsított képviselőnek adassék alka­lom arra, hogy az illetékes bíróság előtt mutassa ki igazait, a mit a ház méltósága is megkíván, a fenforgó esetben a mentelmi jog felfüggesztését indítványozta. Chorin Ferencz a mentelmi bi­zottság elnöke fejtette ki azokat az átalános elveket, a melyek a bizottságot határozatainak meghozatalában vezérelték; hangsú­lyozta a mentelmi jognak, mint közérdekű politikai jognak fontos­ságát és polemizálva Horváth Gyulával, ajánlotta a bizottság ja­vaslatának elfogadását. Porubszky Jenő előadónak rövid felszóla­lása után a ház szavazással döntött a kérdésben. Az eredmény az lett, hogy a ház 79 szavazattal 77 ellenében, tehát két szó­többséggel elvetette a mentelmi bizottság határozati javaslatát és igy Papp Elek mentelmi joga felfüggesztetett. (A szavazásnál a pártok ugyancsak megoszlottak. A kormány részéről egyedül Pauler igazságügyminiszter szavazott és pedig a mentelmi bizottság javaslata mellett; a mérsékelt ellenzék részéről három képviselő fogadta el a javaslatot; a függetlenségi és 48-as párt tagjai mind a javaslat mellett, a kormánypárti képviselők részben mellette, részben ellene szavaztak.) A kérvények 3-ik és 4-ik sorjegyzékét csaknem vita nélkül intézték el. Következett a kereskedelmi miniszter válasza Helt'y Tgnácz interpellácziójára a franczia gabonavámok ügyében. Helfy Ignácz: A mint értettem, az igen t. miniszter ur, mi­helyt a franczia kormánynak, illetve Francziaországnak azon szán­dékát, hogy a gabonavámokat emelni akarja, megtudta, azonnal érintkezésbe tette magát az osztrák kormánynyal, az esetleges eljárás iránt. Ezt értettem előadásából. Hát ez mindenesetre mutatja azt, hogy a t. kormány érzi ezen dolognak fontosságát és hogy kellő időben tette meg azon lépéseket, melyek szükségesek lesznek akkor, ha a hiresztelt szán­dék valónak bizonyul. De én interpellácziómban bátorkodtam azt is kérdezni, és én erre választ nem látok a miniszter ur szavaiban, hogy a franczia kormánynál tett-e némi lépést azon czélból, hogy visszatartsa ezen szándéka végrehajtásától, hogy igy, elhárítsa a veszélyt, a mely gazdaságunkat e téren fenyegeti? Én azt hiszem, hogy a mikor már meg lesz a dolog, igen természetes, s nem is kételke­dem benne, hogy a kormány egyetértve az osztrák kormánynyal, el fog követni mindent, hogy a már beállott bajt orvosolhassa vagy enyhítse; de első feladatának azt tartom, hogy igyekezzék lehetőleg odahatni, hogy a szándék maga végre ne hajtassák. Én egyébbiránt azt hiszem, t. ház, hogy ezen kérdés ma már olyan, hogy nem érhetjük be avval, hogy csak ezen konkrét kérdésnek mikénti orvoslásával foglalkozzunk. Én úgy látom, hogy Európa- mondhatni világszerte, oly áramlat indul meg s azon gyűrű, mely közgazdaságunk körül képződik, annyira szűkül napról-napra, hogy eljött a perez arról gondoskodni, hogy gyöke­res orvoslást találjunk, eljött azon perez, hogy Magyarország ha­tározza el magát arra. hogy magyar közgazdasági politikát inau- guráljon, mely képes lesz ez áramlatnak ellenállni. Különben mi­után nemsokára tárgyalás alá keiül a t. földmivelés-, ipar- és ke­reskedelmi tárcza költségvetésének tárgyalása, ott alkalma lesz a ház minden tagjának és úgy magamnak is ezen kérdésekhez tüzetesebben hozzászólnia; egyelőre nem tehetek egyebet, mint hogy a t. miniszter ur válaszát tudomásul vegyem. (Helyeslés.) A ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Következik a bejelentett interpellácziók előterjesztése. Szederkényi Nándor rövid indokolással a következő interpel- lácziot intézi az igazságügyminiszterhez: A tisztelt igazságügyminiszter ur ez év elején az egri bog­nár ipartársulat általam vezetett azon irányban kérelmező kül­döttsége előtt, hogy az ottani fegyházban a kormány által is el­fogadott elvek folytán intézkedés tétessék, miszerint az iparsze­rben űzött hordógyártás, mely az ottani bognár-ipart megsemmi­sítéssel fenyegeti — szüntettessék be: kegyesen sürgős intézke­dést helyezett kilátásba. Tekintve, hogy ott ez irányban mi in­tézkedés sem történt, sőt a fegyház nagyobbmérvű ujabbi bevá­sárlásai, mint erről a kérdéses ipartársulat értesít, — azt bizo­nyítják, hogy az még kiterjedtebben fog űzetni; tekintve, hogy az ottani királyi ügyész előtt megjelent kádármestereknek azon ki­jelentés tétetett, hogy mindez felsőbb rendelet folytán történik: kérdem a t. igazságügyminiszter urat, hogy ez eljárást miképen egyeztetheti össze a kormány azon megállapodásával, hogy a fegy- házak a helybeli iparral versenyző iparczikkeket nem gyárthat­nak s nem árusíthatnak el? S fog-e mielőbb a megállapodások szerint intézkedni, hogy az egri kádáriparosok jogos panaszának tárgya megszüntetve legyen? Pauler Tivadar igazságügyminiszter azonnal válaszolt az in- terpelláczióra. A rabok által végzendő munkák kérdésében a ke­reskedelmi minisztériumban, az ottani államtitkár elnöklete alatt, hozzájárulásával az illető tényezőknek, tárgyalás tartatott és an­nak eredménye bizonyos megállapodásokban nyilvánossá is téte­tett. Ezekben meg van határozva, hogy mily ipart, mily kiterje­désben és mennyiben lehessen gyakorolni, tekintettel a helybeli viszonyokra és az illető iparosok érdekeire, másrészt tekintettel az állam linancziális érdekeire is és fókép arra, hogy a foglyok és a rabok becsületes munkára oktattassanak, hogy kiszabadul­ván, ne sodortassanak ismét úgyszólván a bűn örvényébe. Eger­ben leginkább a bodnármunka az, a mely panaszra alkalmat szol­gáltatott. A mennyiben ott a kereskedelmi minisztériummal létre­jött megállapodások ellenére történnek, vagy történtek volna in­tézkedések, azokat megfogja szüntetni. (Helyeslés.) Tájékozza ma­gát és megteszi a szükséges intézkedéseket, de azontúl nem me­het, mert megvannak érdekei az államnak és megvannak érdekei a közbiztonságnak is, melyek leginkább abban állanak, hogy az illetők becsületes munkára szoktattassauak. Kéri válaszának tu­domásul vételét. (Helyeslés jobbfelöl.) Szederkényi Nándor kijelenti, hogy a miniszter válasza megnyugtatja s azt tudomásul veszi. A ház tudomásul veszi a választ. Az elnök : A legközelebbi ülés január 10-én d. e. ll óra­kor lesz, ennek napirendjére a kereskedelmi tárcza költségvetése tűzetik. Ezután az elnök a ház tagjainak boldog ünnepeket kí­ván. (Felkiáltások : Éljen az elnök !)

Next

/
Thumbnails
Contents