Eger - hetilap, 1884
1884-12-11 / 50. szám
XXIII. év-folyam. 50. szám. 1884. deczember ll-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 trt — kr. Félévre . .2 „ 50 „ Negyed évre .1 „30 „ Egy hónapra — 45 ,, Egyes szám 12 Hirdetésekért mindeu 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstói 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Városunk tanügyi kiadásai. Kétségtelen tény. hogy városunkban a törvények s kormányi rendeletek által előirt tankötelezettség kérdése még csak félig s tökéletlenül van megoldva. Es már is a költségekkel úgy vagyunk, hogy azokat a város az eddigi mérv szerint sem bírja meg. E kérdésnek több nehéz oldala van. melyek egy részére ezúttal röviden rámutatni szándékozunk. Sokan azt mondják, hogy a gyermekek azért nem járnak iskolába, mert nincs ruhájok; mások állítása, szerint, mert nincs könyvök; maga a kormány pedig azt Írja úgy a városnak, mint a hitfelekezetnek. hogy uj iskolákat állítson, mert a gyermekek nem férnek el a meglevőkben. Nem keressük, melyik állítás igaz. Hanem annyi bizonyos, hogy nem sokára be fog következni az az idő, midőn városunk nem fogja megbirni az iskolai kiadásokat. Hisz már ma is ott van. a hol a part szakad. A községi oskolákat, melyekre a város a húsos bódék szép jövedelmét s az 5%-os iskolaadót fordítja, csak úgy képes föntartani, ha az államtól segélyt kap. Az iparos- tanoncz iskolára 1700 frt van előirányozva. S miből, mint a pót- adóból? Itt is pár száz forint állami segélyre van számítva. Ha az ipartörvény értelmében az iparos-tanonczok mind bevonatnak az iskolába, a mint ez kívánatos: akkor uj parallel-iskoláról kell gondoskodnia a városnak, mert a mostani helyiségben, a mostani tanerők nem fogják megbirni a tanítást. Honnan vegyünk pénzt? Ismét csak a pótadóból! k Legközelébb egy miniszteri leirat a kereskedő tanonczok számára sürget egy alsóbb fokú iskolát. Ha kereskedőink hozzá fognak is járulni ennek létesítéséhez, ki hiszi el, hogy a városnak ez iskola semmibe sem fog kerülni ? De fog ám. És miből ? A pótadóból! Evek óta ott pihen a tanfelügyelő ur asztalán a miniszteri rendelet, mely kötelezi városunkat egy polgári oskola felállítására. Helyes! erre Egernek szüksége van. Talán csak hetek választanak el attól, midőn a kormány egész szigorral fogja végrehajtatni üdvös rendeletét s a város kénytelen lesz polgári oskolát állítani. Ismét előáll a kérdés: miből? Hát a pótadóbő]! A borászati egylet egy igen üdvös eszmével foglalkozik. Szeretne Egerben egy szőlőszeti oskolát állítani a nép számára. Mint értesültünk, a kormány pártolja az eszmét, mely egészen uj s kivitelében hivatva volna népünket a szőlő-művelés mai fejlettségével megismertetni s azt a helyi viszonyokhoz képest alkalmazni. Kilátásunk lehet, hogy a magyar kormány tetemes anyagi segélyben részesitendi ezen iskolát. Igen ám, de a város lesz hivatva első sorban, hogy áldozatot hozzon. De miből ? Ismét és ismét csak a pótadóból. Igen röviden mutattuk ki, hogy iskoláinkra mennyi áldozat- készséget vár tőlünk a jövő. És e néhány sorból az is kitűnik, hogy ha a jelen viszonyok fennállanak, képtelenek leszünk a várt áldozatokat meghozni. Itt áll elő az a kérdés: nem volna-e czélszerü és üdvös: iskolai viszonyainkat a hitfelekezetekkel rendezni? Nem lehetne-e bizonyos iskolai kiadásoktól a városnak megszabadulnia, hogy az igy megtakarított néhány ezer forintot más iskolai czé- lokra fordíthassa? például az által, hogy az elemi oskolákat az egyháznak engedné át, a községi elemi oskolák megszüntetésével ? Az ügy komoly s ép azért megfontolást érdemel. Ajánljuk is intéző férfiaink komoly figyelmébe. Gondolkozzanak s találjanak modus vivendi-t, nehogy az iskolákra hozott és hozandó áldozatok elviselhetetlenekké váljanak. Reméljük, fog találtatni egy bátor s buzgó férfiú, ki ez irányban megindítja a mozgalmat. Városunk anyagi helyzete, polgártársaink már eddig is túlságosan igénybe vett erszénye, igy kívánná. Heves megye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1884 évre összeállított névjegyzéke. (Vége.) Név. Foglalkozás. Lakhely. Halász Mózes birtokos Csány. Nagy Béla birtokos Bátony. Balázs Ignácz ügyvéd Gyöngyös. Reich Márton birtokos Apcz. Rozner Herman földbirtokos Domoszlő. Balia József lelkész T.-Nána. Balássy Ferencz lelkész Maklái'. Bydeskuthy Gyula lelkész Kápolna. Schmidl Rudolf birtokos Gyöngyös. Makay Félix földbirtokos P.-Vezekény V ülöp József ügyvéd Eger. Köszler József orvos Eger. Győrfy Kálmán birtokos Atkár. Lieb Károly ügyvéd Eger. Buzáth Lajos gyógyszerész Eger. Bóta Szilárd ügyvéd Eger. Öszterreicher József birtokos Horth. Szentkirályi Ödön birtokos Verpelét. Kürthy Sándor birtokos Atkár. Póts Antal ügyvéd Eger. Szokoly János birtokos Bátony. Hanák Kolos ügyvéd Gyöngyös. Vozáry Tamás gyógyszerész Gyöngyös. Malatinszky György birtokos Atkár. Dobóczky Ignácz birtokos Heves. Brünauer Dávid orvos Eger. Kánitz Lipót kereskedő Eger. Jámbor Ferencz birtokos T.-Füred. Braun Ábrahám birtokos és bérlő N. Rhéde. Dobóczky Dezső ügyvéd Heves. Tahy Manó birtokos Recsk. Kemény János birtokos Gyöngyös. Steinhäuser István kereskedő Eger. Majzinger Károly lelkész Kerecsend. Széplaky Károly birtokos Karácsond. Menczer Ignácz orvos T.-Füred. Borhy Kálmán ügyvéd Gyöngyös. Braun Ignácz birtokos Bállá. Rozinger Lajos bérlő T.-Füred. Rusznyák Éliás birtokos Maczonka. Weisz D. H. birtokos Gyöngyös. Rusznyák Gábor birtokos Sz.-Erzsébet. Ernszt Péter birtokos T.-Füred. Hartl Ede birtokos Eger. Hering József birtokos T.-Füred. Schestorád Ignácz sebész Gyöngyös. Kiss Endre ügyvéd Pásztó. Majzik János birtokos N.-Füged. Beniczky György birtokos Csehi.
