Eger - hetilap, 1884

1884-01-31 / 5. szám

42 érni.“ Megfoghatlannak tartja Sennyey azt a tévedést, mely azt hiszi, hogy a mamelukok Tisza Kálmánnak emberei. Nem úgy van, azok a kormánynak emberei, akik minden kormány iránt ha­sonló ragaszkodással fognának viseltetni. Az is hiba volt, hogy a mérsékelt ellenzék elmulasztá kontaktusba lépni az alsóház papi képviselőivel, miáltal erőgyarapodást kapott volna. Majd a mérsé­kelt ellenzékre térve át. kárhoztatja Sennyey. hogy e pártnak nincs kimondott programja; egy miksztum kompozitum az a konzervati­vizmusból és a liberalizmusból is, ami pedig kizárja egymást. Kü­lönben ő a fősulyt a legközelebbi választásokra fekteti és kilá­tásba helyezi, hogy ő is el fog jönni, hogy a konzervatív párt ala­kításában részt vegyen. (Budap. Hirl.) — Újabb megyekikerekitő javaslatot terjesztett a belügymi­niszter a képviselöház elé. A javaslat hét szakaszból áll és elren­deli. hogy 1. Darnó, Kiüti, Kis-Bodok. Lipót, Püski, Remeid és Zsehji községek Pozsonymegyéből Mosonyinegyebe ; — 2. Flaus- chenford puszta Mosonymegyéből Pozsonymegycbe; — 3. Erdő­horváti. Komlóska, Megéczi. Háromhuta községek Abauj-Torna- megyéből Zemplénmegyébe; — 4. Kavecsány község Sárosmegyé- ből Abauj-Tornamegyébe; — 5. Felső-Tárkány község Borso.’.me­gyéből Hevesmegyébe; — 6. Almás község Szilágymegyéből Bi- harmegyébe; — 7. az árvíz által elpusztított Gyurgyevó község területe Temesmegyéből Torontálmegyébe; — 8. Borsa'ága és Szionda puszták Aradmegyéből Csanádmegyébe; 9. Ol'-Bogáth község határában fekvő 1124 holdnyi erdőterület Nagy-Küllőme- gyéből Brassómegyébe kebeleztetnek. Országgyűlési képviselővá­lasztás tekintetében e községek, puszták és területek jelenlegi vá­lasztókerületeikből kikebeleztetvén. azoknak melyik szomszédos választókerületbe való beosztását az illető törvényhatóság közgyű­lése állapítja meg. De addig, míg az érdekelt községeknek és pusztáknak uj beosztása végrehajtatik, az időközi választások az eddigi választókerületek szerint mennek végbe. — A löweni katholikus egyetem hallgatóinak száma 1558, kik közül külföldi, és pedig 7 országból való 107 hallgató. Megjegy­zendő. hogy a löweni kath. egyetem rendes négy karához művé­szeti, nemzetgazdászati és politechnikai fensőbb tanfolyamok is vannak csatolva. — Megerősített halálos Ítélet. Semperger Ilus Mihály, ki a múlt nyáron Kerecsend község jegyzőjét megölte, az egri törvény­szék által halálra Ítéltetett: ezt az Ítéletet a kir. ítélő tábla I. bün­tető tanácsa vizsgálta felül, és helybenhagyta. — Öngyilkosság. Panáesek Ferencz, a róla nevezett kályhák feltalálója, e hó 27-én d. u. 4 órakor pisztolylövéssel vetett véget életének! — Kengyelác Emílián verseczi szerb püspök fizetését beszün­tetni határozta a szerb egyházi kongresszus választmánya. A val­lásügyi miniszter azonban megsemmisítette ezt a határozatot, elő­ször. mert a korona jogait sérti, miután a püspöki kinevezések királyi szentesítés mellett történnek; másodszor mert e határozat az omladiuisták csinje volt, akik gyűlölik Kengyelácot erélyessé- geért és ragaszkodásáért Angyelics Germánhoz. — A honvédtiszti özvegyek és árvák ellátási ügye ma már azon stádiumban van, melyből bizton lehet következtetni arra, hogy azon mozgalmak, melyek e tekintetben megindultak, a kívánt si­kert fogják eredményezni. Az ellátási alapra eddig begyült mint­egy 120.000 írt, s ez elég tekintélyes összeg arra, hogy az e czélból alakítandó önsegélyző egyesület által önállóan kezeltessék. Az egyesület megalakítása pedig küszöbön áll, amennyiben annak alapszabályai a honvédelmi minisztériumban már elkészíttettek. Az egyesület ügyei a honvédelmi minisztérium felügyelete alatt foguak intéztetni. — A közjegyzői intézmény ellen. A bajor országgyűlés két napi vita után a közjegyzői intézmény megszüntetéséről szóló in­dítványt 80 szavazattal az ellenpárt 60 szavazata ellenében el­fogadta. — Állami biztosítás Dániában. Az államsocialismus terén nagyérdekü kísérletet tervez most a dán kormány. Dániában már régóta létezik egy állami életbiztosító intézet. Most a pénzügymi- nister a birodalmi gyűlés elé törvényjavaslatot terjesztett, mely szerint ezen intézet vezetése alatt állami garantia mellet intézet alapittatnék oly czélból, hogy a szegény osztályokhoz tartozó egyének olcsó feltételek mellett maguknak vagy özvegyeiknek agg napjaikra járadékot biztosíthassanak. Az állampénztár, mely az in­tézet felállításának és vezetésének költségeit magára vállalná, se­gély-alap gyanánt azonnal két millió koronát fizetne be; minden 18 és 45 év közti férfi és nő, ha nem segélyeztetek a szegény­pénztárnál, beléphet az intézetbe. A betétek évi 20%-ot kamatoz­nak. A kormány a betétekből és kamatokból a fentebb említett életbiztosító intézetnél életjáradékok at akar venni. Ha a betétek nem fizettetnek be pontosan, azok a feleknek a kamatok kamata­ival együtt visszafizettetnek. Azon a napon, melyen a fél betölti élte 55-ik évét, a benlevő összegen, melyhez a segélyalap is hozzájá­rul, a félnek életjáradékot vesznek; ha a fél nős, az életjáradék a tovább élő nevére szól. A segélyalap a felgyűlt betétek ötven százalékával járul hozzá. De a betétek, a segélyalap 50 százalé­kos járulékával együtt nem haladhatják meg a 300 koronát, ha a fél betéteinek egy részét a község, a munkaadó, vagy a munkás- egylet fizeti be. Ha valaki pl. 18 éves életkorától kezdve éven- kint 27% koronát fizet be (évnegyegyedes részletekben), akkor élte 55-ik évétől kezdve (hozzászámítva a segélyalap 50 százalé­kos járulékát) 300 korona évi járadékot húsz évnegyedes részle­tekben. A nők 27 és fél korona helyett 30 koronát fizetnének be. Ha a fél meghal, még mielőtt az életjáradék megvétetett, a beté­teket kamatostól visszafizetik az életben maradt családtagoknak. — A megyetörvényhatósági bizottságnak 1883. julius 24-én 280. szám alatt a „községek belsejében való czéltalan lövöldözés megtiltása tárgyában alkotott szabályrendelete, a m. kir. bel­ügyminiszternek folyó hó 18-ról 73740. sz. a. kelt rendeletével jóváhagyatván, az eredeti példány, a megyei levéltárban leendő elhelyezés végett a megyei levéltárnoknak kiadat ik és ezen határo­zattal együtt a közigazgatási lapokban közzététetik. Eger, 1883. de- czember 27-én. M a j z i k Victor, alispán. Másolat. 13604./a. számhoz. 280./XTX. Szabályrendelet a czéltalan lövöldözés meg­akadályozása tárgyában. 1. §. A városok, vagy községek belse­jében, utczákon. térékén, rakodó kertek közelében, tűzveszélyes helyeken s általában ott, hol az emberek 'életére vagy testi épsé­gére veszélyes lehetne, rossz akaratból, könnyelműségből vagy negédességből lövöldözni tilos. — 2. §. Kivételt képez: ha. köz­veszély idején jeladás végett, vagy pedig az vagy életre, testi épségre és vagyonra veszélyes támadások elhárítása, vagy ve­szélyes állatuk elpusztítására vagy tehetetlenné tételére nézve tétetett a lövés vagy lövések. — 3. §. Az 1-ső §-ban foglalt ti­lalom áthágni kihágást követnek el s az 1879: XL. t.-cz. 115. §-a szerint büntetendők. 4. §. Kihágások elbírálásánál első fok­ban az illető járás szolgabirája, másod fokban a megye alispánja, harmad fokban a m. kir. belügyminister bíráskodik. 5. §. Ezen szabályrendelet — Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városok kivételével — Hevesmegye egész területére érvénynyel bir. — Kelt Egerben, 1883. évi julius hó 24-én tartott bizottsági köz­gyűlésben. Jegyzetté: Simáczius Gusztáv, megyei t, főjegyző. 73140 szám. Magyar királyi belügyminister. Ezen- szabályremleletet az 1879: XL. törvényezikk 5. §.-a alapján mege­rősítem. Budapesten. 1883. évi deczember hó 18-án. A miniszter helyett: P r ó n a y J ó z s e f, s. k államtitkár. — A miskolcz-gesztely-sátoralja-újhely-gerendai útvonal, a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumnak decz. 30-án kelt rendeletével állainosittatott. Az államosított ut a jobb karban tar­tott megyei utak közé tartozott s nemcsak a közlekedés és ke­reskedelemre nézve, hanem hadászati szempontból tekintve is fontos. — Am. kir. igazságügyminiszter, az 1871: XXXI. t.-cz. 24. §-ban nyert felhatalmazás erejénél fogva s a törvényhozás utóla­gos jóváhagyásának fentartása mellett, a jászapáti kir. járásbíró­ságot, saját területére nézve, f. évi áprilishó 1-től kezdve, telek­könyvi ügyekben bírói hatósági körrel ruházta fel. — Párbaj-ügy. A temesvári kir. törvényszék dr. Rosenberg Gyulát, ki gróf Batthyányit párbajban agyonlőtte, két évi állam- fogházra Ítélte. — Időjárás. A múlt hét közepe óta gyönge fagyok jártak,, nappali olvadással. Tegnap eső esett. — Gabonapiaczunk. az utak jók: de megint gyönge hozatal volt; körülbelül 150 metermázsa hozatott a piacra. Tisza búza 8. 10 —9. 20. Rozs és kétszeres 7. 10 Árpa 6. 50—8. — Kuko- ricza 5. 80—6. 40. Zab 5. 80 - 6. 80. Fehér bab 9—10. métermá- zsánkint, — Arany s ezüst árkelete: cs. kir. arany 5 frt. 70 kr. 8, forintos magyar arany 9 frt 57 kr. Száz ezüst forint 100 fr. Szerkesztői üzenetek. — „Hozzá,“ „Szivemnek,“ „Téli szellő,“ „Bántottak“ és „K—k“ nem kö­zölhetők. — Sz. úrnak, Sz—a. Becses közreműködését kérjük. — Zs—y. Elfogadtatik. — Gyprusnak. . Igen. Felelős szerkesztő: TDr. üüliss István. 1

Next

/
Thumbnails
Contents