Eger - hetilap, 1884

1884-11-13 / 46. szám

XXIII. év-folyam. 46. szám. 1884. november 13-án. Előfizetési díj: Egész évre . 5 írt — ki Félévre . . 2 „ 50 ... Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 4"> „ Egyes szám 12 Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseké: elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi ház a lyceum átelleuében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési díj előre fizetendő. EGER. Hirdetésekért minden ..aga húzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Az egri iparos-tanoncz-iskola és a rajz. Tekintetes Szerkesztő ür! Legyen szives ezen soroknak becses lapjában helyet enged­ni, annál is inkább, mert az Eger városi iparos-tanoncz-iskola nö­vendékeinek rajztanitása érdekében bátorkodom felszólalni, mely felszólalásomat az ipartanodái bizottság becses figyelmébe ajánlom. A tekintetes ipartanodái bizottság f. évi nov. hó 1-én tar­tott határozata által, mely szerint: „a még eddig be nem iratkozott iparos tanulók a törvény erejével szőri Itassanak az iskolába leendő j á r á s r a.“ in­díttatva érzem magamat egy javaslat megírására, melynek meg­tételére a fenti határozaton kívül alig 2 havi itt tartózkodásom alatti szomorú tapasztalás indított. A nagyin, vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium el­rendelte iparos-tanoncz-iskolák szervezését, mert meggyőződött arról, hogy ezen iskolák a legjobb eszközei az iparososztály ne­velésének ; és azt hiszem, hogy e város közönsége, de főleg az iparososztály józanabb része az, mely legjobban belátja ezen in­tézménynek szükséges voltát. Mert hiszen légi dolog az. hogy a nemzetek jólétének és gazdagságának egyik fő-emeltyűje az ipar, tehát hazánkban is ,ezt kell , teremteni, mint azt hazánk cultus- ministere, Trefort Ágoston O-Excellentiája mondotta. Hogy az ipart emelhessük, iparosokat kell nevelni és ilyeneket nevelni részben az iparos-tanoncz-iskolák vannak hivatva. Mert ezen iparos-tanoncz-iskolában elsajátítja az iparos nö­vendék azon ismeretek alapelveit, melyeken indulva gondolatme­neté egészen uj irányt vesz. fog tudni alkalmazkodni a most ural­kodó fogalmakhoz s idők múltával érett észszel az elméket és mun­kákat csiszoló versenyt e is képes lesz kelni. Szóval ez az iskola van hivatva felidézni az iparososztály önbecsérzetét, — ami szomorú dolog ugyan, de a mostani iparosaink nagy részében nincs. Ezen tanulmányi ágak közt a rajz egyike a legfontosabbak­nak. mert ezzel karöltve jár az ízlés és ha eléretett az a pont, hol az iparos Ízlést tud önteni készítményeibe, akkor eléretett az első lépés a boldoguláshoz. — Igen! Tekintetes Szerkesztő IT, a francziák ipara azért oly nagy, mivel hazájok az Ízlés hazája. — Az onnan került iparezikkek minden darabján meglátszik a rajz tudása és értelmes használata. Sok azon emberek száma, akik ilyenkor azt kérdik, minek pl. a borbélynak a rajz ? Ne feledjük, hogy annak tudása a műveltség bizonyos foká­ról tesz tanúságot, s azt hiszem, akkor lesz boldog ez az ország, ha iparososztályáról el lehet mondani e szót: „művelt.“ Az én szerény nézetem . z, hogy a legtöbb gond a rajz ta­nítására fordittassék. Hogy a rajz sikeres tanítása sokban függ a rajzterem be­rendezésétől és a tanulók számától, az kérdést nem szenved. Az Eger városi iparos-tanoncz-iskolának azonban rajzterme egyáltalában nincs. — Hisz oly teremben vagyok kénytelen taní­tani, amely nerencfezésénél fogva nem alkalmas nemcsak a rajz- tásra, nem, de a kisebb gyermekek nevelésére sem. — Kajz-ta- tamuitásra azért alkalmas, mert a rajz sikeres tanítása, más­ként — (alább leírandó) berendezett termet kíván; kisebb gyer­mekek nevelésére pedig azért, mert egészségi szempontból ártal­mas padsorai vannak. — Ez utóbbinak fejtegetése nem hozzám tartozó dolog, de utalok a napi lapokra, melyek élénken foglal­koznak az iskolai padok kérdésével. A rajz sikeres tanítása másodszor a tanulók számától is függ. —■ A városi iparos-tanoncz-iskola A. I. és A. Il-ik, valamint B. 1. és B. 2-ik osztályába átlag 24(i tanuló van beírva, — akik vasárnap 8—10-ig, esetleg 10—12-ig volnának kötelesek látogatni az előadásokat. — A padok elégtelenek e nagy csoport befogadá­sára, és eddig az volt a szerencse, hogy hiányosan jöttek, mert ki lettem volna téve azon kellemetlenségnek, midőn a hely szűke miatt a tanulók egy részét haza kellett volna bocsátanom : más uj padoknak elhelyezése pedig a hely szűk volta miatt nem esz­közölhető. — Ily körülmények közt szebb eredményről garantiát nem nyújthatok. E tényről az ipartanodái bizottság tagjai, kik az iskola lá­togatásával megbizattak. meggyőződhetnek. Megfogja bocsátani a Tekintetes szerkesztő ur, hogy ily bosszú előzmény után térek át indítványomra, mely egy a czél- nak megfelelő rajzterem felállítására vonatkozik. Ez az első tekintetre nagy nehézségekbe látszik ütközni s nagy anyagi áldozatokat látszik követelni. Szükség van első sorban egy nagy, jól világított teremre, amelynek 9 m. hosszúsága és 18 ni. szélessége volna. — E terem­ben. a czélszerüségnek megfelelőleg elfér 10 drb. asztal, melyek­nek hossza 8 m. és szélessége 80 cm. volna. — Kilencz gyerme­ket számíthatni egy asztalhoz. — A székeken kívül még néhány szekrény kellene. Ily berendezés mellett elfér a teremben 90—100 tanuló ; mimlegyik részére 90 cm. széles és 18 fi cm. hosszú területet szá­mítva átlagban. A rajzterem ily eténképeni felállítására okvetlen szükség van, mert nemsokára, midőn a fent említett határozat érvényre emel­tetik. t. i. midőn Eger város összes iparostanonczai az iskolába járni fognak, befog következni az az idő, midőn a rajzot csoportonkint kell tanítani, minden osztályban külön; nem pedig úgy mint ed­dig két osztály összefoglaltatott, és a szabályzat ellenére a ta­nulók száma a 100—110 közt változott. - E dolgon is minden esetre a törvény szerint kell segíteni, s oda kell hatni, hogy a rajztanitás hétköznapon is eszközöltessék. — Ily beosztás mellett kevesebb tanuló rajzát inkább lehetséges két órán át átnézni és utasításokat adni, mint 100—110 tanulóét javítgatni, mert ez utóbbi az idő rövidsége miatt teljesen képtelenség. Nem vagyok ugyan még ismerős e város viszonyaival, nem tudhatom tehát, hogy képes-e e város ily dolgokra áldozni, ille­tőleg van-e erre fedezete. Szabadjon erre vonatkozólag is néhány szót koczkáztatnom. Tudtommal rendelkezik a város épületekkel, melyek felett szabadon rendelkezik és melyek ez időszerűit bérbe adatnak. — Egy ily épület-részletet kellene ipariskolai rajz­tere m mé átalakít a n i. mely kevés költséggel járna és a czél- nak teljesen megfelelő lenne. De van még egy más mód is, t. i. van a városháznak nagy udvara, lehetne oda is építtetni egy az előbb említett nagyságnak megfelelő barack-szerű épületet. Igaz, hogy ez többe kerül az előbbinél. A bútorzat beszerzése pedig korántsem kerül oly sokba, hogy a költséget pótolni nem lehetne, eltekintve minden remény­beli államsegélytől. Szakértő asztalossal beszéltem meg a dolgot, ki is úgy nyi­latkozott. hogy a bútorzat teljes elkészítését 375 írtért kész el­vállalni. — szem előtt tartva a czélszerűséget. — A terem áta­lakításának költségeit laicus számítással 200 írtra teszem. A tel­jes berendezés tehát 575 írtba kerülne. Ez az 575 fit azonban maximuma a kiadásnak és azon ösz- szeg. melynek beszerzése némi nehézségekbe ütközik. — Az egész rajzterem a bútorzattal együtt a város által fentartott iparosta- noncz iskoláé, tehát a várost is illeti, ez az 575 fit tehát pótlék alakjában volna kivetendő a város lakosaira.

Next

/
Thumbnails
Contents