Eger - hetilap, 1884

1884-10-30 / 44. szám

409 szehasonlítani a Munkácsyéval“ — Ezt a sajátkezű vázlatát és sajátkezű írását a mesternek közli a „Magyar Salon“ novemberi füzete, mely Munkácsynak van szentelve. Közli a mester összes hires festeményeit, szülőházát, szines arczképét és ir róla Jókai, gróf Teleky Sándor, Telepy Károly, Pataky László, Szana Tamás. — A morva nagybirtokosok által eszközlött legutóbbi válasz­tások alkalmából Haugwitz gróf felszólalt az ellen, hogy Pálffy Leo- poldine herczegnő és Pallavicini őrgróf is felvétettek a választók névsorába. A helytartóság nem engedett helyet a felszólalásnak és a panasz a „reichsgericht“ elé került. A panasz arra támasz­kodik, hogy Pálffy herczegnő egy magyar állampolgár és mágnás neje és Pallavicini őrgróf is magyar állampolgár; a kiegyezési törvény folytán a monarchia két részre oszttatott és mindegyik­ben külön alkotmány, külön állampolgári jog van és igy a válasz­tási törvény megsérttetett. Ezzel szemben a morva helytartóság képviselője azt fejtegette, hogy Pálffy herczegnő és Pallavicini őigróf hosszá évek óta vannak felvéve a választók jegyzékébe és ez ellen nem történt felszólalás; a honossági és állampolgári jog kérdése tüzetesebb tanulmányt igényelnek és egy választói névjegy­zék megállapítása ötletéből el nem dönthetők, törvényes intézke­dés erre nézve nincs; a tartományi választási törvény, mely 1861-ben kelt. „az osztrák állam kötelékébe tartozó“ személyes­ről szólt és ez akkor az egész monarchiára szólt. Az elvet, hogy valaki több állam polgára lehet, az újabb magyar és svajczi tör­vények elfogadták. Pálffy herczegnő és Pallavicini őrgróf a reichs- gerichthez intézett beadványaikban kijelentik, miszerint születé­süknél fogva osztrák állampolgári joggal birnak és azt sohasem vesztették el. — Egy becses mii jelent meg Aradon, czime: „Hagyatékom Fiaimnak,“ irta Vertan Endre, második kiadás. Kiadják Gyön- gyössy Rudolf, Millig József. Tartalma a tapasztalati életbölcsé- szetből van merítve; a gondos atya 36 fejezetben tanácsot ad gyermekeinek, hogy hogyan alkalmazkodjanak az élet körülmé­nyeihez, ha megelégedett és boldog emberek kívánnak lenni. Az életelveket oly bensőséggel közli, amint csak egy hőn szerető atya szólhat gyermekeihez. Vertán e művet nem is a közönség számára irta, hanem cziméhez hiveu fiainak hagyta kézirat gya­nánt. Azonban az örökösök, a kiadók felkérésére a közönségnek átengedték azoti feltétellel, hogy tiszta jövedelme jótékonyczélra fordittassék. A második kiadás tiszta jövedelme fele részben a Budapesten felállítandó „Magyarországi tanítók árvaházára“, fele részben az Aradvidéki tanitóegylet segélyalapjára fordittatik. A mű 12 és fél ivre terjed, egyszerű példány egy írt, díszpéldány két frt, Az előfizetési pénzek Gyulai István nyomdatulajdonoshoz (Arad, Templom-utczaf czimzendők. — Magyarország földállaga. A hazánkban bevégzett katasz­teri munkálatok alapján nem lesz érdektelen fóldstatisztikánk hi­vatalos megállapításával s ennek alapján Magyarország földállagá­val megismerkedni. — Fényes Elek statisztikai becslései szerint Magyarországnak összes földterülete 46,796.426 holdra rúgott. Ezen adatok elismerésre méltó megerősitést nyertek a telekadó- provizorium behozatala czéljából eszközölt felvételek által, melyek szerint a művelés alá vett föld kiterjedése 38,872,123 hold, a mű­veletlenül hagyotté pedig 7,583,777 hold s igy e kettő együttvéve 46,455,900 hold volt. — Az ötvenes években felvett katasz­ter Magyarországon 47,133,378 hold termő és 8.871,022 hold ter­méketlen földet talált. A legújabb felmérés szerint pedig az or­szágos statisztikai hivatal a termőföldeket 51.293,921 holdban, a műveletlenül levőket pedig 4,515,113 holdban mutatja ki, tehát az ötvenes évek óta a termelés alá vett föld kiterjedése 6.258,755 holddal, azaz majdnem 14%-al növekedett, vagyis a folyton emelkedő földmivelés a legutóbbi 30 év alatt 625 négyszög mért- föld uj földet vett művelés alá. A legújabb kataszteri felmérések adatai szerint a különböző földnemek viszonyai következőleg ala­kulnak: Szántóföld: 22.397,792 hold. Szőlő: 739,480 hold. Rétek és kertek: 6.706,979 hold. Legelők: 7.496,550 hold. Erdők: 15.808,136 hold.Nádas: 161,384 hold. Vagyis négyszögű mértföldek­ben: Szántóföldek: 2.239. Szőlők: 73. Rétek és kertek: 670. Legelők: 749. Erdők 1.586. — Állatsereglet. A tisztilak s a Hunyady-tér közt az or­szágút mellett, nehány nap óta sok állatketrecz van elhelyezve; bennök : elefánt, oroszlánok, stb. A közönség nagyban nézi e lát­ványosságokat. — Országgyűlési képviselőválasztás. Hevesmegye gyöngyös- patai kerületében megüresedett orsz. képviselői állás betöltése végett november 6-án lesz a választás. A függetlenségi és 48-as párt jelöltje Kiiny Sándor, ottani földbirtokos, az antiszemitáké pedig Margittai Dezső, budapesti ügyvéd. — „Kiállítási Naptár.“ Hogy a kiállítás minden lényeges mozzanata iránt a nagy közönség jó eleve tájékozva legyen s az érdeklődés lehetőleg még nagyobb mértékben fokoztassék és ter- jeszttessék, — Posner Károly Lajos elhatározta egy „Kiállítási Naptár“ kiadását, melynek fóczélja, hogy a hazai közönséget már jóval a kiállítás előtt megismertesse egyrészt a kiállítás actualis jelentőségével, másrészt, hogy a látogatókat és a kiállítókat tájé­kozza a legfontosabb és nélkülözhetlen tudnivalók iránt. A „Ki­állítási Naptár“ szerkesztői Gelléri Mór és J. Péterffy József. A Kiállítási Naptár még ez év végén fog megjelenni; tartalmazni fogja még a vásárok teljes jegyzékét és ezenkívül egy előjegy­zési naptárt; megrendelési és előfizetési ára 1 frt. A közelebbi évfolyamokban ugyanezen vállalat mint „Iparos Naptár“ foly­tattad k. — Döntvény. Az aradi kereskedelmi kamara egy fölmerült kérdés eldöntése czéljából azért intézett kérdést a minisztérium­hoz : vájjon nem helybeli kereskedőknek szabad-e a heti vásáro­kon rőfös vagy rövidáru czikkeket áruba bocsátani az uj ipartör­vény életbelépte után is ? Erre a kereskedelmi minisztérium ak- képen válaszolt, hogy az 1884. évi XVII. t. ez. 1. §-sa értelmé­ben az ipar gyakorlásának fogalma alá a kereskedés is tartoz­ván, e törvény 50-dik §-ának rendelete a kereskedőkre is kiter­jed, tehát idegen kereskedőknek a hetivásáron árulni nem szabad. — Uj fürdő Szliács mellett. Azon vastartalmú lápföld (Moor), melyet Lónyay Béla gróf Szliács közelében fölfedezett, a kir. ma­gyar tudományegyetem vegytani intézetében szakszerű elemzés alá vétetvén, e vizsgálat eredményéből kitűnt, hogy a szilácsi vasas lápföldben a gyógyító erejű anyag mennyisége csupán csak l8/4 °/0-kal kissebb, mint a franzensbadi lápföldben, a mi oly csekély különbség, mely számba sem jöhet. Nagyon kívánatos tehát, hogy az uj fürdő minél előbb fölépüljön, a mi nem is fog sokáig késni. Egy tervezet szerint e vállalat 1500 frtos, 32 év alatt törlesz­tendő részvényekre lesz alapítva, még pedig úgy, hogy az ösz- szeg fejében minden részvénytulajdonos 300 négyszögöl területet kap villa-telkül, melyen egy nyári lak felépítése 3000—3500 írt­ba fog kerülni, s a részvénytulajdonosok a fürdő évi jövedelmé­ből aránylag osztozni fognak. Eddigelé 35 ily részvényes jelentke­zett, kik kötelezték magukat, hogy már a jövő tavaszszal meg­kezdik az építkezést, és igy remélhető, hogy a fürdőtelep a jövő nyáron már virágzásnak fog indulni-. —■ A paradicsomalma mint a kolera ellenszere. Az Austra­lian Medicinal Journal szerint az ottani orvosok nagy része fontos szerepet tulajdonit a paradicsomalmának (lyco-persicum esculen- tum) azt állitván róla, hogy járványok, különösen pedig a kolera ellen hathatós szerül lehet használni. Ezt az állítást különben ná­lunk is nem egy kertész és növénykedvelő igazolta már, bizo­nyítva, hogy a paradicsomalma-növény különféle élősdiek által okozott betegségek gyógyítását hathatósan elősegiti. A paradi­csomalma hatását, melyet az alsóbbrendű organizmusokra gyako­rol, az idézett lap a paradicsomalmában tartalmazott és számta­lan vegybontás által konstatált kéntartalomnak tulajdonítja. A ne­vezett lapban több orvos most azt igyekszik bebizonyítani, hogy a paradicsomalma ragályos betegségek ellen embereknél is ha­sonló jó szolgálatokat tehet. Kísérletek szerint különösen a has­menés ellen hathatós szer a paradicsomalma s az orvosok egyike ama reményét is fejezi ki, hogy a paradicsomalmában hathatós koleraelleues szert sikerült neki felfedezni. E növény nagy elter­jedtségénél épen most nyílnék alkalom ez állítások bebizonyítására. — Vasúti menetrend. I. A vonat Egerből indul: 1. Reggel 9 óra 45 perczkor: Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé. 2. Déli 12 órakor: Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé, és Fiizesabony-Budapest felé.^ 3. Délután 4 óra 40 perczkor: Füzesabony-Budapest felé. 4. Éji 11 óra 31 perczkor: Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé s (Füzesabonyban való 3 órai várakozással) Budapest felé. II. Egerbe érkezik a vonat: 1. Délben 12 órakor: Budapest felől. 2. Délután 4 óra 11 perczkor: Kassa-Miskolcz felől. 3. Este 6 óra 56 perczkor Kassa-Miskolcz felől. 4. Reggel 4 óra 17 perczkor: Budapest íelől (Füzesabonyban csaknem 3 óráig való várakozással.) — Gabonapiaczunk. A heti forgalom élénk. A piaczra 1000 mm. hozatott. Az árak részben emelkedtek. Tiszta búza 6.50.— 7.60. Rozs és kétszeres 6.——6.20. Árpa (uj) 5.50.—7.50. Kuko- ricza 6.80-7.50. Zab 5.60.-5.90. — Arany s ezüst árkelete: cs. kir. arany: 5 frt 75 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 66 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Felelős szerkesztő: TDr. Kiss István.

Next

/
Thumbnails
Contents