Eger - hetilap, 1884
1884-10-30 / 44. szám
407 Tovább, tovább! Janka képzelete előtt egy ifjú alak jelen meg, ki epedé pillantását felé szögezve, karjait összefonva mellén, órákig áll egy helyben, várva a perczet, melyben tánczra felkérheti. Eszébe jut az a gyöngéd kéz-szorítás, mivel búcsúzáskor megjutalmazta Arthurt. És a fiatal leány arcza önkénytelen kiderülni látszik ez édes emlékek fölött. Jött az első levél, ízléses, kedves kiállítás aranyos szegély- lyel. Finom vonások, kedves modor. Ah és a tartalom! Janka fölkel' az ablaktól, s egy piczi rejtett fiókot kinyitván asztalán, kis csomagot vesz magához, mely szalaggal van átkötve. Megoldja a szalagot, s mintha az édes emlékek raja szabadult volna ki, átszellemülni látszik azok élvezésétől. Átolvassa még egyszer a sorokat, miknek minden betűje szerelemről beszél, a legszebb, legboldogabb első szerelemről. S mig ajkai kéjjel szívják a mézet, szeméből köny csordái ki, s fut végig halvány arczán; kis kezében remeg a papír, s ajkai önkénytelenül lebegik a levél czimét: édes egyetlenem. A könycsep folytatja útját a halvány arczon, s ott, hol megszakad az út, egy gyémántcseppbe összetömörülve fut át a levélre, éppen az „egyetlenem“ fölé. És a könyű feloldja a finom vonásokat, s összefuttasztja egy olvashatlan foltba. Janka megrezzen, s szivébe fájdalom nyilallik. Hát még ez is ? Arczárói eltűnik a boldogság délibábos nyugalma, a szelíd vonások eltorzúlnak, a halvány arczon piros foltok jelennek meg, s a kis kezek indulatosan szorítják a papirt. Felmerül előtte a való, teljes sivárságában. Ott emelkedik ki a homályból egy visszatetsző külsejű alak, gúnyos vonásokkal; közeledik felé, átkarolja. A leány nem tud mozdulni, hatalmában van a rémnek, mely vakmerőén kutat szive után. Ez a csalódás. Majd egy ^lefátyolozott alak közeledik feléje, hatjával befödve szemét. És a leány arczát elfutja a pir, szemét önkénytelenül befödi. Ez új alak: a szégyen. Mily társaság! A leány szeme megvillan, nemes arczán harag ömlik el, s mig ajkain e szó hangzik : nyomorúlt! — indulatosan repeszti apró darabokra a leveleket. A homályt fény váltja fel s egy alak közeledik feléje, ajtót mutatva a többinek. Arczán méltóságot, fején koronát visel. Ruhája gazdag s fényes; neve: női büszkeség! Janka felszakitja az ablakot, s kiszórja az apró papir szeleteket, miket lassú lebegésben szállít tova a hűvös szellő, egyi- két-másikát messzebb, talán a szerint, mint nagyobb vagy kisebb hazugságot hordoztak, s igy könnyebbek, vagy nehezebbek voltak. Azután elvesztek a sárban. S a hűvös októberi szellő sirva vonul el az ablak alatt, mintha mondaná : — Mikor lesz itt újra tavasz!? Remember. HIRFÜZÉR. — Színtársulat készül városunkba jönni: Völgyi Györgyé. Hir szerint november végén jő ide. — Az érs. joglyceum ifjúsága körében az olvasó-kör létesítésére megindult mozgalom eredményhez vezet, a miben egyik kitűnő érdeme a joglyceum igazgatója, Danielik János püspök úr ő méltóságának van, ki 50 irtot ajánlott meg nemeslelküleg a létesítendő kör anyagi támogatására. Mint halljuk, a joghallgató urak érsek ur ő Exját fogják megkeresni, hogy a lyceumban helyet és a téli időszakra fűtést nyerhetnének. Ha e kérelmük czélhoz vezet, úgy a kör a jövő hó elsejével véglegesen megalakul. Üdvös és dicséretre méltó törekvés ez a joghallgatók részéről, mert az által megmutatják, hogy komoly dolgok iránt nemesen érdeklődnek s hogy a fiatalkorban sem feledkeznek meg az önművelődés szép feladatát teljesíteni. — Az egri Dalkör jeligéjét — melynek szövege lapunk kedvelt munkatársa s az egri Dalkör szeretett alelnöke : Kapácsy Dezsőtől van — Húber Károly ünnepelt zeneszerzőnk már dalla- mitván, az ezt tartalmazó kiváló szép férfi-négyes partitúráját az egylet elnökének a napokban következő czimzéssel küldte meg: „Jelige.“ „Az egri kitűnő Dalkörnek irta és ajánlja Húber Károly.“ Az egervidéki jótékony nöegylet választmánya alúlirt elnöknő lakásán f. évi novemberhó 6-án (csütörtökön) d. u. 3 órakor rendes választmányi ülést tart, melyre az egylet alapitó és választmányi tagjai tisztelettel megliivatnak. Tárgy: a rendes folyó ügyeken kívül a szokásos Katahn-tánczestély mikénti megtartása feletti tanácskozás. Eger, 1884 október 28-án. Imre Miklósné. — Az egri polgári lövésztársulat ez idei zárünnepélye, a szokásos lihalövészettel, folyó évi novemberhó 1, 2 és 3-án fog megtartatni, — melyre a társulat tagjai és a lövészetkedvelők ezennel meghivatnak. — A 65-ik számú cs. k. gyalogezred parancsnokot cserél. A ritka kitünőségü Fiedler Ferdinand ezredes városunkból Bécsbe helyeztetik át, — hol állítólag a hadműveleti osztály vezetését veendi át; helyét pedig Egerben Lehmann József, szintén jeles ezredes, foglalja el. — Gyászhir. Mély részvéttel vettük a következő gyászjelentést. mely nt. Szrnida Viktor egri joglyceumi jogtanár ur édes atyjának elhunytét tudatja: „Alulírottak mélyen szomorodott szívvel jelentik, hogy Szrnida Mátyás ügyvéd folyó évi oktőóer hó 26-án, a haldoklók szentségeinek ajtatos felvétele után, élete 80-ik, boldog házasságának 42-ik évében agyszélhüdés folytán meghalt. A boldogult hült tetemei folyó évi október hó 28-án délutáni 3 órakor fognak a Nyitravárosi köztemetőben a lóm. kath. egyház szertartása szerint nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke poraira! Özvegy Szrnida szül. Palásthy Ludovika. Szrnida Pálné szül. Kiss Mária, mint menye. Szrnida Katalin, mint testvére. Szrnida Viktor, Szrnida Lajos, Szrnida Pál, Szrnida Gizella, Szrnida Antonia, Szrnida Kálmán, gyermekei.“ — Nekrolog. Az egri szent-ferenczrendiház tagjai szomorodott szivvel jelentik Szulcsányi Leon rendtársuk s szeretett testvérük életének 67, áldozárságának 40. évében, októberhó 28-án történt gyászos elíiúnytát. A megboldogúlt földi maradványai a hatvani temetőben tétettek le zavartalan nyugalomra. — Életének javát az ifjúság neveltetése s oktatásának szentelte; tanári pályáját a Gyöngyös alsó-városi administraturával váltotta fel; végre hajlott kora miatt attól felmentetvén, az egri házban tölté utolsó napjait. Nyugodjék békében! — Gyászjelentés. Özv. Feley Mártonné szül. Plank Ida és gyermekei Feley Jenő, Aranka és Tériké, úgy Plank Gyula, Kálmán és Géza mélyen megszomorodott szivvel jelentik a felejthet- len férjnek, jó apa és sógornak Feley Mártonnak 1884. évi októberhó 22-én, élete 46-ik, s boldog házassága 25-ik évében történt gyászos elhúnytát. A kedves halottnak hült tetemei f. hó 24-én a „Kisasszonyról“ nevezett sirkertben tétettek nyugalomra. Béke hamvaira! — Gyászjelentés. Cservenitz Mihály kir. törvényszéki biró és Cservenitz Mariska, számosabb rokonok nevében is szomorodott szivvel jelentik, a példás nőnek, felejthetetlen anyának és jó rokonnak: szül. Hoffman Borbálának, 1884. évi októberhó 28-án, életének 49-ik, boldog házasságának 27-ik évéhen, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ajtatos felvétele után, történt elhúnytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 30-án délután 3V2 órakor fognak, a Fájdalmas Szűzről nevezett sirkertben nyugalomra tétetni. Áldás és béke hamvaira! — Kinevezés. Ficzere Sándor, gyöngyösi kir. járásbiró egri kir. ügyészszé neveztetett ki. — Orvosi karunk két derék fiatal tagját: dr. Brünauer A m b r ó és d r. K a u ff e r Mór cs. kir. főorvos urakat nagy veszély fenyegette; mindketten hullamérgezést kaptak; gyors segély folytán azonban túl vannak a veszélyen. — Esküvő. Farczádi Kovácit László, egri postatiszt, tegnap tartotta esküvőjét városunk hölgykoszorujának egyik tagjával, a kiváló szépségű Frenczl Bettiké kisasszonynyal, özv. Frenczl Edéné úrnő kedves leányával. Násznagyok Fekete János egri postafőnök s Tolvay Jenő ügyvéd urak ; nyoszolyó-asszony ez utóbbi neje, született Remenyik Etel úrnő; koszorúlányok: Be- nyó Róza és Remenyik Tercsi kisasszonyok; vőfélyek dr. Pásztor Bertalan ügyvéd és Pillér Ede, hevesmegyei közigazgatási joggyakornok és t. aljegyző, urak voltak. — A horvát tartománygyülésen, a Starcsevics-párt által okozott botrányok következtében, a többség az emlitett pártnak 15 tagját a tanácskozásokból hosszabb időre kizárta. — Ipartestületek alakítása. Ama sokféle nehézséggel szemben, melyek az uj ipartörvény alapján létesítendő s tudvalevőleg a tanoncz- és munkaviszonyokra nézve iparhatósági jogokkal felruházott ipartestületek létrejöttét akadályozzák, a budapesti kereskedelmi és iparkamara alelnöke : Ráth Károly terjedelmes nyílt levelet intéz az ipartársulatokhoz, melyben a fölmerült nehézségeket és vitás elvi kérdéseket egyenkint felsorolván, konkrét ja-