Eger - hetilap, 1884
1884-10-16 / 42. szám
389 tatáshoz megvannak-,- a szükséges rajzok és minták? Az Írásra és számolásra való fekete táblák jó karban s elegendő számban vannak-e? Van-e téli és nyári tornahelyiség? fel van-e szerelve a szükséges tornaeszközökkel s van-e gondoskodás a tornászat rendes és szakszerű tanításáról ? 6. Különös figyelembe veendő az intézeti, jelesen a tanári könyvtár. Megvannak-e abban legalább azok a tudományos könyvek és folyóiratok, melyek a tanárok áta- lános és szakbeli képzettségének emelésére s a tudomány fejlődésével lépést tartásra megkívántainak ? Van-e gondoskodva a könyvtár folytonos gyarapításáról s a gyarapítás czélszerüen történik s nem egyoldalúi? 7. Figyelem fordítandó arra, hogy áta- lában a gyűjtemények és szertárak gyarapittatnak-e kellőleg s folytonosan ? az elromlott vagy felhasznált szerek és eszközök pótoltatnak-e újakkal ? s a tanintézet gyűjteményeinek gyarapításához a szaktanárok hozzájárulnak-e saját munkásságukkal is (állatok kitömése, csontvázak, borszeszkészitmények praeparálása, rovarok, növények, ásványok, kőzetek gyűjtése, vegyi anyagok előállítása, térképvázlatok, mértani és jegéczalakzatok készítése stb. által? 8. Szemügyre veendő: van-e rend a könyv- és szertárakban ? van-e helyes és pontos leltár? bevezettetnek-e abba az uj szerzemények ? kitörültetnek-e az elhasználtak vagy elromlottak? 9. Az államsegélyben részesülő felekezeti intézeteken megtartatnak-e az eziránt kötött szerződés pontjai ? • (Vége köv.) Szabályrendelet: Egerváros tisztikara, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzete iétszá- máról, hatásköréről, munka-felosztásáról és a fizetések menynyiségéröl XIX. A házi pénztár. A házi pénztári hivatal áll -. egy pénztárnok és ellenőrből. A pénztári hivatal működési köre, — a községi adó behajtásánál a fennálló törvények rendeletéi lévén irányadók — a hozzá utasított pénzek s különböző alapítványok felelősség melletti pontos és hűséges .bevételében, kezelésében és kiadásában áll. Valamint a házi adóról és minden hozzá utasitott külön természetű pénzekről, úgy az egyes alapítványokról külön főkönyvet s naplót vezetni s. kfilön-külön szerkesztendő számadásait az év leteltével 30 nap alatt a tanácshoz beterjeszteni kötelesek. Számadásaiból felmerülhető hiányokért a pénztárnok és ellenőr egyetemlegesen felelősek. Hivatalba léptük előtt a pénztárnok 2000 forint (kétezer), az ellenőr pedig egy évi fizetése kétszeresének megfelelő biztosítékot tartozik kimutatni. A pénztárnok és ellenőr a hivatalos helyiségbe egymás nélkül be nem léphet, ott egyik a másika nélkül nem működhetik. A főkönyv és napló a pénztári hivatalban a hivatalos órákon kívül elzárandó és a befizetéseket a főkönyvbe a pénztárnok- és ellenőr együttesen vezethetik csak be; nemkülönben ők tartoznak az adóvégrehajtók részére a végrehajtás alá kerülő adó- hátralékosokat is kijegyezni. Hivatalos óráikat az őszi és téli hónapokban délelőtt 9—12. délután 2 — 5., a tavaszi és nyári hónapokban pedig délelőtt 9—12., délután 3—6 óráig tartják, és pedig oly módon, hogy a pénzbeszedés délután 4 illetőleg 5 óráig tart, ezután pedig a bevételek a naplóból a főkönyvbe általuk mindennap bevezetendők. XX. Állami adó-pénztári hivatal. Az állami adópénztári hivatal áll egy pénztárnok és egy ellenőrből. A pénztári hivatal működési köre — az adóbehajtás törvényileg lévén szabályozva. — a hozzá utasitott adópénzek felelősség melletti pontos és hűséges bevételében és átadásában áll. A kezelésük alá előirt adópénzekről külön főkönyvet s naplót vezetni s a beszedett összegeket az illető helyére 15 nap alatt átadni kötelesek. A netán felmerülhető hiányokért egyetemlegesen felelősek. Hivatalba léptük előtt úgy pénztárnok, mint az ellenőr évi fizetése kétszeresének megfelelő biztosítékot tartozik kimutatni (lásd a házi pénztárra vonatkozó további rendeletet). XXI. Gazdasági felügyelő. Átalában a városi vagyonok felügyelője. Felügyel a város valamennyi épületei tisztán és rendben tartására, gondoskodik a szükséges kiigazításokról s azok megrendelése végett a polgár- mesternek írásbeli jelentést tesz. Felügyel, hogy az egyes városrészekben elhelyezett, a város tulajdonához tartozó víztartó edények folytonosan telve legyenek ; tartozik a városi tűzoltó szerekre, útczai csatornákra, hidakra, s útezák kövezésére, továbbá a katonai laktanyák és azokban lévő városi eszközökre, valamint a város tulajdonához tartozó malmok, s egyéb épületek jókarban tartására felügyelni. Kötelessége a puszta-gazdák és azok kötelességei mikénti teljesítésére felügyeletet gyakorolni, számadásaikat az év végével tőlük bevéve megvizsgálás végett a tanácsnak bemutatni (lásd a legeltetésre vonatkozó szabályrendeletet.) Köteles a város ingatlan s ingó vagyonáról az 1871. évi 18. t.-cz. 102-ik szakaszában meghatározott módon leltárt vezetni, s a kezelése alatt lévő tárgyakról rendes számadást készíteni, és azt az év letelte után. a következő év 1-ső negyedében a tanácshoz beterjeszteni. XXII. Mérnök. A mérnök működési köre kiterjed a város területén egyesek által eszközlendö építkezések megvizsgálása és szabályozására, úgy az épitészeti és szépészeti szabályok áltál reá ruházott teendők végrehajtására. A város által eszközlendö építkezések, csatornák, járdák, s utczai kövezetek mikénti létesítésének tervezete és vezetésére, a város utczáinak felmérése és térképezésére, szóval mindazon esetekre, melyekhez a mérnök mint szakértő igényeltetik, végül a patak mentén elvonuló szádfalak felügyelete s gondozása is működési körébe utaltatik. A mérnök részére a város közházánál állandó hivatalos helyiség adandó. XXIII. Egészségügyi személyzet. Az egészségügyi személyzet áll a fő-orvos, al-orvos, állatorvos és szülésznőből. XXIV. Főorvos. Működési köre az 1876-ik évi 14. t. cz.-által szabályozva lévén, ezen felül kötelessége a város területén felmerülő orvosi teendők ellátása, az irgalmasnők kórházában lévő rendes és elmekóros betegek gyógyítása; valamint a városi cselédség dijnélküli gyógykezelése. Az irgalmas rend egri kórházában elhelyezett betegek körüli gyógykezelés ellenőrzése; közrendőri eseteknél bonczolás. A szegények, különösen a szegénysorsu árvák gyógykezelése, miért is a valódi szegények részére naponkint egy általa megjelölendő s közhírré teendő helyen és órán át dij nélkül rendelni tartozik. Kötelessége továbbá az orvosi és sebészeti észleletek feljegyzése, a menház egészségügyi gondozása, járvány közeledtével az óvó rendszabályokról! gondoskodás és átalában a közegészségre való felügyelet ; ezeken kívül az alorvos, állatorvos és szülésznő működéseire is felügyel s részükre utasitásokat adhat. XXV. Az alorvos. Az alorvos teendőit az 1876-ik évi 14. t.-cz. szabályozza ; ezen felül kötelessége a város területén felmerülő orvosi teendőkben úgy az irgalmas nénék kórházában a főorvosnak segédkezet nyújtani. Kötelessége a himlőoltás, közrendőri eseteknél a bonczolás, szegények, különösen a szegénysorsú árvák gyógykezelése, — miért is a valódi szegény betegek részére naponkint, sebészeti szakba vágó eseteknél — általa megjelölendő s közhírré teendő, egy órán át dij nélkül rendelni tartozik ; kötelessége továbbá a sebészeti észleletek feljegyzése, járvány idején a főorvos utasítása szerinti őrködés és eljárás a rendőrség által hozzá utasitott egyének s kijelölt betegségek megvizsgálása, úgy a halotti kémszemle teljesítése, melynek dija, minden egyes esetre 40 (negyven) krban állapittatik meg; a kémlap azonban a halálozásnak csakis a helyszínén lett személyes meggyőződés után állittathatik ki. XXVI. Az á 11 atorvos. Az összes marhaállomány, úgy a mészárosok által behozott levágandó marhák felett az 1874-ik évi 20. t.-cz. rendeletéhez képest az egészségügyi rendőri felügyeletet átalában gyakorolja; ebből kifolyólag a levágandó marhákat megvizsgálja, azok marhás leveleit levágáskor magához veszi, a levágott minden egyes marha bőrét megbélyegzi, eljárásáról rendes jegyzőkönyvet vezet s azt 8 naponkint a rendőr-főkapitánynak bemutatni tartozik. *
