Eger - hetilap, 1884
1884-10-09 / 41. szám
384 szavai — majdnem büntetlenül engedik bántalmazni, pedig ezek fegyverének élén a magyar állameszme fénye villog. — Csodálkozást gerjeszt bennünk a félhivatalos lapuak e felfogása. Hiszen talán Magyarország bírói kara, oly sok kiváló jellem, munka és tanultság kollégiuma, már csak állásánál fogva is képviselné annyira a magyar állameszmét, mint a „zsandár, fináncz és csendőr“ s talán az a bírói kar, mely a ,.király nevében“ Ítél, elvárhatná a „király kormányától,“ hogy ez őt lapjában ne igy traktálja. (E.) — Uj ügyvéd. Dr. Alföldi Dávid, városunk szülötte, a múlt héten ügyvédi vizsgálatot tevén, a fővárosból haza jött s városunkban ügyvédi irodát nyitott. Czégtábláink. Egy olyan tősgyökeres magyar városban, minő Eger, méltán megkövetelhetjük, hogy kereskedőink magyar és pedig helyes magyarsággal irt czégtáblákat használjanak s ne kompromittálják városunkat. Tegyünk egy rövidke sétát. Az egri állomásnál kiszállva, egy omnibuszba ülünk, melyen a felirat : „Széchényi szálodához.“ A városházán lévén dolgunk, kerestük x—y tisztviselőt, és a „Hadi pénztárba“ utasítottak. Egerben még ilyen is létezik. Ügyvédre lévén szükségünk, „Eger-váras cseléd-szerző és tudakozó-intézete“ egy mellékutczába utasított, a hol a „Landes und Wechselgericht Advocat“ lakik. Aztán meg- mutaitattuk magunknak, hol van a „Fürdő -ház.“ — Gondoltuk, jó lesz, ha uj ruhába öltözünk. A szabó Jósefnek Írja, K. T. német szütsnek vallja magát, a kesztyűs „saját kesztyű készítő.“ A kalapos nem tálalta el kalapunk kijavítását, csak azért, mert az nap az üveges sem válalt. Ennyi szép helyesírási hiba olvasásában kifáradva megéheztünk s azon sütőmester boltja előtt elhaladva, a ki azt irja, hogy a sütések minden órán elfogadtatik, Hozák — Y: ur volt szives megmutatni a czéget: „A kis pipa hoz.“ Összeolvastuk e hibákat és a számösszeget a legközelebi húzásra lutriba tettük. Prosit! — A kolozsvári egyetemen ez évre beiratkozott hallgatók összes száma 376. Ebből a jogi karhoz iratkozott 200 rendes és 10 rendkívüli hallgató; az orvosi karhoz 98 rendes, 1 rendkívüli, a bölcsészeti karhoz 57 rendes, 1 rendkívüli, a természettudományi karhoz 21 rendes, 6 rendkívüli. Tehát összesen 376 rendes és 18 rendkívüli. Gyógyszerész ez évben 22 iratkozott be. Vallásra nézve: a jogi karnál lóm. kath. 118, gör. kel. 16, gör. kath. 4, lutheránus 12, református 47, unitárius 8, mózes vallásu 5. Az orvosi karnál: róni. kath. 33, gör. kel. 7, gör. kath. 3, lutheránus 12, református 34, unitár 5, mózes vallásu 13. A bölcsészeti karnál: lóm. kath. 31, gör. kel. 3, gör. kath. 1, luthe- rán. 8, református 9, unitárius 5, móz. vall. 1. A természettudományi karnál: róni. kath. 12, gör. kath. 2, lutheránus 4, református 5, unitárius 4. — A gácsországi Carl-Ludvig vasúttársaság a közös hadügyminisztérium rendeletére a julius 1-én a forgalomnak átadott ja- roszlaw-szokoli vasút mentén, még pedig oldalt a Jaroszlau és Szu- cliurow között a Szán folyón keresztülvivő hídtól, nagyobb' szabású és a gyalogságnak szánt erődítéseket készíttetett. Az ezekhez szükséges faanyagot már béke idején is készen tartják a helyszínén, úgy hogy mozgósítás esetén csakis az egyes részek összeállításához kell fogni. Ausztria-Magyarországon ez az első eset, hogy béke idején is erődítéseket emelnek a vasút mentén. Németországban az utóbbi időben ez már több, az orosz határhoz közel fekvő vasúti ponton megtörtént. A rendszabály valószinüleg oda irányul, hogy egy Oroszország ellen folytatott háború esetén a határon betörő orosz lovasságot előnyomulásában lehetőleg feltartóztassák. — Sikkasztások Nyitramegyében. A többször szellőztetett árvapénztári sikkasztások ügyében a törvényszéki vizsgálatok végre befejezvék, s kitűnt, hogy az elsikkasztott összeg 59,884 frt, amihez a vizsgálati költséget hozzáadva, a hiány 80,884 frt tesz. A hiányzó összeg pótlására a megye volna utalva, a mi azonban nem fog oly könnyen menni, mert a megye az árva-alap nagy részét más czélu alapokká változtatta át, s különben még más deficzitekben is szenved (közmunkaváltság 3000 frt, a volt főjegyző 6000 frtnyi sikkasztása). A megejtett vizsgálatról felvett hivatalos jegyzőkönyv az elsikkasztott öszszegeket igy részletezi: I. Janits Károly pénztárnok és Holler János ellenőr által 17 esetben 8794 frt 231/* kr, ennek 1877. év végéig járó kamatai 7539 frt 92 kr. II. Holler Károly pénztárnok és Zerdahelyi. A. ellenőr által 45 esetben 11213 frt 87 kr,.ennek 1877. év végéig járó kamatai 2644 frt 46 kr. III. Holler Károly pénztárnok által egyedül 68 esetben 16,677 frt 66V2 kr, ennek 1877. év végéig járó kamatai 4219 frt 39 kr. IV. Turcsányi Ede árvaszéki ülnök által 35 esetben 2582 frt 12 kr, ennek 1877. év végéig járó kamatai 282 frt 12 kr. V. Horváth József főgyáni által 11 esetben 1255 frt 88 kr, ennek 1877. év végéig járó kamatai 866 frt 11 kr. VI. Polányi Mihály fógyám által 29 esetben 791 frt 83 kr, ennek 1877. év végéig járó kamatai 492 frt 69 kr. Megjegyeztetik, hogy néhai Polányi Mihály fógyám által beszedett és saját czéijaira felhasznált árvapénzek összege 5107 frt és 18 krra rúgott, ez azonban a nevezett főgyám által fiókjában talált 1115 frt és 35 kr és Polányiné-Abrahámffy Sarolta által biztosított s Degenfeld grófok által kiegyenlített 3000 frt levonásával a fön- tebbi összegre apadt. VII. Machaliczky Gyula holicsi járás volt szolgabirája által 17 esetben 907 frt 43 kr. ennek 1877. év végéig iáró kamatai 132 frt 58 kr. Vili. Toldy Miklós fógyám által 79 frt 95 kr. IX. Knogler Gusztáv által 40 frt, ennek 1877. év végéig járó kamatai 16 frt. Összesen tehát 42542 frt 78 kr. és 16193 frt 25 kr. kamat. Megállapittatott továbbá, hogy a gyámpénztár az által, hogy Holler K. pénztárnok és Zerdahelyi A ellenőr az általuk időközönkint átvett 26951 frt és 20 krt annak, idejében rendeltetési helyére a pénztárba nem tették, hanem azt a vizsgálat alól hosszabb ideig visszatartották s igy 1147 frt és 99 kr. kamat erejéig megkárosították az árvapénztárt. Tehát az árvapénztárból elvont összegek tételei tesznek: a) tőkében 42,542 frt 78 krt, b) kamatokban 16,193 ft 25 krt, c) a 26,951 frt és 20 kr tőke után elvont kamatokban 1147 frt 9 krt. összesen 59,884 frt és 2 krt. — A testörség uj szervezete. 0 Felségének szept. 1-én kelt elhatározása szerint az udvari burgőrség ezentúl „testőr- gyalogszázad“ elnevezéssel a testőrségbe osztatik be. E szerint ezentúl a testőrség egyes osztályai: az arciére- test őrség, a darabant-testőrség, a testőr-lovasszázad és a testőr-gyalogszá- zad. A testőrségek az uralkodó katonai udvarához tartozó katonai osztályok. A testőrlovasszázad egyúttal az állandó hadsereg illetőleg a mozgósított sereg kiegészítő része. Valamennyi testőrségnek hivatása első sorban az uralkodóház tagjai fölött őrködni, másodszor ünnepies alkalmakkor környezetül szolgálni. A testőrlovas- és gyalogszázadnak első sorban kötelessége ügyelni a biztonság és rend fentartására az udvarnál, különösen a palotákban és nyaralókban, továbbá rendet tartani nagyobb fogadtatásoknál és az udvari ordonánczszolgálat. A két utóbb említett testőrség legénysége futárutakra is alkalmaztatik. Mozgósítás esetén lehetőség szerint a testőr-lovasszázad egy osztálya a hadsereg főparancsnoka alá rendeltetik a főhadiszálláson teendő szolgálatra. Az arciére-testőrségnek és a magyar testőrségnek egyenkint 5 tábornoka és törzstisztje és 41 testőrtisztje vau, a darabont-testőrség- nek 6 testőrtisztje és 45 testőr-altisztje, a testőr-lovasszázadnak 6 tisztje és 73 testőre és a testőr-gyalogszázadnak 6 tisztje és 248 testőre van. Valamennyi testőrség, a mi az udvari szolgálatot, szolgálati személyes ügyeket, ellátást illeti, a felség első főudvarmestere, mint az összes testőrségek ezredese alá tartozik. Az arciére-testőrség és a magyar testőrség testőrei kapitányok és főhadnagyok rangjával bírnak. A magyar testőrség létszáma: 1 testőrkapitány (táborszernagy vagy lovastábornok), 1 testőrfőhadnagy (vezérőrnagy vagy altábornagy), 1 testőrhadnagy (vezérőrnagy vagy ezredes), 2 testőr-őrmester (őrnagyok), 4 testőr-altiszt (első osztályú kapitányok), 24 első osztályú kapitány, 6 főhadnagy stb. Ugyanilyen szervezete van az arciére-testőrségnek. — Megadóztatott irodalmi rovatok!! Nemrég egy kalocsai lap kénytelen volt irodalmi rovatát beszüntetni, mert a pénzügyigazgatóság minden egyes mii ismertetésére olyan adót vetett ki, mint a minő a hirdetések után jár. Ez most ismétlődik Kecskeméten. A Kecskemét czimü lap közelebbi száma ezeket irja : „Irodalom. E czim alatt lapunknak egy állandó rovata volt, melyben a legújabban megjelent irodalmi termékek ismertettek a művelt közönség előtt. Mai naptól fogva azonban e rovatot — egy időre — a lapunkból kihagyni kényszerülünk, mert a pénzügyi közegek, nagy bölcsen, kisütötték, hogy az e rovatban közlöttek „hirdetmények“ volnának, tehát azokért a kincstár részére a kiadónak illetéket kell fizetnie. Kiadónkra több ilyen „irodalmi“ közleményért ki is vettetett az illeték, azonban kiadónk az ellen jogorvoslattal élt. Mig tehát e kérdés jogérvényesen el nem döntetik, addig irodalmi rovatot nem vezetünk.“ — Az „Ország-Világ“ XX-dik füzetének tartalmából a következő érdekes részeket emeljük ki: A magyar dalszínház megnyitására. Költemény. Ábrányi Emil-től. — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szathmáry Károlytól. — Visszapillantás a magyar királyi dalműszínház megnyitásakor. Degré Alajos-tól. — Az új operaház. (Képekkel.) — Beethoven és „Leonóra“. Közli: Polko Eliz. — A „Jakab temetése“. Elbeszélés. Sziklay János-tól. — A hegedű-hangszer történetéhez. (6. ábrával.) Id. Ábrányi
