Eger - hetilap, 1884
1884-10-09 / 41. szám
381 Belügyministeri renűeiet: a bor hamitása s az éretlen gyümölcs élvezése tárgyában. Az élelmi szereknek és italoknak a hamisitásoktól való megóvása minden időben és minden körülmények között felette szükséges lévén, annál szigorúbb felügyeletet és ellenőrzést igényelnek ezen czikkek arra nézve, bogy azok kifogástalan jó minőségben legyenek kaphatók s hogy azok hamisítása megakadá- lyoztassék akkor, midőn a lakosságot, mint jelenben népjárvány veszélye fenyegeti. Az ügy ehhezképest jelenben kiváló fokozott fontossággal és jelentőséggel bírván : fölhívom a törvényhatóságot, hogy e részben szem előtt tartsa a fennálló törvényt, s ennek alapján az élelmi szerek és italok jó minőségének biztosítására kiadott szabályzatot : teljes szigorral és fontossággal járjanak el, s az intézkedések foganatosítását szigorúan ellenőriztesse. Különösen pedig minthogy az italnemüek közül leginkább a vörös bor az, a mely a koleia-veszély idején számosok részéről óvszer gyanánt is nagyobb mérvben szokott fogyaszthatni, ennél fogva ezen italnemünek az egészségre ártalmas bármely anyaggal való keverése, vagy bármi módon történhető meghamisítása ellen a legnagyobb erélylyel szükséges eljárni, azt ki- telhetöleg megakadályozni. Ezen okból a borhamisítás meggátlása tárgyában kiadott 1880. évi januárhó 2-án 57333./1879. és 1880. évi januárhó 19-én 57627. számok alatti körrendeleteimet azzal hozom a törvényhatóságnak emlékezetébe, hogy azoknak szigorú és pontos foganatosítása iránt a felügyeletet s ellenőrzést a legéberebb figyelemmel gyakorolni el ne mulaszsza. Minthogy pedig a kolera-veszély idején a nyers gyümölcsnek, jelesül pedig annak mértéktelen élvezése, egészségi szempontból aggályos, a mennyiben az ily gyümölcs könnyen kolera- szerű betegséget idézhet elő, — lehető kiterjedt módon figyelmeztetendő a közönség, hogy a nyers gyümölcsnek, különösen pedig az Olaszhonból behozottnak, a mely gyakran éretlen állapotban jut hozzánk, élvezésétől gondosan tartózkodjék. Budapesten, 1884. évi szeptemberhó 8-án. A minister megbízásából: Lukács György, s. k. ministeri tanácsos. cgolitikai heti szemle. Ausz t r ia-Magy ar o r s zá g, mint a „Daily News“-uak Várnából sürgönyözik, jegyzéket intézett a portához, s utalva a keleti vasutak csatlakozási kérdésében érdekelt hatalmak megállapodására, emlékezteti a török kormányt elvállalt kötelességére, mely szerint okt. 15-dikéig kimutatja, hogy a reá eső vonalrész kiépítése tárgyában aláírta már a szerződéseket. Ausztria-Magyar- ország és Szerbia — teszi hozzá a jegyzék — kiépítették a maguk vonalrészét, Bulgária is megkezdte a magáét, Törökország azonban még az építési szerződéseket sem kötötte meg. London, okt. 5. Baring egyiptomi angol fökonzul a kormányhoz táviratot intézett, melyben tudatja, hogy Berber a fölkelőktől ismét visszavétetett. Gordon tábornok rövid lövetés után bevonult a városba, honnan a fölkelők és a hozzájuk csatlakozott lakosok elmenekültek. Páris, okt. 4. Az egyiptomi kérdésben diplomácziai fegyverszünet állott be. Egyiptom nem felelt ugyan még a hatalmak tiltakozására s nem tett semmiféle hivatalos nyilatkozatot arról, hogy intézkedéseit visszavonja, mégis bizonyosra veszik a diplo- macziai világban, hogy október 25-dikén helyre áll a status quo ante. — Hogy beérik-e ezzel a hatalmak vagy pedig az egyiptomi állampénztárba befolyt illetékek visszatérítését fogják-e követelni, arról még nem tudnak semmi bizonyosat, de átalában az első föltevést tartják valószínűnek. Páris, okt. 4. A Journal officiel rendeletet közöl, mely a kamarákat október 14-re hívja össze. Tonkingból érkezett hivatalos jelentések szerint Eriére tábornok a Bac-Lé és Lang-Son közt táborozó khinai csapatok előnyomulásáról értesülvén, haladéktalanul intézkedett, hogy az ellenséget elűzze. Páris, okt. 5. A tengerészeti minisztériumhoz Courbet tengernagytól Kelungból, okt. 3-iki kelettel távirat érkezett, melyben tudatja, hogy okt. 1-én a Saint Clément domb megszállásával megkezdte a hadműveleteket Kelung ellen. Meglehetős kemény küzdelem után az okt. elseje és másodika közti éjjel a chinai csapatok a Saint-Clément dombtól nyugatra két védmiivet elhagytak, aztán a francziák kardcsapás nélkül szállották meg. „Most erődített állásokat készítünk itt magunknak, — jelenti a tengernagy. Okt. 14-é,n pedig a khinaiak keleti védmüve ellen kezdjük meg a műveletet. Veszteségünk eddig négy halott; egy eltűnt, öten súlyos és nyolczan könnyű sebet kaptak. A lakosság a khinaiak veszteségét 80 — 100 halottra és 200—300 sebesültre becsüli. Lespés tengernagy okt. 2-án kezdte meg a támadást Tam- sin ellen és ha lehet, megszállja a kikötőt.“ Berlin, okt. 3. Miután dr. Nachtigal főkonzulnak a nyugat-afrikai birtokbavételekről tett előzetes jelentését az ottani viszonyok kimerítő ismertetése követte, és miután a birodalmi kormány most már abban a helyzetben van, hogy az uj viszonyokat elég tisztán áttekinthesse, Bismarck herczeg a londoni német nagykövetséget utasította, hogy a brit kabinetet értesitse arról, hogy Németország mindama területrészek fölött, melyeket Nachtigal a Kamerun-parton elfoglalt, a védnökséget átvette. Német diplomácziai körökben az a vélemény uralkodik, hogy a tett lépés, ámbár abban a pillanatban, midőn az egyiptomi kérdés Berlin és London közt bizonyos feszült viszonyt teremtett, látszólag kissé elidegenítő ugyan, de azért minden tekintetben korrektnek, sőt előzékenynek tekinthető. Arra utalnak, hogy Gladstonet ama igények teljes ismerete, melyeket Németország Afrikában és Afrikára vonatkozólag támaszt, a zavaroktól fölmenti, melyek ránézve kifelé és a parlamenttel szemben a mostani állapotból támadnának. (Országgyűlés. A király ő felsége a felsőház elnökévé Szögyényi-Marich László tárnokmestert és másodelnökké báró Vay Miklós koronaőrt nevezte ki. A ház többi tisztviselői azonnal megválaszttattak, következő eredménynyel: háznagy gróf Szapáry István, jegyzők: gr. Cziráky Béla, gr. Batthyány Lajos, gr. Sándor Béla, br. Nyáry Jenő, br. Pongrácz Emil, br. Rudnyánszky József, br. Bánffy Dezső, gr. Teleki József. A képviselőház tagjai közül azok, kik benyújtották megbízó levelöket, kilencz osztályba sorsoltattak ki. Az osztályok megalakultak s mindegyik osztály megkezdte a hozzáutasitott megbízólevelek átvizsgálását. Az osztályok bevégezvén tárgyalásaikat, a képviselőház s hó 4-én megválasztotta tisztviselőit s megalakult. A képviselők nagy számmal jelentek meg s az elnökségre 278 szavazatot adtak be. Az elnökválasztásnál a kormánypárt a maga jelöltjére: Péchy Tamásra szavazott; ő rá szavazott a mérsékelt ellenzék is. A függetlenségi párt tagjai üres szavazólapot adtak be. Az antiszemiták jelöltje Nendtvich Károly volt, s 27 szavazatot kapott, egy szavazat pedig Istóczyra esett; Péchy Tamás kapott 202 szavazatot, ezenkívül 48 üres szavazólap adatott be. Következett az első alelnök választása. A beadott 219 szavazatból kapott Szontag Pál 186-ot; az antiszemita Zimándy Ig- nácz 1-et, Istóczy Győző 3-at; 29 szavazólap üres volt. A második alelnökségre beadatott 173 szavazat; Bánffy Béla gróf a kormánypárt jelöltje kapott 156-ot, Istóczy Győző 1-et; üres lappal szavaztak 16-an. A hat jegyzőre és a háznagyra egy szavazólapon szavaztak. Jegyzőknek megválaszttattak: Hoitsy Pál, Nagy István, Rakovszky István, Zsilinszky Mihály, Tibád Antal és Berzeviczy Albert. Háznagynak Kovács Lászlót választották meg 158 szavazattal. A választások eredményének kihirdetése után Boér korelnök és a körjegyzők felállottak s az ősz korelnök többször felhangzó élénk éljenzés közt mondott le a maga és a körjegyzők nevében is, egyetértésre és kölcsönös tiszteletre hiva fel a különböző pártokat. Most az uj elnök Péchy Tamás és az uj jegyzői kar átalános-.jzajos éljenzés közt foglalták el helyeiket, mire Péchy Tamás, meghatva mondott köszönetét a kitüntető bizalomért nemcsak a maga, hanem a többi tisztviselő nevében is. Ezután jelentette az elnök, hogy az orsz ág minden kerülete megválasztotta képviselőjét, s a megválasztott 413 képviselő közül 409 adta be megbízólevelét. A képviselöház ülését okt. 6-án jobbára a választások vették igénybe. A napirend előtt tett elnöki bejelentések közül felemlíthető, hogy a karczagi törvényszék Papp Elek, a pozsonyi törvényszék pedig Simonyi Iván mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Az elnök felszólította azokat a képviselőket, kik valamely összeférhetetlen állással bírnak, hogy nyolcz nap alatt nyilatkozzanak az iránt: melyik állást kívánják megtartani; továbbá azokat a képviselőket, kik két kerületben választattak meg, hogy nyilatkozzanak az iránt: melyik kerületet óhajtják megtartani. *
