Eger - hetilap, 1884
1884-10-02 / 40. szám
373 nemesség is feltette kalapját; de midőn a király látta, hogy a harmadik rend tagjai is hasonlót ki'ánnak cselekedni, semhogy tűrje, hogy ezek magokat egyenlőknek képzeljék a nemességgel és ily kiváltságot élvezzenek a király szeme láttára, inkább maga is levette fóvegét s hajadon fővel folytatta beszédét. De mindezen elavult szokásnál sokkal sértőbb az uraim, hogy az országgyűlés megnyitásakor a királyi váriakon, még pedig a főhelyen, a várnak legmagasabb ormán fekete-sárga zászló leng, mig a magyar és horvát lobogóknak az épületnek csak két sarkán juttatnak helyet. Azt mondják, hogy a fekete-sárga zászló a királyi háznak családi jelvénye. Én máskép tudom ugyan ezt és máskép olvastam a czimertani kézikönyvekben, minőket könyvtárunkban is lehet találni. Nevezetesen azt, hogy az osztrák dinasztiának családi színei a fehér és vörös, emlékezetére azon eseménynek, midőn a keresztes háborúk alatt a mostani uralkodók egyik hőse, ha nem csalatkozom Frigyes herczeg Jeruzsálem ostrománál megsebesittetV' n, vére ruháját vagy övét pirosra festette. De ám legyen bár úgy, legyenek a fekete és a sárga a királyi család színei, az 1848: XXI. törvény szerint mindazon alkalommal, midőn valamely ünnepély tartatik, az ország középületeire és közintézeteire a nemzeti czimer és a nemzeti szinti zászló tűzendő ki. A magyar országgyűlés megnyitása nemzeti ünnepély, a királyi várlak nemzeti középület, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Én kívánom, hogy a törvény megtartassák. Mi tiszteljük a királynak jogait, de viszont nem engedhetjük, hogy a nemzet jogai csorbát szenvedjenek, (ügy van! a szélsőbai- oldalou.) Mindezeknél fogva kénytelen vagyok kijelenteni, hogy sem én, sem velem egyetértő barátaim az ily körülmények közt megtartandó országgyűlés megnyitásában részt venni nem fogunk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök: T. képviselő urak! Nem szükséges e tárgyban bővebben nyilatkoznom; maga a t. képviselő ur elmondta, hogy a mi ellen ő felszólal, az már 1867. óta bevett szokás. Mindenki tudja, hogy midőn ezen kérdés itt először felhozatott, annak a teremben oly magyarázat adatott, melyet az akkori képviselőház többsége helyeselt. Azóta felhozatott minden uj országgyűlés alkalmával, s mindannyiszor ugyanaz történt, a pú először, és igy — azt hiszem — most is az fog történni. Én igen sajnálom, hogy a t. képviselő ur és elvrokonai nem fognak részt venni az ünnepélyes megnyitásban, de azt hiszem. hogy ez a háznak nagy többségét nem fogja gátolni abban, hogy ez alkalommal is épugy, mint mindannyiszor, máskor, ott megjelenjen és az ünnepélyes megnyitásban részt vegyen. (Helyeslés jobb felől.) A kor elnök: Azt hiszem, a t. képviselő urak belenyugodnak abban, hogy a t. képviselő ur nyilatkozata a naplóban majd helyet foglal, határozathozatal e tárgyban és ez időben nem lévén helyén. TÁR CZ A. Színészet. Szerdán, szeptember hó 24-én, Dóc/.i Lajos pályadij-nyer- tes, 4 felvonásos vigjátéka, „ 4 csók“ került színre. Krecsányiné Maritta szerepében sikerült alakítást mutatott be, különösen azon szavalatát: „Hogy mi az édes, az igazi csók“ bravourral mondotta el, s érte nyílt jelenetekben is megtapsolták. Kissné (Blanda) tinóm árnyalással alakította a rajongó, Besseiiyey Mari (Angela) pedig szépen a féltékeny nőt. Pálfy György (Sever) kifogástalanul játszott. Abonyi Gyula (Adolár), Boránd Gyula (Carlo) szerepeik ügyes előadásával sokban járultak a sikerült előadáshoz. Csütörtökön, Nyilas sy Mátyás, a társulat tehetséges ifjú tagja, jutalomjátékául: „Lumpáczius Vagabundus, vagy: a három jó madár,“ Nestroy kitűnő bohózata, adatott töl ház előtt. Nyilassy (Czérna) elemében volt, s a nyert tapsokat nagyon kiérdemelte játékával, csakhogy alakítása nem volt új, mert „A szökött katona“ Lajos, a szabó szerepében láttuk már ezen alakítását; azonban a jót kétszer sem árt látni. Inkább ugyanazt kétszer is jól, mint újat rosszul. Németh (Lábszíj) szintén jól alakította a korhelyt, sokszor zajos derültség:- \ eredeti játékával, csak az inge ne lett volna olyan nagyon L ■ - mészeteseu — szennyes. A zsebkendő most is szerepelt, pedig már azt unalmassá tette, mivel majd minden komikus szerepében használta. Abonyi Gyulát (Enyv) bosszanthatta kissé, hogy most nyilt jelenetben is megtapsolták, mig komoly, salon-szerepeibeu úgy fukarkodott azzal a közönség. — Halmayné (a Luftbergerné Nellije), Iváuyi Mariska (Jeánette) szépen énekeltek, Kükemezey Vilma (Julcsa) jól alakított. Az előadás jól sikerült. Pénteken Bartók Lajos 5 felv. ered. tört. drámája: „Kendi Margit“ került színre, tölt ház előtt. Kissné (Margit) megjelenésekor két szép koszorút kapott a földszintről. Alakítása és játéka most is kiválóan sikerült. Kükemezey Vilmának (Estella) is voltak szép helyei. Pálfy György helyes felfogással alakította a gyanakvó, állhatatlan, vérszomjas Zsigmondot. Abonyi Gyula (Boldizsár) kellő erőt fejtett ki szerepéhez. Németh József (Cirilli) természetesen játszott. Boránd Gyula (Sziczilia) remekül alakított, s szépen szavalt, miért nyilt jelenetben is megtapsolták; haldoklási jelenete kifogástalan volt. Az előadás kissé vontatottnak tetszett, nyilván a szerepeknek nem eléggé jól tudása miatt. Szombaton Lecocq 3 felv. operetteje „Giroflé-Girofla“ adatott. Halmayné (Giroflé-Girofla) dalait tetszéssel énekelte. Iványi Mariska (Paquita) szépen énekelt. Váczy Vilma (Aurora) jól adta a kardos asszonyt. Horváth Arii.- (Marasquin) teljesen hangjánál volt s különösen szépen énekelt a Halmaynéval volt duóban. Kiss Mihály (Murzuk) meglepő szép maskirozása átalá- nos tetszést aratott. Németh József (Don Bolero) jól játszott, Sajó Endre (Pedro) szintén. Közönség szép számmal. Vasárnap, búcsuelőadásul, Krecsányi Ignácz rendezői jutalomjátékául br. Eötvös József „A falu jegyzője“ czimü regénye után Szigeti József által szabadon átirt „Viola, az alföldi haramia“ 5 felv. népszínmű került zsúfolt ház előtt — színre. Krecsányi Ignácz (Viola) szerepében minden izében sikerült alakítást, nyújtott, az érzelmek sokféle változását s egyikből a másikba való gyakori átmeneteket bravourral alakította ; minden jelenete után a lámpák elé hívták. Az érzés közvetlenségével, a szenvedély természetes hangján, művészi felfogással játszott, legszebben mégis akkor árnyalt, midőn megtudja, hogy az előtte lévő sírban nyugszik neje és gyermeke. Kissné (Violáné), Krecsányiné (Vilma), Váczy Vilma (Rétiné) szépen játszottak. Kiss Mihály (Csillag) szép dalait mindig tapsvihar követte, a „Debreczenben jártam én“ kezdetű dalokat meg is ujrázták. A czigány nótákat Nyilassy is szépen énekelte. Németh (Peti czigány) kitünően alakított. Boránd (Nyúzó), Szabó Antal (Macskaházi), Pállfy (Ákos), dicséretet érdemelnek. A sziul apón Krecsányi meleg hangon vesz- búcsűt közönségünktől, s köszönetét mond a méltánylásért s kitüntetésekért. — Mind a közönség, mind Krecsányi kölcsönösen meg lehetnek egymással elégedve. HIRFÜZÉR. — Okolicsányi Ödön gyilkosainak kipuhatolása, — mi t értesülünk, — részint már sikerült, részint pedig legközelebb a i ható. Ekkorig befogattak, mint gyanú alatt állók: ifj. Bőta K mez egri vinczellér, és Légrádi Mátyás szóláthi születésű munkás. A befogottaknak s a nagyszámú tanuknak eddigi vallomásairól tüzetes ismertetést ezúttal azért nem közlünk, mivel illetékes helyről azon értesítést nyertük, hogy a most már fölfedezett nyomokon járó vizsgálat eredményét idöelötti közlések talán koczknztathat- nák. Egy hir szerint legközelebb uj befogatás fog eszközöltetni. illetőleg — mikorra e sorok sajtóutján olvashatók lesznek — már eszközöltetett is. Részünkről azon véleménynek bátorkodunk kifejezést adni, hogy a hivatalos titkolódzás bizonyos határon túl ártalmas; mindenesetre czélszerü a vizsgálat eredményének oly részeit hivatalosan közzétenni, melyek nyilvánosságra hozatala által a vizsgálat nemcsak hogy nem szenvedhet, de a közönség némely tagjai a vizsgálat elősegítésére indíthatók; Túlságos hivatali titoktartás mellett pl. néhai Majláth György gyilkosait aligha sikerült volna fölfedezni. — Egyébiránt részünkről meg vagyunk győződve arról, hogy a hivatalos titoktartás itt eddig indokolva volt s hogy mihelyt az ügyállás megengedi, a hivatalos adatokra alapított közzététel nem fog elmaradni. — A szüret kezdete Egerben okt. 6-ára állapíttatott meg. Mint halljuk, ez évben a szüret elején a tzüreteléshez a munkások igen magas napidijakat követelnek s igy a szüret a szőlőtulajdonosokra nézve drága lesz. A szőlőbirtokosok kénytelenek sietni a szürettel, mivel az egerek a szőlőben napról-napra nagyobb pusztítást tesznek. — Az egri őszi vásár most; szept. három utolsó napján át tartott ; de, az izraeliták ünnepei miatt, ’épen nem volt élénk. Eladók és vevők, főkép az utóbbiak, csekély számmal jelentek
