Eger - hetilap, 1884
1884-10-02 / 40. szám
371 Kiállítható: gyümölcs üde, aszalt, befőzött állapotban és mindenféle konyhakerti növény (zöldség). Beküldési, jelentési határidő október 12. Beküldés, bejelentés elfogadására alólirott bízatott meg. Tiszafüreden, 188-t szeptember hó 23. Az egylet választmánya megbízásából Bartha Ferencz, egyl. titkár. Szabályrendelet: Egerváros tisztikara, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzete létszámáról, hatásköréről, munka-felosztásáról és a fizetések menynyiségéröl. (Folytatás.) XIV. Mezei rendőrkapitány. A mezei rendőrkapitány köréhez tartozik az 1840: IX. t.- czikkben előirt teendők teljesítése, mennyiben azokat az 1868-ik évi LIV-ik és az 1877 : XXII. t.-cz. a rendes illetőleg a kisebb polgári peres ügyekben eljáró bírósághoz nem utasította, szem előtt tartva az 1863-ik évben létre jött s gyakorlatban lévő mezei rendőri szabályokat, úgy az 1874-ik évben keletkezett szőlőfelügyelők intézményét, kivéve ezekből azon pontokat, melyek a rendes bírói illetékességet érintik, kezeli a közmunka és községi faiskola-ügyet ; felügyel a szerbtövis-irtás, a phylloxera, valamint a tortrix phylleriána kártékony rovarok pusztítását szabályozó miniszteri s törvényhatósági szabályrendeletek pontos végrehajtására. A mezei rendőrkapitány köréhez tartozik továbbá az 1879. évi XXXI-ik t.-cz. által a községekre ruházott teendők teljesítése, valamint ezen törvényczikk 164-ik §-a alapján 35839/1881. sz. alatt kibocsájtott belügyminiszteri ügyrendtartás értelmébeni eljárás. A mezei rendőrkapitány hivatala körében rendelkezik 2 hegybíróval s a hegy-felügyelőkkel; mint közvetlen pénzkezelő évi fizetésének megfelelő biztosítékot tartozik kimutatni; a mezei rendőrkapitány hivatalos eljárásáról az 1863-ik évi mezei rendőri szabályokban megszabott időközökben a képviselőtestülethez jelentést tesz. XV. Hegybíró. A hegybírói tisztet 2 egyén teljesíti, kik a törvény és az 1863. évi szabályrendelet értelmében utasításukat a mezei rendőri kapitánytól veszik s a szerint járnak el. XVI. A községi biró. A községi biró teendőit az 1877-ik évi XXII. t.-cz. s az annak alapján kibocsájtott miniszteri rendeletek szabályozzák ; ezenkívül tartozik ügyködési köréről a polgármesterhez, kinek felügyelete alá helyeztetik, — évnegyedenkint jelentést tenni. XVII. Számvevőség. A számvevőség áll egy számvevő, egy alszámvevő és megfelelő számú írnokokból. A számvevő kötelessége: az évi költségvetési előirányzatot az elöljáróság felhívására elkészíteni, minden bevételek és kiadásokra vonatkozó előírásokat és utalványozásokat szabályszerűen számfejtve ellenjegyezni. A várost érdeklő, úgy az árvaszék által a számvevőséghez utalt mindennemű számadásokat, a tanács illetőleg az árvaszék által megszabott határidő alatt megvizsgálni. Az összes állami adóösszeirásokat, és kivetéseket a törvények értelmében a kivetésre vonatkozó intézkedései szerint a megszabott határidő alatt elkészíteni, továbbá a községi és 5% is- kolaadó-kivetést teljesíteni, és az összes adónemeknek a főkönyvekben leendő előírását, és az évközbeni szaporodás, avagy leírásokat, úgy a főkönyvek lezárását felelősség mellett eszközölni. A számvevő a számvevőséghez tartozó személyzetre folytonos felügyeletet gyakorolni tartozik. XVIII. Alszámvevő. Az alszámvevő kötelessége a birtokváltozásokróli nyilvántartás vezetését, pásztorbér kivetését a számvevő utasítása szerint elkészíttetni. A számvevőséghez utalt számadások megvizsgálása- és azok számfejtésénél a számvevőnek segédkezet nyújtani. Az illetékszabás végett bemutatott jogügyletekre és haláleset felvételekre, az adóbizonylatokat rávezetni, és a megkereső fél, vagy hivatalnak felelősség mellett kiszolgáltatni. Az alszámvevő átalábau köteles, felelősség mellett, a számvevő által neki kiosztott munkálatokat teljesíteni. —- A számvevőt akadályoztatása esetén az alszámvevő helyettesíti. (Vége köv.) politikai heti szemle. — Francziaország és Németország kibéküléséről terjedelmes közlést tartalmaz a Trégraphe legutóbbi száma. E tudósítás szerint Ferry miniszterelnök közölte a minisztertanácscsal a parliament szünidő alatt Francziaország és Németország közt folyt tárgyalásokat. Ferry hangsúlyozta Bismarck herczegnek Francziaország iránt való jó hangulatát, s végül hozzátevé, hogy nem volt lehetséges Bismarck herczeg ajánlatát visszautasítani. Miután még Ferry a közte és Courcel báró berlini nagykövet közt folyt levelezést közölte, érdemileg nyilatkozott arról, hogy minő alapon jött létre a megegyezés. Németország támogatni fogja Francziaországot Anglia ellenében és jó szolgálatokat fog neki tenni Pekingben, továbbá meg fogja engedni az afrikai német gyarmatban a francziák kereskedelmi forgalmát. Ellenben Németország a maga honosai számára ugyanezeket a jogokat kívánta az összes franczia gyarmatokban, melyek Afrika nyugati partján Gabimtől délre, a Kongon és az Ogovén vannak. A Németországgal folyt tárgyalásokról a nevezett lap berlini tudósításai a következőket mondják: „Egy idő előtt Bismarck herczeg levelet irt, mely a franczia nagykövetséget és Ferry miniszterelnököt nagy izgatottságba ejtette. E levélben az mondatott, hogy a birodalmi kanczellár Francziaország irányában sok jóakaratot tanúsított s szembeszökőnek találja, hogy a két ország alkalmas az egymáshoz való közeledésre. Elérkezettnek tartja a pillanatot arra, hogy ezt megvalósítsák; ezután a nyugatafrikai part kérdéséről s különösen a gyarmatokról oly váratlan nézeteket nyilvánított, melyek Co- urcelt és Ferryt bámulatba ejtették. Végre miután a birodalmi kanczellár jelezte, hogy mit akar, megjegyezte, hogy arra a nem igen valószínű esetre, ha ajánlata elutasittatnék, másfelé fog nézni. Ennek következtében Courcel Párisba, onnan pedig Varzinba ment. — Pétervár, szept. 28. Egy párisi hírlap ama állításával szemben, hogy Oroszország a franczia-khinai viszályban a diplomá- cziai intervenczió helyett fegyveresen fog közbelépni, a „Journal de St. Petersbourg“ megjegyzi, hogy a fegyveres beavatkozásról annál kevésbbé lehet szó, mert eddig még diplomácziai beavatkozás sem történt. A nevezett hírlap továbbá teljesen a légből kapottnak és alaptalannak nyilvánítja a „Times“ ama közleményét, mintha Francziaország és Oroszország szövetségre léptek volna Kliiua felosztása czéljából és végül kijelenti, hogy egy pétervári hírlap azon közleménye, mely szerint Oroszország az aegei tengerben kikötőt szándékoznék szerezni, szintén minden alapot nélkülöz. — Fracziaország, Németország, Ausztria-Ma- gyarország, és Oroszország azonos jegyzékben tiltakoztak az egyiptomi kormány legutóbbi pénzügyi rendszabálya ellen, s a tiltakozáshoz Olaszország is csatlakozott. A hatalmak a „likvidá- czionális törvény flagrans megsértésének“ nevezték Nubár pasa intézkedését ; az olasz kormány jegyzéke annyiban tér el a többi hatalmakétól, hogy nem bírálva az egyiptomi kormány eljárását, csupán a törvény megsértését konstatálja. Angliának az az állítólagos kijelentése, hogy neki az egyiptomi kormány pénzügyi intézkedéséhez semmi köze sincs, magától elesik; mindennél világosabban kitűnik ez a Times egy konstantinápolyi sürgönyéből, mely arról hoz hírt, hogy a brit kormány közölte a portával a maga okait, melyeknél fogva az egyiptomi államadósság törlesztését felfüggesztette, s kifejezte ama reményét, hogy a török kormány helyeselni és támogatni fogja a khevide által foganatosi- tott kivételes rendszabályt, melynek czélja a kormányzati folyó költségek fedezése. — Pét er vár, szept. 27. A pétervári szláv-egyesület kérelmére a czár megengedte, hogy Oroszország összes orthodox templomaiban gyűjtő-szekrényeket helyezzenek el a nyűgöt- s délorosz- országi katholikus, protestáns és mohamedán-szlávok térítésének czéljaira való gyűjtés végett, s hogy az összegyűjtött pénzeket kizárólag az emlitett szláv-egyesület kezelhesse és ennek belátása szerint osztassanak szét. Ugyanerre a czélra a czár 4000 rubelt Montenegro, 6000 rubelt Prága, 2700 rubelt Várna és 10,000 rubelt Becs számára engedélyezett, *
