Eger - hetilap, 1884
1884-09-25 / 39. szám
362 politikai heti szemle. A három császár találkozásának minden kétséget kizáró eredményéül hirdetik most már azt, hogy megegyezés jött létre úgy a jelen mint a jövőbeli kérdésekben követendő közös magatartásra nézve. Az orosz külügyi hivatal közlönye, a Journal de St. Petersbourg, a találkozáshoz Írott epilogjában ezt mondja: Ezentúl az összes jelenlegi és jövőbeli kérdések az egyetértés, békülékenység és megnyugtatás szellemében fognak tárgyaltatni, s a béke ennélfogva nemcsak a hatalmak, hanem egész Európa számára a leghathatósabban van biztosítva. A császárok találkozásának eredménye tellát egy békeliga lenne Európa javára. A béke e biztosítása, teszi hozzá a nevezett lap, nem elvont elméleteken és esetleges érzelmeken alapszik ám, hanem az érdekek gyakorlati megegyezésén. Az orosz félhivatalos lap e határozott hangja arra enged következtetni, hogy Skiernieviczében nemcsak elvileg egyeztek meg, hanem részletesen megbeszéltek minden kérdést s számításba vettek minden lehető eshetőséget. Ily értelemben szól a német birodalmi kanczellárság egyik hiteles közlönye, az Elsass-Lotharingische Zeitung, mely ezt írja: Ezúttal Vilmos császár Oroszország fiatal uralkodóját és Eerencz József császárt azért hozta össze, hogy eszmét cseréljen velők a délkeleti európai helyzetről, tekintettel a berlini szerződés által ama területen létesített politikai szervezetre, valamint azért hogy megegyezzen velők a bel-, valamint a külpolitika különféle kérdéseire nézve, melyek e pillanatban az európai kabinetek állandó gondoskodásának tárgyát képezik. A Kreuzztg. szerint a találkozás czélja főkép ama biztosítékok megállapítása volt, melyek elejét hivatvák venni annak, hogy az egyptomi ügy a világrész békéjét megzavarja. Tegyük hozzá még ezekhez a Novoje Yremja ama sajátságosán hangzó közlését, mely szerint Kálnoky gróf Oroszországgal szemben kötelezettséget vállalt, a lengyel kérdésben Oroszország iránt kevésbbé kihívó magatartást követni. London, szept. 19. Stanley tegnap a londoni kereskedelmi kamarában beszédet tartott, melyben kétségbe vonta, hogy Por- tugalliának igénye lehetne a Kongo-vidékre és kijelenté, hogy a Kongo partjain nem találhatók történelmi bizonyitékok arra nézve, hogy a portugalloknak ott valaha bármely politikai telepük is lett volna. Erődítésnek vagy más épületeknek nyoma sincs. — A Kongo vidékén tavai a behozatal 884,000 font sterlingre, a kivitel pedig 1.856,000 font sterlingre rúgott. Stanley megjegyzé, hogy kiváló férfiak alkotmányt dolgoznak ki, mely mihelyt elkészül, mint a szabad Ivongo-állam alkotmánya fog közzététetni. Alexandria, szept.. 19 A Szudán belsejéből érkezett kémek jelentik, hogy a máhdi naponkint hadi-tanácsot tart, hogy az angol expediczionális csapatok ellen kellőkép szervezze a védelmet. Különösen azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy mikép lehetne ártalmatlanná tenni az angol fegyverek gyilkos tüzelését. Néhány arabs újság, kivált az El Zemanu arra biztatja a benszii- lötteket, hogy minden eszközzel támogassák az angol expedicziót. Szuakim mellett nagy dimenziókat öltött néhány nap óta a csatározás. Egyetlen egy éjszakán 99 ágyulövést és 3000 puskalövést tettek az egyesült angol és egyiptomi csapatok. Másnap 2500 üres töltény-hüvelyt találtak a csatatéren. Belgiumban a kathol. iskolák engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatnak az országgyűlés által történt elfogadtatása után, több nagy város polgármestere kihallgatásra ment a királyhoz, kérve őt, hogy a törvényjavaslattól a királyi szentesítést tagadja meg. A király azonban tagadólag felelt, kijelentvén, hogy ő az országgyűlésen többségben levő pártnak óhajtása értelmében fog eljárni. TÁR CZ A. Színészet. Szerdán, e hó 17-én, „Hadjárat a békében-* Moser G. és Schőnthan F. kitűnő vigjátéka került szilire. Közönség kevés számmal volt, pedig e vígjáték „A könyvtárnok**-nak méltó társa. — Krecsányiné (Ilka), Ivissné (Agnes), Siposné (Mathild), Váczi Vilma (Zsófi), Bessenyei Mari (Elza) helyes felfogással s hetylyel- közzel igen szépen alakítottak. Németh (Heindorf) ma este is kitünően játszott, Körmendy (a tanácsos), Szabó (a tábornok), Pálfy (Schőfer) ügyesen mozogtak, Abonyi (Folgen) szépen alakított, hanem Nyilassynak (a privatdiener) megesett, nem volt — karzat. A legszebb alakítást azonban Halmay (Reif) nyújtotta, ki keresett finomsággal s természetes hűséggel töltötte be szerepét. Az előadás kerek volt. Csütörtökön a • színkör építési költségeinek fedezésére: „A tiszt urak a zárdában“, Louis Varney 3 felv. operette-je, adatott. A főbb szerepek Halmayné (Mari), Iványi Mariska (Louis), Szida Teréz (Simone), Németh (abbé), Kiss (Brissac), Horváth Arn. (Gontram) kezeiben voltak. Szida Terézt az első, Kisst a második felvonás után hívta ki a szépszámú közönség. Az előadás jól sikerült. Pénteken Lecocq 3 felv. vig operette-je.; „Angot asszony leánya“ adatott. Halmayné (Clairette) és Iványi Mariska (Lange) második felvonásbeli „ifjú korom“ kezdetű kettősét megtapsolták; kivülök még Váczi Vilma (Amaranthe), Horváth Arn. (Ange Pi- tou), Bóráiul (Pomponnet) és Kiss Mihály (Larivandiere) tűntek ki. Az előadás azonban kissé vontatott volt. Szombaton, Krecsányiné-Kiss Verőn jutalomjátékául Shakespeare Villiam klasszikus vigjátéka: „A makranezos hölgy“ került — tölt ház mellett — szilire. Kr ecsány in ét megjelenésekor a közönség tapsviharral fogadta s egy szép koszorút s több csokrot kapott; a második felvonás kezdetén pedig két joghallgató, a közönség nevében, igen szép koszorút és értékes ajándékot nyújtott át neki. A művésznő látható megindulással fogadta e kitüntetést s az elérzékenyüléstől szóhoz sem birt jutni; szűnni nem akaró taps és éljenzés követte e jelenetet. Krecsányiné meggyőződhetett, hogy az egri közönségnek most is kedvencze. Krecsányiné Katalint alakította kiváló elegancziával s finom árnyalással. Bár kissé csodálkozunk, hogy Krecsányiné e darabot választotta jutalomjátékául, mely nem tiszta vígjátéki s melyben Shakespeare a nőt oly mélyen megalázza; mégis művészete iránt elismeréssel kell lennünk, hogy a szép, hatásos helyeket érvényre tudta emelni. A szilaj, fékezhetlen nőt drámai erővel, a szerető asszonyt pedig elragadó bájjal alakította. Mozdulatai szépek és kimérettek, arezjátéka beszédes és élénk, játéka eleven ; szóval Krecsányiné ma este is művészi alakítást nyújtott. — Abonyi (Petruchio) hévvel alakított, Bóráiul (Grumio) sokszor derültséget keltett. A többi szereplők is jól játszottak. A jambu- sok eléggé jól pattogtak. Vasárnap Lukácsy Sándor 3 felv. népszínműve: „A vö- röshajú*- adatott. Halmayné (a vöröshajú) dalai gyújtottak s tapsvihar követte valamennyit, Iványi Mariska (Szemes Borcsa) szintén szépen énekelt. Váczy Vilma (Sajgóné), Siposné (Ágnes), Kü- kemezey Vilma (Zsófi), Németh (Keszeg) jól alakítottak. Kiss Mihály (András), Sajó (Ferke) dalai sikerültek, Bóráiul (Veréb Jankó) „A Vargáék kertje alatt“ kezdetű dalát megújrázták. Hétfőn Tóth Kálmán 3 felv. tört. népszínműve, „Dobó Ka- ticza, vagy: az egri szép napok-* került színre, a bajai ünnepélyek alkalmából mondhatnók, hogy alkalmi darabul. História drama nélkül, szerep nem tudással. Azt hiszszük, Dobó nem akadozott úgy beszédjeiben, mint Szabó Antal. Németh komikus alakot szeretett volna csinálni a jó Homonnaiból, de bizony Ízetlen volt az. Boránd (Sebestyén) ügyesen mozgott, ő tudta legjobban a csak egy szóból álló szerepét. Kissné (Katicza) és Siposné (Gyalusné) csin )S alakok voltak. Dicsérőleg csak Pálfyról (Balassa) szólhatunk, ki igen szépen szavalt. Az előadás botrányosan rossz volt. Az előfordult énekrészeket is egyedül Szőllősy Mari tudta. Nyi- lassy egész a superlativumig túlzott s a kulisszák mögötti ezen kiáltása: „Hadd megyek be a jelenésemhez?!“ a nézőtérre is kihallatszott; ilyenekre talán vigyázni is lehetne. A súgónak erős napja volt most. Kedden, Halmayné-Székely Emma jutalomjátékául, Strauss szép zenéjü 3 felv. operette-je: „A királyné csipkekendője“ került színre, zsúfolt ház előtt. Két-három nappal előbb már kettős árakat is ígértek jegyekért, mert mindenki akarta volna hallani közönségünk kedvenezét — Halmaynét — jutalomjátékán. Halmayné (Donna Iréné) kiléptekor két szép koszorút s töbh virágcsokrot kapott s szűnni sem akaró tapsvihar keletkezett. Gyönyörű hangját egész erejével, varázsával hallatta ma este a művésznő, s a felvonások után lázasan tapsolt mindenki s hívták ki számtalanszor a lámpák elé; azok a fülbemászó, üde, kéjes ringatásba merítő hangok meg is érdemelték a kitüntetést. Különösen szép volt a második felvonásban Krecsányinéval énekelt kettős, melyben a két szép hang teljesen egybeolvadt. Ekkor tapsokat nyílt jelenetben is kaptak. Halmaynénak szerény, majdnem félénknek tetsző megjelenése és a játékán elömlő báj oly megnyerővé teszi őt, különösen, miután játék közben folytonos emelkedést tüntet föl, hogy minden fellépte után fokozza a hatást. Hangja tiszta, csengő, hajlékony s a magasabb hangokban erős- bödő; ízlése kifejlett; játéka eleven; alakja szép s igen sze
