Eger - hetilap, 1884
1884-09-18 / 38. szám
XXIII. év-folyam. 38. szám. 1884. szeptember 18-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 Irt — kr. Félévre . . 2 , 50 , Negyed évre. 1 30 „ Egy hónapra- 45 „ Egyes szám 12 ,s E & 3 R. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért mindeu .asábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szánt alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetésük e hó végén lejár, hogy a megrendelést mielőbb megújítani szíveskedjenek. Előfizetési dij: Egész évre . . . , . . 5 frt. Félévre . . . . 2 „ 50 kr. Évnegyedre . . . . 1 „ 30 „ Egy hóra . . . . • • 45 T. gyűjtőinknek minden ö t előfizető után egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. A KIADÓHIVATAL. Személy- és vagyonbiztonsági állapotok városunkban. El kell ismerni városunk la kosságáról, hogy annak csak igey csekély töredékét képezik olyanok, kik a vagyonbiztonságot egyenesen veszélyeztetik; a személybiztonság elleni közvetlen merényletek pedig csupán elvétve fordulnak elő. És mégsem lehet, tagadni, hogy személy- és vagyonbiztonsági állapotaink olyanok, mintha Eger nem is volna város, hanem valami elhanyagolt falu. Az utczák s udvarok tisztántartására hatóságunk kellő figyelmet nem fordít; s egyéb tekintetekben is az egészségügy érdekében kevés történik. Innét van aztán az, hogy városunkban — rendkívül egészséges vidéke daczára — nagy a halandóság, mely ugyancsak legközelebbről tünteti fel a tág értelemben vett személybiztonságnak egyik fő hiányát. Másrészről rendőrségünk oly csekélyszámú, hogy a város kellő közepén bolt-feltörések fordulhatnak elő — mint legközelebb a főutczán s a piaczon történt. Ezen esetek után valóban attól tarthatni, hogy a föl nem fedezett tettesek vérszemet kapva, a vagyonbiztonságot még gyakrabban fogják fenyegetni, semmint eddig. Az ügyek ezen állásában kívánatos volna, intézkedni, hogy: egyrészről az egészségügy érdekében a már előkészített szükséges rendszabályok valahára foganatosíttassanak; másrészről pedig a rendőrség fegyveres személyzete annyira szaporittassék, hogy lehető legyen éj idején legalább a főbb utczákban őröket felállítani, s a többi utczákban őröket czirkáltatni. Tisza Kálmán magyar kir. miniszterelnök legújabb programmja. A miniszterelnök közelebb Nagy-Váradon megjelenvén választói előtt, azokhoz hosszas beszédet intézett, melyben több politikai kérdésre s a kormány követendő politikájának irányára nézve nyilatkozott. Fejtegetéseit az ellenzéki lapok éles kritika alá vették. Részünkről ezúttal elégségesnek tartjuk a beszéd lényegét tárgyilagosan megismertetni, a mint következik: Legelőbb utalt a miniszterelnök arra, hogy még most is megvan Magyarországon bizonyos izgatás az- e hazában élő fajok jó egyetértésének megzavarására; egyesek szóval és sajtóban megtámadják a magyar állam alapjait vagy néha kerülő utón gyü- lölség szitása által óhajtják czéljukat elérni. Ehhez járult újabb időben az e hazában levő hitfelekezetek, különösen pedig izraelita polgártársaink ellen való s a külföldről importált izgatás, a társadalom egyes osztályai közti egyetértésnek megzavarására irányuló törekvés. A magyar állam, nézete szerint, elég erős arra, hogy az izgatásnak e három nemét legyőzhesse. Da egyfelől ellenkezik szóló jogérzetével, hogy az izgatok által félrevezetettek részint életükkel, részint szabadságuk elvesztésével lakóijának és maguk az izgatok büntetlenül folytassák műk 'désiiket; másfelől nem szabad szem elől téveszteni, hogy a büntetlenül folytatott izgatás megmételyezheti a kevésbbé- műveltek érzületét. Nézete szerint egy módja van az ily bajok orvoslásának: érintetlenül hagyni még kinövéseiben is a szabad véleménynyil- vánulást és a szabad mozgalmat minden egyébben s csak kizárólag a jelzett izgatások ellen szorosan körvonalo zva és meghatározott rövid időre adni a kormánynak hatalmat arra, hogy ezen bajokkal elbánhasson. „Ilyen hatalmat — úgymond a miniszter- elnök — minden kormánynak megadni kívánnék, a melyről meg volnék győződve, hogy hatalmát csakis a magyar nemzet érdekében használná fel.“ Áttérve a főrendiházi reform kérdésére, hangsúlyozza a miniszterelnök. hogy annak rendezését is a magyar állam eme szempontjából kell. hogy tekintsék. A főrendiházat csak úgy lehet rendezni, ha a történeti fejlődést tekintetbe veszik. Tarthatlan azon helyzet, hogy valaki csak azért, mert bizonyos családhoz tartozik, legyen főrendiházi tag; tarthatlan az is, hogy csupán nagy vagyon adjon jogot a főrendiházi tagságra; de lehet mindkettőt összeegyeztetni és kimondani, hogy születés bizonyos vagyonnal párosulva megadja ezt a jogot. Mellőzni kell továbbá azon méltatlanságot, hogy nehány hitfelekezet képviselői ki vannak zárva a főrendiházból; aszerint az uj szervezés nem jogfosztogat ássál. de jogszaporitással fog „járni, de nem lehetnek tagjai az uj főrendiháznak a főispánok. 0 ugyan tizedfél év óta érintkezik a főispánokkal és egyénenkint mind megérdemelnék a főrendiházi tagságot, de elvileg nem járja, hogy a kormánytól kinevezett közegek foglaljanak ott helyet. Mellette lesz továbbá az élethossziglani tagok kinevezésének; ezekről nem lehet mondani, hogy a kormánytól függnek, mert eltekintve attól, hogy gyakran előfordul, hogy még a kormány által kinevezett közegek is a kormány ellen demonstrálnak, hogy függetlenségüket fitogtassák, magától értetik, hogy érdemdús pálya végén a főrendiházba élethossziglan kinevezett tagok, a kik már nem várhatnak semmit, inkább függetlenek, mint azon fiatal emberek, a kik előtt még egy egész élet fekszik. Az országgyűlési mandátum meghosszabbítására, nézve ek- kép nyilatkozott a miniszterelnök : Azelőtt ellenezte a meghosz- szabbitást, mert remélte az 1874-iki törvény jó eredményét; de látva a választási mozgalmak romboló következményeit és zavaró hatását, letett az ellenzésről s nem habozik kijelenteni, hogy a consequentia látszatáért nem ragaszkodik egy nézethez, ha be átta annak helytelenségét. Ha elfogadja az öt évi cyklust. ez bizonyára nem saját érdekéből fog történni, mert hisz ki tudja, kire nézve lesz az jó a jövő választásnál. A közös vámterület kérdésére térve, fejtegeti a miniszter- elnök. hogy a gazdaság,- kereskedés és ipar érdekei közt nincs ellentét; egyikük csak a másikának virágzása folytán gyarapodhatik. Ha mi az osztrák iparczikkeket nagy vámokkal terheljük, Ausztria retorsiókkal élhet nyers terményeink ellen és még nehezebbé lesz a verseny Amerikával. Felhozták azt is, hogy a vámközösség daczára gabonánk olcsó; de ha az osztrák határon vámmal sújtanák, még olcsóbb volna. Erős védvám mellett is drágán dolgoznék iparunk és ha szegényitjük a gazdákat, csakhamar búk-
