Eger - hetilap, 1884

1884-09-11 / 37. szám

342

A megyei közigazgatási bizottság rendelete folytán az iskolakötelezettek ellenőrzésére nézve a tanítók szigorú eljárásra uta- sittattak, különösen hogy ezen ellenőrzést a kir. tanfelügyelő közbejöttével s értesítése mellett eszközöljék; az órákról elmaradottakról pedig hetenkint kimutatást készítsenek.

A m. k. belügyminisztérium f. é. 19110. sz. a. kelt körrendeleté az Aszódon (Pestmegyében) berendezett javító intézet igénybe véiele tárgyában.

A m. kir. igazságügyminis'ter ur az 1878: V. t.-cz. 27. §-nak rendelkezéséből kifolyólag Aszódon (Pest-Pilis-Solt-K.-Kunmegye területén) 80—90 fiú számára berendezett egy javító intézetet, mely a f. év január 1-től kezdve már használatba is vétetett, és a melybe több ily intézet létesítéséig a budapesti Ítélő tábla területén levő összes törve ykezési és közgazdasági hatóságok eszközölhetnek az alapszabályok értelmében beszállítást. — Ezen alkalomból a javító intézetek számára kidolgozott „alapszabályok*1 2 példányát azon felhívással küldöm meg a törvényhatóságnak, hogy azokat, valamint azok indokait figyelemmel áttanulmányozván, a szükséges intézkedéseket minden irányban tétesse meg arra nézve, hogy a javító intézet czélja és rendeltetése minél szélesebb körben megismertessék.

Egyidejűleg tudomására juttatom a törvényhatóságnak, hogy miután oly ifjak, a kiknek a javító intézetbe való befogadása ezen alapszabályok 6. §-nak 3. pontja alapján kérelmeztetik, csak bizonyos évi ellátási dij fizetése mellett vétetnek fel, az igazságügyminiszter ur ezen díjösszeget 126 írtban állapította meg, a mely díjösszeg —■ az azt kérelmező teljes vagyontalanságának be- igazolása esetében, különös figyelemre méltó körülmények között kivételesen felére, vagyis évi 63 írtra szállittatik le. — Budapesten, 1884. évi augusztus hó 11-én, a minister megbízásából: Lukács György s. k. ministeri tanácsos.

Szabálykivonat.

6. §. A javító intézetekbe befogadtatnak:

1. oly ifjú egyének, a kikre a 1878. évi V. t.-cz. 42., 84-ik vagy 85-ik §-a, vagy pedig az 1879. évi XL. t.-cz. 19. 65. és 66. §-ai nyernek alkalmazást.

2. gyámhatósági ajánlat alapján oly, az erkölcsi romlásnak indult, vagyontalan és életkoruk 18-ik évét még túl nem haladott korú egyének, a kiknek szülei elhaltak, vagy hosszabb szabadságvesztés-büntetést folytató szülők vagy rokonok gondozása alatt állván, ezek által erkölcseikre nézve elhanyagoltainak.

3. a lehetőséghez képest befogadtatnak akár az atyai hatalmat gyakorlók, akár pedig más illetékes egyének,’ vagy kor- mányhatóságilag engedélyezett társulatok kérelmére oly életkoruk 18-ik évét még túl nem haladott korú egyének is, a kiknek rósz erkölcsökre való hajlandósága a javitó intézetben való neveltetést kívánatossá teszi.

7. §. A 6-ik §. első és második pontjában említett ifjú egyének a javitó intézetben ingyenes neveltetésben részesülnek, a harmadik pontban említettekért azonban külön, rendeletileg megállapítandó ellátási dij fizetendő és pedig félévi előleges részletekben.

Ugyancsak az előző 6-ik §. második és harmadik pontja alapján csak az esetben következik be a befogadás, ha az ennek kieszközlésére hivatott hatóság, egyén vagy társulat határozottan kijelenti, hogy a befogadásra ajánlott ifjú egyént legalább is két évig az intézetben hagyja, az elbocsátás időpontjának meghatározását pedig átalában s feltétlenül az intézeti igazgatóság belátására bízza.

8. §. 7. éven aluli gyermekek a javitó intézetben egyáltalán nem fogadtatnak be és ugyanott 20 évnél idősebbek vissza nem tarttatnak. Nem fogadtatnak be továbbá siketek, némák vagy hülyék.

9. §. A befogadás valamely javitó intézetbe igazságügyminiszteri engedély alapján következik be.

Ezen engedély közvetlen kieszközlésére a 6. §. első pontjának esetében azon hatóság van hivatva, a mely a beszállítandó egyén felett első fokban Ítélt, Csak a kir. törvényszékek és felügyelő bizottságok (1878: V. t. ez. 42. §.) teszik ezt a kir. ügyész közvetítésével.

A 6-ik §. második pontjának esetében az illetékes gyámhatóság, a harmadik pont esetében pedig a fizetést teljesítő egyén vagy társulat van hivatva a befogadást az igazságügyminiszteri- umnál kieszközölni, illetőleg kérelmezni.

10. §. A befogadás kieszközlése végett leendő előterjesztés vagy kérelem a következő okmányokkal szerelendő fel:

1. a beszállitandó egyén keresztlevelével.

2. pontos személyleirásával.

3. hatósági alkalmazásban álló orvos bizonyítványával, melyben határozottan megállapítandó, hogy a beszállitfatui kívánt egyén nem szenved-e ragályos, undorító vagy oly betegségben, mely a beszállítást reá nézve veszélyessé teszi ? Nőszemélyeknél még különösen megemlítendő az orvosi bizonyítványban az is, hogy a fenforgó tünetekből, esetleg a beszállitandó nőszemély saját előadásából nem lehet-e terhességre alapos következtetést vonni?

4. Külön jegyzésbe bglalt rövid megismertetésével azon adatoknak, melyek a beszállitandó egyén előélete, családi és vagyoni viszonyai, erkölcsi, társadalmi helyzete és foglalkozására vonatkoznak, a mennyiben ez adatok a javitó intézet igazgatója által az ifjú hajlamainak, jövő életpályályának s azon iránynak felismerésére nézve hasznosíthatók, melyben a javítás legsikeresebben elérhetővé válhatik.

5. a 6-ik §. első pontjában említett ifjúkra nézve a jogerős Ítéletnek (s előző felebbezés esetében az összes ítéleteknek) valamint az Ítéleti indokoknak hiteles másolatával.

6. ha a befogadás iránti előterjesztés a felügyelő bizottság javaslatára történik (1878: V. t. ez. 42. §.) a fentebbi okmányokon kívül még bemutatandó a nevezett bizottság tanácskozási jegyzőkönyvének másolata is, melynek kellékeire nézve a „felügyelő bizottságok feladata és eljárása“ tárgyában 1880. évi 2106. sz. a. kiadott utasítás irányadó. Végre

7. a 6-ik §. második és harmadik pontjában említett ifjakra nézve még bemutatandó azon kötelező nyilatkozat is, melyről a fentebbi 7-ik §. második bekezdésében történik említés.

politikai heti szemle.

A három császár találkozásáról beszélnek most sokat. Már részleteket is közölnek. Ezek szerint Vilmos és Ferencz József,

III. Sándor czár vendégei lesznek, kit Giers is elkísér, inig Vilmos császár oldalán állítólag Bismarck is megjelenik. Hogy Kál- noky elkiséri-e uralkodóját avagy varzini látogatásával már elját- szottaknak tekintik játékait, arról nem hallani. Berlinben már a találkozás napját és helyét is tudni vélik: szeptember 15-e s a bécs-varsói vasút mentében Gracsina volna kiszemelve ; mig egy más verzió Baryatinszky herczeg egy kastélyáról beszél, mely síkon fekszik, s igy jól körül lehet venni katonával, előre nem látható eshetőségek megakadályozására.

Péter vár, szept, 7. (Pol. Cor.) Politikai körökben a küszöbön lévő császári találkozást első sorban udvariassági ténynek s a jó barátság bizonyítékának tartják. A három uralkodó ezúttal bizonyos alkalmat vesz arra, hogy az államaikat különösen érdeklő politikai kérdéseket megvitassák. Mindazáltal megengedhető az a feltevés, hogy az uralkodók a helyett, hogy uj kombi- nácziókat keressenek, egyedül arra fognak szorítkozni, hogy szorosabb megegyezésre jussanak, ama politikára nézve, mely alkalmas volna a három uralkodónak egymáshoz való viszonyát, és az ebből eredő kedvező következményeket teljes mértékben megerő- siteni. — A császár-találkozás ennélfogva nem fog a három állam között uj helyzeteket teremteni, minthogy a pétervári, bécsi és berlini kabinetek közt a viszonyok, mint ezt az összes, legutóbb váltott diplomacziai levelezések bebizonyították, már most is kitűnőek. A találkozás azonban a nagy tömeg előtt e jó viszonynak látható jele és kézzelfogható bizonyitéka lesz. Különösen a czár és Ferencz József uralkodó közt a találkozás annyival inkább kívánatosnak látszott, mert ama bizonyos félreértések következtében, melyek a két nemzet között még nem régiben is uralkodtak, daczára a bekövetkezett kibékülésnek, itt-ott a békés együttműködés ellenében bizonyos törekvések maradtak fenn, melyek azonban most már remélhetőleg teljesen el fognak oszlani.

A császár találkozás alkalmából figyelemre méltó jelül emlitik föl berlini lapok Katkov lapjának a varzini értekezletekről közölt leleplezéseit. Ezek szerint Bismarck herczeg Kál- noky grófot biztosította arról, hogy nem csupán az anarchismus ellen alkalmazandók közös rendszabályok, hanem a lengyel nemzetiségi propaganda ellen is, mert a lengyel foradalmárok anarchistákká lesznek. Kálnoky gróf osztozott e nézetben, de kérdés, vájjon az osztrák-magyar uralkodót meggyőzte-e erről. Ausztria- Magyarország az antiszoczialistikus intézkedésekkel szemben való tartózkodása a magyarok és lengyelek befolyására vezethető