Eger - hetilap, 1884
1884-08-28 / 35. szám
327 .............Bíbor ajkának mézét szedni — Is tenem ! mily gyönyör lehet! Lezárva is beszél kis ajka, S szavai olyan édesek! S bár elragadva, önfeledten Emésztő vágygyal hallgatom : Azért mégis téged szeretlek, Csak téged édes angyalom ! Hisz’ te lánezoltad le magadhoz Egész szerető lelkemet, Te, az eszményi tiszta lélek, Ki csak a jót és szépet ismered. Mely tőled dbirna szakitni: Nincs az a Öldi hatalom ; Tied vagyok, téged szeretlek, Csak téged, édes angyalom ! Kereszty István. Színészet. Csütörtökön „Czeczil házassága“ Csiky Gergely 3 felv. színmüve adatott. — Meséje ez: Gábry Kristóf, nagykereskedő és birtokos (Szabó Antal), leányának, Czeczilnek (Kissné,) menyegzője van báró Eadnóthy Lászlóval (Pállffy). Az esküvőre eljön Lászlónak nagyatyja, az öreg báró Eadnóthy Miklós (Német József) is s miután a menyasszonynyal szólt, látja, hogy az szerelemből lesz unokája nejévé. Beszél Lászlóval is, kinek ismeri Gerezd}' (Sajó Endre) nejével volt szerelmi viszonyát s figyelmezteti, hogy menyasszonyának az esküt csak úgy tegye, ha az igaz. László megnyugtatja nagy atyját. A mint az esküvőről visszatérnek, Gerezdy várja Lászlót azon levéllel, melyet ez Czeczillel történt eljegyzése előtt nejének írt. László kéri vissza a levelet, de minthogy Gerezdy annak visszaadását megtagadja, sőt azzal fenyege- tődzik, hogy Czeczilnek is megmutatja, László őt kiutasítja; ekkor megjelen Czeczil s követeli a levelet, Gerezdy azt neki át is adja, de ez László kérelmére a levelet elolvasatlanul széttépi; ámde ekkor Gerezdy előveszi az igazi levelet s felolvassa azt. A levélben ez volt: szűnjék meg köztük minden Viszony,* mely már úgy is múlttá lett, inert neki (mivel családja a bukás szélén áll) egy vagyonos nőt kell elvennie s erre egy ember által kényszerítve van. Villámcsapásként hat ez Czeczilre s László ellen szigorú ki- fakadásokat tesz, ki azokat szó nélkül tűri. Másnap Czeczilnek atyja egy tárczát ad át, melyekben oly okmányok vaunak, melyeknek László igen meg fog örülni. Ezek a Badnóthyak adóssági levelei. Czeczil előtt most lesz világos a levél azon része, mely azt említi, hogy Lászlót egy ember kényszeríti e házasságra s hogy ez az ember az ő atyja volt. Eliszonyodik azon tettétől, hogy Lászlót mennyire megalázta, holott ennek csak egy szavába került volna, hogy ő legyen a megalázott, — Lászlónak életre- halálra párbaja van Gerezdyvel. Segédül Törcsváry Gedő, kir. tanácsos, tanfelügyelőt (Halmay Imre), Eadnóthy Farkas (Abonyi Cyula), a László atyja, leányának, Fannynak (Sipossné), férjét kéri fel, kit a másik segéd, a hires Szalánczy (Boránd Gyula) felkérésével is megbíz. Törcsváry, hogy a párbaj megakadályoz- tathassék, tudjára adatja azt Gábrynak, de úgy, hogy azért ő gentleman maradjon, t. i. másik segédül Szinán Bogdánt, Gábry segédét (Nyilassy) szólítja föl. kiről tudja, hogy Gábrynak ezt tudtára fogja adni, miben nem is csalódik. — Czeczil panaszolja boldogtalanságát b. Eadn. Miklósnak, ki megmondja, hogy László életre-halálra most párbajt viv; Czeczil érzi. hogy szereti Lászlót s remeg életéért, ki hogy neki szabadságát visszaadja, életét áldozza föl, mert Gerezdy biztos kezű. De a párbaj meghiusúlt, mert Gábry arról.értesítette a rendőrséget. László szemrehányást tesz Czeczilnek, hogy atyja a bárbajt meghiúsította, s ez által őt az ellenfél gunymosolyának tette ki. Czeczil ekkor odadobja az atyjától kapott okmányokat, azt hívén, hogy ez által Lászlót szabaddá tette. László azt visszautasítja, s a párbaj mégis megtörténik. László készakarva az ellenfél kardjába fut. de csak hosszas gyógyulású sebet kap. Szinán Czeczilt csellel Törcsváry lakására küldi, egyszersmind értesíti Törcsvárynét, hogy ha még László és Czeczil egyesítésére lehetne valamit tenni, tegye meg. Itt Czeczil a válóperhez szükséges meghatalmazást, miután b. Eadn. Farkas a László boldogsága végett is késztette erre, aláírja; ekkor jön László s Czeczil távozni készül, de b. Eadn. Miklós visszatartja s kérdőre vonja fiát, hogy mi történt; ez elmondja, hogy aláíratta Czeczillel a meghatalmazást, hogy a válóper befejezte után László Gerezdynével — ki nek válópere már befejeztetett — boldog lehessen. László tiltakozik az ellen, hogy atyja szivével ismét önkényüleg rendelkezzék. Kijelenti, hogy Ge- rezdynét nem szereti, a kit pedig szeret, az őt gyűlöli. Lemond a fényes életről s Ígéri, hogy ezután munkás ember lesz. Czeczil hozzá rohan s kéri Lászlót, hogy vigye őt is magával, mert ő is szereti Lászlót s kiengesztelődve boldogan egymás keblére borulnak. — A darab szép leudüléssel emelkedik a második felvonás végéig, hol a tetőpontot éri el, a harmadik felvonás azonban ellapul. Kiváló sajátsága az Csikynek, hogy ugyanazon pillanatban — akár párbeszédben is — ríkat és nevettet egyszerre, mit a mai darabnál is tapasztaltunk. — Az előadás minden ízében kitünően sikerült. Kissné nehéz szerepét ritka ügyességgel oldotta meg, különösen gyönyörű volt a második felvonás befejezése, melyben a közönség érzelmét egészen magával ragadta. Halmay Imre a tanfelügyelő szerepét igen szépen kezelte, játékát természetesség az utolsó betűig s a legkisebb mosolyig jellemzi. Pállffy még modorossággal küzd. Szabó Antal alakítása azon jelenetben, midőn azt hitte, hogy Czeczilt boldoggá tette s látja, hogy az boldogtalan, utolérhetetlen volt, Nyilassy ma is remekül alakított. Közönség szép számmal. Pénteken szünet. Szombaton Planquette E. 3 felv. operetteje „Bip van Winkle“ került színre, zsúfolt ház előtt, Kiss Mihály (Kip-Kip) szép hanggal és ügyes játékkal kezelte szerepét. Erdélyi M. (Lisbeth, majd Alice) kedves hangjával és eleven játékával sokszor tapsvihart idézett elő. Szida Teréz (a hegyek szelleme) szép hangjával kellemesen lepte meg a közönséget. Serfőzy E., Nyilassy, Németh és Boránd sokban járúltak az est sikerénez. De mégis a kik legnagyobb diadalt arattak, azok a kis Krecsányi Vera és Somolik Gizella (Alice és Adrien gyermekek) voltak; ő kedvességüket a lámpák elé is kihívták. A képlet urán Krecsá- nyit is kihívta a közönség. — A darab azonban nem felelt meg a nagy várakozásnak. Vasárnap „A falu roszsza“ Tóth Ede, 3 felv. pályakoszo- ruzott népszínműve adatott. Erdélyi M. Finum Eózsi szerepében megmutatta, hogy a népdaloknak is kedves csalogánya. Kü- kemezey Vilma igen szépen alakított, a második felvonás alatt nyilt jelenetben is megtapsolták s a felvonás végén ki is hívták. Kiss Mihály (Göndör Sándor) szokott szép játékával s Sympathikus hangjával, úgy Nyilassy (Gonosz Pista) humorával ma is kiváló alakok voltak. Hétfőn a „Nap és hold“ ismételtetett, Kedden „Az utolsó szerelem“ Dóczy Lajos 4 felvonásos jambusokban irt vigjátéka került szilire. Közönség szép számmal, kik között a vidék értelmiségéből is számosán voltak. Kissnének (Drugeth Mária) megjelenésekor igen szép csokrot nyújtottak fel, mit gyönyörű alakításával nagyon is kiérdemelt. Kükemezey Vilma (Catherina) nehéz szerepét szakavatott kézzel oldotta meg. Krecsányiné (Duczi) kedves kis apród volt. Siposné (Erzsébet) tömör játékával hat. Völgyi Katicza (Anselma) élénk játékával igen tetszett. A férfi szereplők közül: Halmayé (Lajos király) a babér, kinek könnyed játéka kellemesen hatott. Németh (Bubek) és Abonyi (Laczfi) szépen szavaltak. Nyilassy (Lófő) jóizü játékával többször derültséget keltett. Pálffy (Cecco) színtelenül játszott. Megemlítjük még a gyönyörű ruhákat, melyek igazán ' díszére válnak Krecsányinak. Tegnap „Eip van Winkle“ ismételtetett, mai előadásul pedig Bozóthy Mártha“ Csiky Gergely színműve van kitűzve. Házasság éhségből. — Vig b,szelyke. — Nehány évvel ezelőtt történt. A Párisból Lyonba menő, gyorskocsi Chalons-sur-Saone-ba érkezett s az utasok siettek az „Őz“-hoz czimzett fogadó nagytermébe, hogy hamarjában egy kis kényelmet élvezzenek. A vendéglős. pinczérek és szobaleányok a legnagyobb előzékenységgel vezették a porral fedett éhes vendégeket a roppant ebédlő-asztalhoz s a konduktor harsány hangon ismételte szokott mondó- káját : — Siessenek, uraim, csak rövid három negyedórái idejük van. Az utasok közt, kiket eme, rendkívüli jó étvágyukra nézve kellemetlen figyelmeztetés illetett, volt egy meglehetős csinos fiatal ember, körülbelül 25 éves, tökéletes mintája egy párisi utazónak. A szürke csindat, könnyű sapka, hanyagon fedve fejét, szi*
