Eger - hetilap, 1884
1884-08-21 / 34. szám
XXIII. év-folyam. 34. szám. 1884. augusztus 21-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 Irt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 EGER, Hirdetésekért mindeu ..asábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alaoitvánvi liáz a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési díj előre fizetendő. Városi ügyek. A folyó év augusztus 17-én tartott képv. közgyűlésről. I. Mednyánszky Sándor, Müller József, Nánásy Gyula, s ifjú Pászti Gábor, részint leköszönt, részint elhalt, részben pedig az igazgató választmány határozata folytán állásától elmozdított városi képviselők helyei: Schád Jakab, Bóta Mihály, dr. Fekete Ferencz és Stand Ferencz, mint a sorrendben következő póttagokkal töltettek be. II. A városi szülésznői állásra szavazattöbbséggel, Békefy Kis Szeréna választatott meg. III. Az egri főkáptalan azon átirata, hogy 0 cs. és apostoli királyi felsége folyó hó 18-án megünneplendő születésnapja alkalmából és állandó emlékére 500 forintot ajánl fel. a kolera s esetleg más ragályos vagy járványos betegek számára Egerben netalán állítandó külön kórház költségének pótlására; — az egészségügyi bizotságuak, a további teendőkre nézve adandó javaslattétel végett kiadatott, s egyszersmind a főkáptalannak ez utóbbi jótékony adományozásáért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. IV. A mezei rendőrszakosztály véleménye alapján megengedtetett. hogy a mészárosok levágandó -marháikat — a Szala nagy árka, és az ezt követő nagy árok közt elterülő, mintegy 1.5 holdat tevő legelő részén, külön legeltethessék, holdjáért évenkint fizetendő 5 forintért; — utasittatott egyúttal a tanács, a külön legelőterület kijelölése, elkülönítése s a bérleti szerződés megkötésére. V. A 49-ik honvédzászlóalj-parancsnokság értesítése, mely szerint a hatvani külváros végén legújabban készített honvéd- lövelde, közbiztonsági hiányainál fogva beszüntettetett; tudomásul vétetik, s ezen löveldéhez a kincstár költségén kiépített előzök, korlátok s fedezékek fa- és vas-részeinek a lalMnya-telepre leendő beszállításához szükséglendö fuvaroknak kiszolgáltatására a városi tanács felhatalmaztatott, a mennyiben pedig, ezen lóvéidét illetőleg a kincstár és város között létre jött szerződés 3-ik pontja szerint, a lövelde felhagyása esetén, a régi állapotába visz- szahelyezendő; a honvédzászlóalj-parancsnokság felkéretik, miként a szerződés ezen pontjának mielőbb érvényt szerezni szíveskedjék. VI. A piaczi s vásári helypénz-szedési jog bérlője azon kérelmének, — hogy az idei szentmihálynapi vásár a közbe jövő zsidó ünnep miatt folyó év október 5 és 6-ik napjaira helyeztessék át; — hely nem adatott, különösen azért, mert az egri szüret ugyanezen időben szokott megtartatni, és mert a szent Mihály napja, melyhez a vásártartás kötve van, a vásárra legalkalmasabb napra, vagyis hétfőre esik. VII. A megyebizottság f. évi 198 számú határozata folytán. — mely szerint Egerváros egész területére nézve az 1879. évi XXXI. t.-cz. 115 §-ában foglalt kivételes intézkedések életbe léptetése elrendeltetik ; és igy ezentúl Egerváros egész területén, minden néven nevezendő erdőtermékek eladása és vétele csak azon feltétel alatt lesz eszközölhető, ha az eladó az eladni szándékolt erdőtermék jogos szerzését, annak — a községi elöljáróság által láttomozott — bizonyítványával igazolja, kitől ezen erdőterméket szerezte; - a városi tanács az ellenőrzés tekintetéből szükséglendö intézkedések megtételére utasittatott. VIII. A „Zárórák és vendégkönyvekről“ szóló szabályrendeleti tervezet elfogadtatott, s jóváhagyás végett Hevesmegye bizottságához felterjesztetett. IX. Szakosztályok alakítására vonatkozó küldöttségi vélemény elfogadtatott, s ennek alapján ötrendbeli 20—20 tagból álló szakosztály alakíttatott; nevezetesen: a) közigazgatási, b) mező- gazdasági, c) szépészeti, d) egészségügyi, e) jogügyi ; ezen szakosztályok hivatva vannak a képviselői közgyűlés elé terjesztendő ügyek előleges megvitatására s véleményadásra, miért is minden egyes ügy előzetes megbeszélés végett jövőre az illető szakosztályhoz lesz utasítandó; — kijelentetett ez alkalomból az is, hogy minden egyes képviselő saját kívánságához képest 'bármelyik szakosztályba beosztható. A tisztujitáskor lelépett tisztviselők, magánál ezen tisztuji- tásnál birnak-e szavazati joggal ? V. Lapunk folyó évi junius 12-én megjelent 24-ik számában ismertettük a magyar kir. belügyminiszternek 1883. évi decz. 18-áról 72.447./IV. b. szám alatt kelt homályos rendeletét. E miniszteri rendelet válaszul szolgál Egerváros tanácsának azon folyamodványára, melyben megállapittatni kéri, hogy a városi tisztikar a városi tisztujitás alkalmával, a tisztikar lelépése után (a tisztújító széken) foganatosítandó tisztviselőválasztások alkalmával, a hivatallal összekötött szavazati joggal bir-e vagy sem ? A miniszteri rendelet e kérdésre vonatkozólag előbocsátja, hogy ezúttal nem akar átalánosan kötelező intézkedést tenni, hanem csak Eger városának megfelelő utasítást kíván adni; aztán kimondja, hogy: „miután minden rendezett tanácsú város és községnek tisztviselői (elüljárói) mindazon kötelezettségeket, melyek állásukkal járnak, teljesíteni s hivatalos ténykedésokért a felelősséget elvállalni mindazon ideig tartoznak, mig hivatalaikat utódaik szabályszerűen el nem foglalták, ebből önkényt következik az, hogy ugyanazon ideig mindazon jogokat is, melyek az általuk elfoglalva tartott hivatallal törvény és szabály érteimében járnak, a törvényben és ezzel nem ellenkező szabályokban meghatározott korlátokon belül szabadon gyakorolják.“ Másrészről arról értesülünk, hogy ugyancsak a belügyminisztérium bizonyos törvényhatóság kérdésére a törvényhatósági főbb tisztviselők tekintetében hasonló elvet mondott ki, körülbelül ekkép: miután a megyei tisztikar a tisztujitás tartama alatt is létező testület, melynek tagjai bárha választás alá esnek is, a tisz- tökkel járó kötelességek teljesítése és az abból folyó felelősség alól addig, mig utódaik hivatalaikat szabályszerűen el nem foglalják, fel nem menthetők: ebből következik, hogy az általuk még tényleg betöltött tisztviselői állásukkal egybekötött törvényes jogaik gyakorlásától nem foszthatok meg; vagyis: hogy hivatalukkal összekötött szavazati jogaikat a tisztikar lemondása után foganatosított választások alkalmával is minden akadály nélkül gyakorolhatják. VI. Itt sajátszerű miniszteri elhatározással állunk szemben. Különösen sajátszerü az, hogy: a miniszter egyes hozzáintézett fontos kérdés alkalmából nem akar átalánosan kötelező intézkedést tenni, de a fenforgó esetben a kérdést tevőnek mégis utasítást ad. Ebből aztán, természetesen, az következik, hogy némely törvényhatóságokban és némely községekben a tisztujitáskor lelépett tisztviselők — a miniszteri rendeletre támaszkodva — a tisztújító széken tisztviselői czimen szavaznak, holott ők ekkor már nem tisztviselők; ellenben a többi törvényhatóságokban s a többi községekben, melyek a minisztériumtól ily utasitás-félét nem kap
