Eger - hetilap, 1884
1884-08-14 / 33. szám
312 ból — s megint a gőzmozdonyok szórt szikráinak közvetlen körébe eső, raktár készül. így persze, olcsóbb lesz ; de ez megrovásra méltó takarékosság — Gáspár András honvédtábornok meghalt. Elhúnytáról a család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Gáspár András- né, született Ercsey Emília, úgy a maga és leányai Gáspár Emilia, miniszteri tanácsos Bénán! Lajosné; fiók Bénán! Emil, úgyszintén özvegy Gáspár Gusztávné és gyermekei Erzsébet, férjezett Lukács Gézáné, András és Lajos unokái és számos rokonok nevében is mély fájdalommal tudatják a forrón szeretett férj, apa és nagyapa Gáspár András volt 1848/9-iki honvéd-tábornok, és biharmegyei bizottsági tagnak folyó évi aug. hó 5-én, reggel fél 3 órakor, életének 81-ik, boldog házasságának 47-ik évében vég- elgyengülés következtében történt gyászos elhúuytát. A boldo- gultnak hült temetei folyó évi aug. 7-én, délelőtt 10 órakor fognak a helv. hitv. ref. egyház szertartása szerint a Bihar községi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Mely végtisztességtételre, az elhúnyt rokonai, barátai és ösmerösei meghivatnak. Kelt Biharon, 1884. évi aug. 5-én. Béke poraira! — A kolera déli Francziaországban még mindig tartja magát, de szelidebb lefolyással. Olaszországban legközelebb nehány koleraeset merült fel. — Csutorás József, kinek elfogatását jelentettük, a fenyitő bíróságnak adatott át s itt — mint halljuk, — beismerte, hogy ő gyilkolta meg nejét; de azzal iparkodik mentegetőzni, hogy családi folytonos perpatvar által előidézett végső elkeseredésében követte el a borzasztó tettet. — Nagy felhőszakadás volt szombat és vasárnap közti éjjel az ország több részében; de legrohamosabban lépett fel Budapesten s vidékén, föl Esztergomig. A zápor több órán át tartott s roppant károkat okozott; különösen Zebegényben (Nagy-Maros mellett) az áradat 23 házat döntött össze s 9 embert sodort a Duna hullámai közé; ezeknek holttesteit Vácz alatt fogták ki. — A miniszteri kolerabiztosok. A belügyminiszter a hivatalos lapban a következő hirdetést teszi közzé: Az országos közegészségi tanács javaslata folytán, s az állandó vegyes járvány- bizottságnak meghallgatása után, szándékba vétetett azon nem várt esetre, ha a Dél-Francziaországban fellépett kolera-járvány hazánkhoz közelednék és az országot közvetlenül fenyegetné,— a fenyegető kolera-veszély tartama idejére több egészségügyi felügyelőt, miniszteri biztosi minőségben ideiglenesen alkalmazni, kiknek feladata leend egyrészt a közegészségügyi törvénynek s az ennek alapján kiadott szabályoknak, különösen pedig a kolera- járvány terjedésének megakadályozása iránt kiadott kormányrendeleteknek foganatosítását a helyszínén ellenőrizni, másrészt pedig a hatóságokat s azok közegeit szaktanácsukkal támogatni; úgyszintén a közegészségügy előmozdítása s fejlesztésére, a szerzett tapasztalataik alapján indokolt javaslatokat tenni; sürgős veszély esetében pedig az intézkedéseket a törvény korlátáin belül és saját felelősségük alatt közvetlenül megtenni. Ezen egészségügyi felügyelők a központban alkalmaztatnak, honnét a feufor- gó szükséghez képest kiküldetéseiket nyerik; nincs egyébiránt kizárva az sem, hogy a kinevezendök egyrésze, a kerületében választhasson székhelyet ; működésükben a nyerendő utasítás szerint járnak el; szükséges továbbá, hogy a részükre kijelölt vidéken lakó nemzetiségek nyelvét lehetőleg bírják. Éhez képest mindazon közegészségügyi szakegyének, kik akár az e téren hosszabb sikeres szolgálat, akár pedig tudományos foglalkozásuk által nyert kiválóbb jártasságuk alapján ezen állás elnyerésére igényt tarthatni vélnek, ezennel fölhivatnak, hogy szabályszerűen fölszerelt folyamodványukat, melyben nyelvismeretük határozottan megjelölve legyen, továbbá azon feltételek is felsoroltassanak, a melyek alatt az illetők a jelzett állást elfogadni hajtandók, — a m. kir. belügyminisztériumhoz, lehetőleg f. évi augusztus hó 20. napjáig nyújtsák be. A fentebbiekhez képest a feltételekben világosan felemlítendő, vájjon ezek a központban vagy a kerületben, és mely községben való lakáshoz vannak kötve, sőt előadhatók a feltételek mindkét esetben külön is. — A belügyminiszter utasította a megyéket, hogy a legtöbb adófizető bizottsági tagok 1885. évre érvényes névjegyzékét szeptember végéig állapítsák meg, egyszersmind az időközben elhalt vagy megbízatásukat vesztett választott bizottsági tagok helyeinek betöltése iránt oly időben intézkedjenek, hogy a törvényhatósági bizottság az év végére teljesen ki legyen egészítve. — A rendjelek és a rangemelés. A Budapesti Közi. a következő királyi kéziratot közli: Kedves gr. Kálnoky! Jóváhagyva önnek két miniszterelnökömmel egyetértőleg tett erre vonatkozó javaslatait, elhatároztam, hogy Szent-István-, Lipót- és Vaskorona-rendeim alapszabályainak azon határozmányai érvényen kívül helyeztessenek, melyek az egyes rendfokozatokkal rangemelésre vagy a belső titkos tanácsosi méltóságnak köteles adományozására való igényt kötnek össze. Ennélfogva a Szent-Istvánrend alapszabályainak tizenhetedik fejezete, a Lipótrend alapszabályainak huszonharmadik szakasza és a Vaskoronarend alapszabályainak huszonegyedik szakasza jövőre mellőzendő. Ezen rendeletemről önt, a végrehajtás tekintetében szükséges további intézkedések megtétele végett oly hozzáadással értesítem, hogy ezt egyidejűleg szóban levő rendeimnek kanczellárjaival is tudatom. Kelt lseidben, 1884. évi július hó 18-án. Ferencé József, s. k. — Ä tisztviselők házépítő szövetkezete Budapesten a íe- renczvárosi kör helyiségében ülést tartott. Gál Ferencz elnök előadta, hogy az egyetemleges kötelezettség megszűnte miatt az alapszabályokat módosítani kellett. E módosítás nyomban a jegyző által fel is olvastatott. Ezután kijelentette, hogy a szövetkezet uj nevet vett fel: A házépítő tisztviselők egyesülete czimet. Tudatta továbbá, hogy az üllői ut végén fekvő telket a főváros csak oly feltétel mellett hajlandó az egyesületnek négyszögölenkint 50 krjával átengedni, hogy ha az egyesület az ut, csatorna és a járdák építését magára vállalja. Az összeg, melybe ez építkezések kerülnének, az elnök kijelentése szerint, a tagok által megbirható. Végre kijelenti, hogy azok a tisztviselők, kik az egyesületbe be akarnak lépni, azaz építeni akarnak, azok a telek és beruházás czimén öt forintot fizetnek. Ezzel az ülés véget ért. — Az uj országház építése. A magyar in. kir. miniszter- elnök, az 1884: XIX. t. ez. által jóváhagyott terv szerint emelendő állandó országház építésének közvetlen intézésére végrehajtó bizottságot nevezett ki, melynek elnöke: gróf Tisza Lajos; tagjai: az országgyűlés két házának háznagyai, Tarkovich József miniszteri tanácsos, mint a m. kir. miniszterelnök képviselője. Lechner Lajos miniszteri tanácsos, mint a közmunka- és közlekedési minisztérium képviselője, Kupp Imre osztálytanácsos, mint a fővárosi közmunkák tanácsának képviselője, Gerlóczy Károly első alpolgármester, mint Budapest főváros törvényhatóságnak képviselője, Hieronymi Károly az osztrák-magyar államvaspálya társaság magyarországi vezérigazgatója, mint a magyar építész- és mérnökegylet képviselője, továbbá a művezető építész és egy jogügyi tanácsos, kit a végrehajtó bizottság fog választani; továbbá az országház építésének műszaki ellenőrségéhez kineveztettek: ellenőrnek: Ney Béla miniszteri főmérnök; segédekké: Nendtwich Gusztáv kir. mérnök és Gluzeky Imre közmunka- és közlekedés- ügyi miniszteri számtiszt. — A megyék háztartásáról szóló 1883: XV. t.-cz. végrehajtása alkalmával módosított megyei szabályrendeletekbe a belügyminiszter azt a rendelkezést, hogy a megyei tiszti ügyészek magánügyködést nem folytathatnak, felvétetvén, — több megyében, hol a tiszti ügyészek nagy terjedelmű s egyszerre abba nem hagyható magán ügyvédi gyakorlatot folytattak, — a megye közönsége utasítva lett, hogy az illető tiszti ügyészeknek a magán ügyek vitelének befejezésére záros határidőt tűzzenek ki, melynek letelte után a szabályrendeletek fent említett rendelkezése haladék nélkül életbeléptetendő lesz. — Az „Ország-Világ“ XVI-ik füzete érdekes tartalommal jelent meg. A füzetben kiváló irodalmi eseményt képvisel Csalom- jay régi Írónk satirája az „Az ujdon vívmányok.“ A lap illustrá- tiói között van „Az emberevők szigete“. Az eredeti fényképet Grünn Artur hazánkfia küldötte. Az „Ország-Világ“ e számában az „Ocsai templom“, az „Aradi szabadságharcz emlékei“, s „A kiállítás iparcsarnoka“ is foglaltatnak. — A szibériai pestis. Moszkvából Írják: A kolerán kívül most már a szibériai pestis is veszélylyel fenyeget. Pétervár környékén a pestis már meglehetős mértékben el van terjedve, úgyszintén Gdolosenben is ; az előbbiben már emberélet is esett áldozatul a járványnak. E pestis fökép az által válik veszélyessé, hogy legyek által átszármaztatható, miért is az elhullott marhák igen gondos felügyelet alá veendők. — Reformált izr. hitközség alakítására indult meg egy mozgalom a fővárosban, vagy is inkább megújult e törekvés, melyet már a negyvenes években a szombathelyi nagytekintélyű rabbi kezdeményzett. Egy szükebb körű társaság már régóta foglalkozik ez eszmével, úgy, hogy, ma már meg vannak alapítva ama sarkalatos alapelvek, melyekre az uj hitközséget alakítani akarják, és megállapodás jött létre az iránt, hogy az uj egyházközség tizenkét pontban összefoglalt alapelvei kinyomattassanak és csak azután lássanak a szervezési munkálatokhoz, ha beható tanulmányozás alapján egytől-egyig meg lesznek vitatva a teendők. Az említett alapelvekből kiemeljük a következő fontosabb tételeket.