Eger - hetilap, 1884

1884-08-14 / 33. szám

312 ból — s megint a gőzmozdonyok szórt szikráinak közvetlen körébe eső, raktár készül. így persze, olcsóbb lesz ; de ez megrovásra méltó takarékosság — Gáspár András honvédtábornok meghalt. Elhúnytáról a család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Gáspár András- né, született Ercsey Emília, úgy a maga és leányai Gáspár Emi­lia, miniszteri tanácsos Bénán! Lajosné; fiók Bénán! Emil, úgy­szintén özvegy Gáspár Gusztávné és gyermekei Erzsébet, férje­zett Lukács Gézáné, András és Lajos unokái és számos rokonok nevében is mély fájdalommal tudatják a forrón szeretett férj, apa és nagyapa Gáspár András volt 1848/9-iki honvéd-tábornok, és biharmegyei bizottsági tagnak folyó évi aug. hó 5-én, reggel fél 3 órakor, életének 81-ik, boldog házasságának 47-ik évében vég- elgyengülés következtében történt gyászos elhúuytát. A boldo- gultnak hült temetei folyó évi aug. 7-én, délelőtt 10 órakor fog­nak a helv. hitv. ref. egyház szertartása szerint a Bihar községi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Mely végtisztességtételre, az elhúnyt rokonai, barátai és ösmerösei meghivatnak. Kelt Biharon, 1884. évi aug. 5-én. Béke poraira! — A kolera déli Francziaországban még mindig tartja magát, de szelidebb lefolyással. Olaszországban legközelebb nehány kole­raeset merült fel. — Csutorás József, kinek elfogatását jelentettük, a fenyitő bíróságnak adatott át s itt — mint halljuk, — beismerte, hogy ő gyilkolta meg nejét; de azzal iparkodik mentegetőzni, hogy csa­ládi folytonos perpatvar által előidézett végső elkeseredésében követte el a borzasztó tettet. — Nagy felhőszakadás volt szombat és vasárnap közti éjjel az ország több részében; de legrohamosabban lépett fel Budapesten s vidékén, föl Esztergomig. A zápor több órán át tartott s rop­pant károkat okozott; különösen Zebegényben (Nagy-Maros mel­lett) az áradat 23 házat döntött össze s 9 embert sodort a Duna hullámai közé; ezeknek holttesteit Vácz alatt fogták ki. — A miniszteri kolerabiztosok. A belügyminiszter a hivata­los lapban a következő hirdetést teszi közzé: Az országos köz­egészségi tanács javaslata folytán, s az állandó vegyes járvány- bizottságnak meghallgatása után, szándékba vétetett azon nem várt esetre, ha a Dél-Francziaországban fellépett kolera-járvány hazánkhoz közelednék és az országot közvetlenül fenyegetné,— a fenyegető kolera-veszély tartama idejére több egészségügyi felü­gyelőt, miniszteri biztosi minőségben ideiglenesen alkalmazni, kik­nek feladata leend egyrészt a közegészségügyi törvénynek s az ennek alapján kiadott szabályoknak, különösen pedig a kolera- járvány terjedésének megakadályozása iránt kiadott kormányren­deleteknek foganatosítását a helyszínén ellenőrizni, másrészt pe­dig a hatóságokat s azok közegeit szaktanácsukkal támogatni; úgyszintén a közegészségügy előmozdítása s fejlesztésére, a szer­zett tapasztalataik alapján indokolt javaslatokat tenni; sürgős veszély esetében pedig az intézkedéseket a törvény korlátáin be­lül és saját felelősségük alatt közvetlenül megtenni. Ezen egész­ségügyi felügyelők a központban alkalmaztatnak, honnét a feufor- gó szükséghez képest kiküldetéseiket nyerik; nincs egyébiránt kizárva az sem, hogy a kinevezendök egyrésze, a kerületében választhasson székhelyet ; működésükben a nyerendő utasítás sze­rint járnak el; szükséges továbbá, hogy a részükre kijelölt vidé­ken lakó nemzetiségek nyelvét lehetőleg bírják. Éhez képest mind­azon közegészségügyi szakegyének, kik akár az e téren hosszabb sikeres szolgálat, akár pedig tudományos foglalkozásuk által nyert kiválóbb jártasságuk alapján ezen állás elnyerésére igényt tart­hatni vélnek, ezennel fölhivatnak, hogy szabályszerűen fölszerelt folyamodványukat, melyben nyelvismeretük határozottan megjelöl­ve legyen, továbbá azon feltételek is felsoroltassanak, a melyek alatt az illetők a jelzett állást elfogadni hajtandók, — a m. kir. belügyminisztériumhoz, lehetőleg f. évi augusztus hó 20. napjáig nyújtsák be. A fentebbiekhez képest a feltételekben világosan fel­említendő, vájjon ezek a központban vagy a kerületben, és mely községben való lakáshoz vannak kötve, sőt előadhatók a feltéte­lek mindkét esetben külön is. — A belügyminiszter utasította a megyéket, hogy a leg­több adófizető bizottsági tagok 1885. évre érvényes név­jegyzékét szeptember végéig állapítsák meg, egyszersmind az idő­közben elhalt vagy megbízatásukat vesztett választott bizottsági tagok helyeinek betöltése iránt oly időben intézkedjenek, hogy a törvényhatósági bizottság az év végére teljesen ki legyen egészítve. — A rendjelek és a rangemelés. A Budapesti Közi. a követ­kező királyi kéziratot közli: Kedves gr. Kálnoky! Jóváhagyva önnek két miniszterelnökömmel egyetértőleg tett erre vonatkozó javaslatait, elhatároztam, hogy Szent-István-, Lipót- és Vaskoro­na-rendeim alapszabályainak azon határozmányai érvényen kívül helyeztessenek, melyek az egyes rendfokozatokkal rangemelésre vagy a belső titkos tanácsosi méltóságnak köteles adományozásá­ra való igényt kötnek össze. Ennélfogva a Szent-Istvánrend alap­szabályainak tizenhetedik fejezete, a Lipótrend alapszabályainak huszonharmadik szakasza és a Vaskoronarend alapszabályainak huszonegyedik szakasza jövőre mellőzendő. Ezen rendeletemről önt, a végrehajtás tekintetében szükséges további intézkedések megtétele végett oly hozzáadással értesítem, hogy ezt egyidejűleg szóban levő rendeimnek kanczellárjaival is tudatom. Kelt lseidben, 1884. évi július hó 18-án. Ferencé József, s. k. — Ä tisztviselők házépítő szövetkezete Budapesten a íe- renczvárosi kör helyiségében ülést tartott. Gál Ferencz elnök elő­adta, hogy az egyetemleges kötelezettség megszűnte miatt az alap­szabályokat módosítani kellett. E módosítás nyomban a jegyző által fel is olvastatott. Ezután kijelentette, hogy a szövetkezet uj nevet vett fel: A házépítő tisztviselők egyesülete czimet. Tudatta továbbá, hogy az üllői ut végén fekvő telket a főváros csak oly feltétel mellett hajlandó az egyesületnek négyszögölenkint 50 krjával át­engedni, hogy ha az egyesület az ut, csatorna és a járdák építé­sét magára vállalja. Az összeg, melybe ez építkezések kerülnének, az elnök kijelentése szerint, a tagok által megbirható. Végre ki­jelenti, hogy azok a tisztviselők, kik az egyesületbe be akarnak lépni, azaz építeni akarnak, azok a telek és beruházás czimén öt forintot fizetnek. Ezzel az ülés véget ért. — Az uj országház építése. A magyar in. kir. miniszter- elnök, az 1884: XIX. t. ez. által jóváhagyott terv szerint eme­lendő állandó országház építésének közvetlen intézésére végre­hajtó bizottságot nevezett ki, melynek elnöke: gróf Tisza Lajos; tagjai: az országgyűlés két házának háznagyai, Tarkovich József miniszteri tanácsos, mint a m. kir. miniszterelnök képviselője. Lechner Lajos miniszteri tanácsos, mint a közmunka- és közleke­dési minisztérium képviselője, Kupp Imre osztálytanácsos, mint a fővárosi közmunkák tanácsának képviselője, Gerlóczy Károly első alpolgármester, mint Budapest főváros törvényhatóságnak képvi­selője, Hieronymi Károly az osztrák-magyar államvaspálya társa­ság magyarországi vezérigazgatója, mint a magyar építész- és mérnökegylet képviselője, továbbá a művezető építész és egy jog­ügyi tanácsos, kit a végrehajtó bizottság fog választani; továb­bá az országház építésének műszaki ellenőrségéhez kineveztettek: ellenőrnek: Ney Béla miniszteri főmérnök; segédekké: Nendtwich Gusztáv kir. mérnök és Gluzeky Imre közmunka- és közlekedés- ügyi miniszteri számtiszt. — A megyék háztartásáról szóló 1883: XV. t.-cz. végrehajtása alkalmával módosított megyei szabályrendeletekbe a belügymi­niszter azt a rendelkezést, hogy a megyei tiszti ügyészek magán­ügyködést nem folytathatnak, felvétetvén, — több megyében, hol a tiszti ügyészek nagy terjedelmű s egyszerre abba nem hagyható magán ügyvédi gyakorlatot folytattak, — a megye közönsége utasítva lett, hogy az illető tiszti ügyészeknek a magán ügyek vitelének befejezésére záros határidőt tűzzenek ki, melynek letelte után a szabályrendeletek fent említett rendelkezése haladék nél­kül életbeléptetendő lesz. — Az „Ország-Világ“ XVI-ik füzete érdekes tartalommal je­lent meg. A füzetben kiváló irodalmi eseményt képvisel Csalom- jay régi Írónk satirája az „Az ujdon vívmányok.“ A lap illustrá- tiói között van „Az emberevők szigete“. Az eredeti fényképet Grünn Artur hazánkfia küldötte. Az „Ország-Világ“ e számában az „Ocsai templom“, az „Aradi szabadságharcz emlékei“, s „A kiállí­tás iparcsarnoka“ is foglaltatnak. — A szibériai pestis. Moszkvából Írják: A kolerán kívül most már a szibériai pestis is veszélylyel fenyeget. Pétervár kör­nyékén a pestis már meglehetős mértékben el van terjedve, úgy­szintén Gdolosenben is ; az előbbiben már emberélet is esett ál­dozatul a járványnak. E pestis fökép az által válik veszélyessé, hogy legyek által átszármaztatható, miért is az elhullott marhák igen gondos felügyelet alá veendők. — Reformált izr. hitközség alakítására indult meg egy moz­galom a fővárosban, vagy is inkább megújult e törekvés, melyet már a negyvenes években a szombathelyi nagytekintélyű rabbi kezdeményzett. Egy szükebb körű társaság már régóta foglal­kozik ez eszmével, úgy, hogy, ma már meg vannak alapítva ama sarkalatos alapelvek, melyekre az uj hitközséget alakítani akar­ják, és megállapodás jött létre az iránt, hogy az uj egyházközség tizenkét pontban összefoglalt alapelvei kinyomattassanak és csak azután lássanak a szervezési munkálatokhoz, ha beható tanulmá­nyozás alapján egytől-egyig meg lesznek vitatva a teendők. Az említett alapelvekből kiemeljük a következő fontosabb tételeket.

Next

/
Thumbnails
Contents