Eger - hetilap, 1884
1884-01-24 / 4. szám
26 szerint lehet egy rendszerbe ho zni. Itt van az útczák lejtési viszonyainak meghatározása, mely munkálatra, — akár a járdarendszer megállapítását, akár a csatornázás rendszeresítését, akár egy a mostaninál czélszerűbb világítási rendszer behozatalát, akár az útczák idöszakonkinti kövezését vagy igazítását tekintve, — ma vagy holnap elkerülhetlen szükség leend. Úgy hiszem a felhozottaknál fogva, hogy a városnak úgy belső telkeit valamint külsőségeit előtűntető pontos és hiteles térkép égető szükségéről kételkedni senki nem fog. Hiszen át is látták ennek szükségét már évek előtt többen városunk oly fiai közűi, kik a közügyek körül érdeklődni szoktak, s kiknek városunk jövendője szivükön fekszik. Sőt biztos tudomásunk van arról is, hogy most már csendes emberekké lett két kitűnő mérnökkel a városi néhai hatóság a város egész határának egyénileges felmérésére nézve igen olcsó árban meg is egyezett, de híjába! a városi elemeknek összes tevékenységét a politikába kellett beruházni, s a város valódi culturális érdekeinek igy háttérbe kellett szorúlniok. s egy hajdani nagyság azon szavára, hogy : „liát mire való ez?“ a már kész, de alá nem irt szerződés egysze rűen félretétetett. Elkövetkezett azonban végtére az idő, midőn mindezen mizériákon segíteni, s a város külső és belső telkeinek pontos térképéhez aránylag olcsó áron jutni lehetend. Ugyanis már köztudomású tény, hogy a m. kir. állandó kataszteri 2-ik felügyelőségnek mintegy 30 mérnöki egyénből álló személyzete a múlt ő s z s z e 1 állandó lakását városunkba tette át. Ezen kitűnő mérnöki személyzet — tudomásunk szerint — a jövő tavaszszal és nyáron át azon hozzánk közelébb fekvő alföldi községek felmérését fogja munkába venni, melyek már háromszögtanilag behálózva — triangulálva — vannak; ezen községek — tudomásunk szerint — Füzes-Abo- nyon fölül nem terjednek, miszerint tehát városunk területének felmérése alkalmasint csak 1885. vagy 1886-ik évre terveztetik. Nem lesz fölösleges előlegesen tudomásúl venni, hogy ezen műveletnél a várostól bizonyos praestátiók járnak, melyek a működő mérnökök részére törvényesen követeltetnek; igy tehát a kataszteri felmérés, mely a fentebb vázolt különbségeket úgy is ki fogja deríteni, már pár év alatt úgyis megtörténik, s a városnak bizonyos költségébe úgyis kerülend. De itt van az alkalom is végre a város pontos térképéhez juthatni. Ugyanis a minisztériumhoz intézendő előle- ges bejelentés folytán, a város térképének másolata a váró s részére bizonyos meghatározott árért kiszolgáltatik. A kataszteri felvételek mértéke l11 40°, — mi a külsőségeknél teljesen elegendő. A belsőségeknél azonban én jónak látnám, ha a város 1" 20° méretű térképet kérne a minisztériumtól, és ezt üveg táblákra készíttetné el, mert ez által egy oly pontos térképhez jutna, melyen az épületek és telkek legapróbb részletei, törései és kiugrásai is pontosan felvéve lennének, s mely térképet azután még építési tervek készítésére is használni lehetne. Továbbá szükséges, hogy a város ne lithogvafia útján előállított, hanem pontosan átszúrt másolati térképet nyerjen. Mindez ugyan költségbe kerül, de ez semmi esetre sem fog annyira rúgni, hogy e miatt városunk vitális érdekeit elhanyagolni kellene, s én részemről a költségeket nem pótadóval, hanem kinek-kinek birtoka arányában rónám ki a város lakosaira: tudniillik a mennyibe kerülne a városnak 1 hold belsőség vagy külsőség felmérése, aránylag annyit fizetne holdankint minden belső és külső telek birtokosa. Végre szükséges volna valahára a városi mérnöki hivatalt is rendezni, s azt kellő javadalmazással ellátni, mert már maga a térkép, — e valódi kincs — őrizete és elhelyezése sem bízható másra, mint a mérnöki hivatalra, mely a városnak minden műszaki ügyeit kezelni lenne hivatva. A fentebb vázolt beltelki térkép — mely az általam előterjesztett lépték szerint 12 szelvényt foglalna el — üveg táblákra volna rajzolandó, s azokon állandóan megtartva, külön állványon őrizendő, s róla másolatok csak átlátszó papírra sértetlenül volnának eszközlendők. A külsőségi térkép pedig a táblákról levett vastag regálpapir szelvényekben szinte sértetlenül lenne őrizendő, és róla másolatok csak megbízható és szakértő műszaki egyéneknek — a városi mérnök jelenlétében — engedélyezendők. A mi a kataszteri térkép pontosságát illeti, az mind a hivatal kitűnő berendezésénél, mind a működő egyének gyakorlati nagy pontosságánál, mind pedig már a lépték nagyságánál fogva is minden kétségen fölül áll. Minthogy azonban ezek hitelessége pörös kérdésekre nézve nálunk még törvényhozásilag nincs megállapítva, elkerülhetlen szükséges lenne a város számára ily módon nyerendő térképet biróilag és műszakilag hitelesíttetni, s a hitelesítési záradékot minden egyes szelvényre reá vezetni. E sorok írója talán némelyek szerint fogadatlan prókátor szerepét vállalja magára, midőn egy ily fontos ügyben felszólal, mert hiszen igaz, hogy némi — nem épen lényegtelen — szolgálatot volt már szerencséje a város közönsége számára teljesíteni, bár szavazattal nem bir. De hiszen városa érdekeit a maga módja szerint előmozdítani szabad a „misera plebs“-nek is. A jelzett ügyben nem volna czélszerütlen a városi képviselőtest kebelében a dolog bővebb és tüzetes megbeszélésére egy küldöttséget kinevezni. E sorok Írója csak figyelmet akart kelteni, nehogy az egyszer kínálkozó s többé vissza nem térő alkalom elmulasztassék, és hogy elmondhassa: „dixi et salvavi animam meam.“ *) a-f-b. Hevesmegye közönségének felirata a belügyminiszterhez: Tisza-Örs és N.-lván községeknek a megye kapcsolatából kért kiszakittatása ellen. **) Nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter ur! Az 1883. évi novemberhó 25-én 68581. III. a. sz. a. kelt rendelet folytán, Tisza-Örs és N.-lván községeknek Jász-N.-Kun- Szolnok megyéhez való csatoltatásuk iránt nagyméltóságodhoz intézett s hivatalos tisztelettel ide visszacsatolt kérvényük tárgyában, van szerencsénk a következő fölterjesztést intézni nagyméltóságodhoz. Nevezett községek, a rendelet értelmében nyilatkozatra hivatván fel, azok képviselőtestületei a hivatalos tisztelettel idemellékelt jegyzőkönyvekbe foglalták nyilatkozataikat, melyek szerint ők továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Jász-N.-Kun-Szolnok megyéhez csatoltassanak. De ugyanez alkalommal egy más beadvány is érkezett a Tiszántúli részekből egy Tisza-Füreden tartott értekezlet nevében, melyben még bővebbeu el vannak számlálva azon bajok, melyek helyzetüket súlyossá teszik, de távol attól, hogy elszakadási velleitásokkal tüntetni kívánnának, bajaik orvoslását egyenesen Hevesmegyétől remélik és kérik. Kérelmeik a következők: 1) Tisza-Füreden egy — telekkönyvvel összekötött — kir. járásbíróságnak —, 2) ugyanott egy kir. adóhivatalnak felállítása; 3) a t.-füred-poroszlói útnak s az azon szükséges ártéri hidaknak mielőbbi fölépitése; 4) a T.-Füred s Poroszló közti — már nélkülözhetlenné vált — nagy tiszai hídnak fölépítése. Mi e kívánságokat a helyzetből kifolyó s teljesen indokoltaknak találtuk s azon részökre nézve, melynek teljesítése tőlünk függ s anyagi erőnket meg nem haladja, meg is tettük a szükséges intézkedést. Nevezetesen, a t.-füred-poroszlói ut s azon szükséges ártéri hidaknak mielőbbi fölépitése iránt teljes készségünket jelentettük ki s oda utasítottuk az állandó választmány közmunkaügyi szakosztályát, hogy ez ügyben kimerítő véleményes jelentést terjeszszen be az áprilisi közgyűlésre. De az 1 s 2 pont teljesítése nem tőlünk függ, a 4-é pedig erőnket haladja. Ezekre nézve csak közbenjárhatunk s kérelmezhetünk. Engedje meg tehát nagyméltóságod, hogy ezekre nézve kérelmünket előterjeszthessük. A járásbíróságnak Tisza-Füreden felállítására már többször kértük az igazságügyminisztert, Bírjuk is erre nézve kedvező Ígéretét s azon kijelentését, hogy Tisza-Füreden okvetetlenül lesz járásbiróság; de azt nem voltunk képesek nála kieszközölni, hogy a némely járásbíróságok felállításáról előterjesztett törvényjavaslatába, melyben 11-nek felállítása javasoltnak, — 12-ikül Tisza- Füredet is vegye be. Pedig ennek hiánya, illetőleg felállításának késedelme s elodázása — mint a tiszaörsi és nagyiváni kérvényből nagyméltóságod látni méltóztatik — egyik legfőbb tápláléka az elszakadási vágyaknak. Ugyanazért hivatalos tisztelettel s mély bizodalommal kérjük nagyméltóságodat, hogy a tiszafüredi járás- biróságnak az elsők között s már legközelebb felállítása érdekében az igazságügyminiszternél közbelépni s nagy befolyását, mely e kérdést végre eldöntené, ez irányban érvényesíteni kegyeskedjék. *) Ezen nagy fontosságú ügyre felhívjuk városunk képviselőtestületének figyelmét. Ne krajczárkodjunk akkor, midőn jogosult köz- és magánérdek ily feltűnően forog kérdésben. Szavazzuk meg tehát a közgyűlésen azon összeget, mely az itt kitüntetett czélra szükséges. S z e r k. **) Ezen szép felirat, megyénk kitűnő főjegyzőjének, Zalár Józsefnek, tollából folyt. Szerk.
