Eger - hetilap, 1884

1884-07-17 / 29. szám

272

ellen megvédetnék. Kik italul csupán vizet használnak, azon legyenek, hogy ívó vizük mindig tiszta, friss legyen. Oly kutak vizét, melyek közelében árnyék székek, peczegödrök, trágyadombok találtatnak, italul ne használják. 2. A tisztaság úgy a testre, mint ruházatra és az egész lakásra is kiterjedjen. A testnek gyakori mosása által a bőr kigőzölgése elésegittetvén, a test erősittetik. A fürdés meleg napokban, kellőleg kihatott testtel, a már jól átmelegedett folyóvizekben nem ártalmas; de a tavakban, posvá- nyokbani fürdést, mint az nyáron falukon szokásos, a gyermekeknek ne engedjük. A tiszta fehérruha a testet felfrissítvén, annak lehető gyakori változtatása szükséges. A lakószobák tisztaságára nem elég azoknak naponkint! szorgos takarítása, hanem elkerül- hetlenül szükséges azoknak szorgalmas szellőztetése is. Az udvarok tisztántartása szinte szükséges, azokból mindennemű állati hulladékokat, rothadó anyagokat el kell távolítani, a ganéjt, 1 lágyát kihordani, az árnyékszékeket, peczegödrüket, csatornákat kitisztítani és fertőtleníteni. 3. A ruházat kellő megválasztására szinte figyelemmel kell lenni, azaz úgy öltözködni, amint a levegő hőmérséke azt megköveteli, hogy úgy a test a meghűléstől megóvassék. 4. A kicsapongásokat, az éjjelezéseket, továbbá úgy a testi, mint a szellemi munkában való megerőltetést kerülnünk kell. (Pozs. Lapok.)

— Nothnagel bécsi tanár a koleráról a következőket mondotta: Tudvalevő dolog, hogy a kolera már a XV. században is pusztított járvány gyanánt s azóta különböző időközökben látogatta meg a Keletet és Európát. Bebizonyított valóság, hogy a kolera nem a levegő által, hanem forgalmi utakon, forgalmi eszközökkel terjed. Azelőtt Indiából jött Oroszországon keresztül Európába, mos pedig Kelet-Indiából a szuezi csatornán. Mi a kolera? Akut ragadós betegség. Régebben hol ideg-, hol bél-betegségnek tartották. Az utólsó időben csaknem kétségtelenné vált, hogy a kolerát valamely mikrokoksusz beférkőzése idézi elő az ember belsejében. Eddig huszonötféle fajtáját ismerik a mikrok- kusznak. A legismertebb a lépfene, a tüdőgümőkór és a gerjedést okozó bacillus. — Dr. Koch Róbert tanár, ki jelenleg Marseilleben időz, azt állítja, hogy tavai Indiában búvárkodva, kolera-bacil- lust is talált. Ezt komma-bácillusnak nevezik alakja után, mely kommához, vagy vesszőhöz hasonlít. Senki sem kezeskedlietik ez állítás helyes voltáért. De ép ily kevéssé lehet kétségbe vonni a kolera-bacillus létezését, mert ellenvizsgálat adatait nem ismerjük. Már Coknheim pathologus is beszélt egy röpiratában kolera-bacil- lusról, de dr. Koch az első, a ki csakugyan megtalálta. Ez a mikroorganizmus befurakodik a testbe, s abban a legborzasztóbb betegséget szüli. Hogyan mutatkoznak a baj jelenségei ? Tudjuk, hogy vannak egyéb járványok is, melyek ép oly rohamosak borzasztó pusztításokban, mint a kolera, például a sárgaláz, mennin- gitis cerebrospinalis és mások. A kolera jelenségei egészen saját- szerüek. Főtünetei a liig hányás és hasmenés. Az ürülék olyan, mint a rizsié, e sok nedv a nyákhártyák tömeges váladéka, bél- bolyhok és bélcsillaszőrök vannak benne. Mivel a vérből elvonó- dik a vérsavó, a folyadék megkevésbül a véredényekben; a betegnek oltkatatlan szomjúsága van és az idegek kiszáradása következtében lábikra görcs áll be Az egész testen az összeesés jelei mutatkoznak, a bőr ránczos lesz, az arcz beesik, a szem mélyen fekszik üregeiben, a hang a hangszálak kiszáradása folytán elreked, az érverés gyönge, gyors, lonálalaku, a szivhangok egyre tompábbak és a beteg nagyon fázik. Teste féregszerüen vonaglik, a belek, teljesen kiürülvén, egymáson fekszenek. A cholera sicca esetében ellenben a belekben sok folyadék gyűlik meg. Hogy ez mind hogy függ össze a bacillussal, arra Cohnheim igy felel meg: „Ilyenkor a bélmirigyek speczifikus izgatásáról van szó. A belekbe hatolt bacillus a bél- és nyákhártyákban átizzad- mányt idéz elő; a folyadékok megszülemlenek és alul, felül ürülnek ki; a vér megsürüsödik. A kolera-bacillus az ürülékekkel kijut a belekből és különbözőképen juthat bele az emberi szervezetbe.“ A mi a gyógyítást illeti, bár végtelen sok szerrel tettek már kísérletet és van sok látszólag elfogadható gyógymód — mégis védtelenek vagyunk a kolerával szemben. Kívánatos, hogy a kormányok és községek óvóintézkedéseit a közönség mindenképen támogassa. A tisztátalan lakások és pöczegödrök fertőtlenítése, valamint a ruhák tisztántartása föltétlenül szükséges. A kolera ellen legjobb óvszerül ajánlják az ópiumot, mint a mely a kolera- bacillusok tenyészésének nem kedvez. Különleges szer mindazáltal nincs a kolera ellen. Azt még találni kell. Ha sikerülne az ember edény- rendszerébe annyi vért befecskendezni, mint a mennyit a betegségben vészit, talán ez volna a leghatliatósabb gyógymód. Tapasztalásból tudjuk, hogy már egészen összeesett állatokat is sikerült életre hozni konyhasóoldat beföcskendésével. Chiönegker szerint a véredényekbe való konyhasóoldat beföcskendése volna az élettani tekintetekből legelfogadhatóbb szer a kolera ellen.“

— A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, a belügyi és pénzügyi minisztériumokkal egyetértőleg, a kolera járvány beliurczolásának megakadályozása végett elrendelte, hogy a rongyok, ócska alattságok és kötelek, használt ágynemüek és viselt fehérneműnk és ruházatok behozatala és átvitele Fran- cziaországból, Algierból és Tunisból, a mennyiben ezen áruk a kereskedelem tárgyát képezik, úgy a száraz határon át, mint vizen, további intézkedésig, tilos.

— A fiumei tengerészeti hatósághoz intézett rendeletével a kereskedelemügyi miniszter elrendelte, Imgy Olaszországból érkező hajók és utasok, valamint ez utóbbiak holmiai a szabad forgalomba való bebocsátásuk előtt szigorú orvosi vizsgálat alá vettessenek. Különös figyelem fordítandó a Francziaországból érkező utasokra és ürülékkel bemocskolt fehérnemüekre. A jelenleg alkalmazni szokott fertőtlenítő szereken kívül a fehérnemüeknél és ruházatoknál különösen még öt százalékos karbolsav-oldat ajánlatos. (Az osztrák kereskedelemügyi minisztérium részéről a trieszti tengerészeti hatósághoz egyidejűleg ugyanily értelmű rendelet bocsáttatott ki.)

— A kolera ellen. A magyar kir. belügyminiszter a következő körrendeleteket intézte a törvényhatóságokhoz a kolera ellen való óvintézkedések tárgyában. I. „Az ország több részében számos közegészségi kör még mindig nincsen orvossal betöltve, mely körülmény, ha rendes viszonyok között is közegészségi hátrányokkal jár, annál fokozottabb figyelmet igényel jelenleg a Franczia- ország déli részéről fenyegető kolera-veszélylyel szemben, minthogy a körorvosok hiányában számos község, a betegség felmerülte esetére az elkerülhetetlenül szükséges gyors orvosi segélytől eleshetnék. E hiány mielőbbi orvoslása czéljából tehát sürgősen felhívom a törvényhatóságot, hogy a hatósága területén üresedésben levő közegészségi köröknek orvosokkal leendő betöltése iránt, mielőbb saját ügykörében intézkedjék; az annak eddig akadályaiul szolgáló körülményeket pedig akár jobb fizetések megszabása, akár két szomszédos körnek ideiglenes egyesítése által elhárítani igyekezzék. Az ügynek jelesül a mostani viszonyok közötti nagy horderejűnél fogva elvárom, hogy a törvényhatóság minden igyekezetét a kedvező siker biztosítására forditandja és. eljárásának eredményét nekem mielőbb bejelentendő — Elvárom ezt a törvényhatóságtól annál is inkább, mivel megyéje területén még némely közegészségi körben hiányzik az orvos, mely körülmény — mint fentebb kifejtéin — az orvosokat nélkülöző községeket komolyan veszélyeztethetné. Budapesten, 1884. évi jalias, hó 11-én. A miniszter megbízásából Lukács György, miniszteri tanácsos.“ 11. „Közegészségi tekintetben nagyfontosságu tényező az, hogy a lakosság által használt ivóvíz lehetőleg jóminőségü, főleg pedig tiszta, és szerves anyagoktól ment legyen. Ha erre rendes viszonyok között is nagy súly fektetendő : úgy az, a jelenleg Dél- Framziaország felől fenyegető kolera-járvány veszélyével szemben, még fokozottabb jelentőséggel bir. Ennélfogva az ivóvíz nemcsak tiszta voltának fenntartásáról gondoskodni, a mi iránt különben az 187fi. évi XIV. törvényczikk is intézkedik, múlhatatlanul szükséges, hanem minden törekvés odairányozandó, hogy ott, hol az ivóvíz nem felel meg a közegészségi igényeknek, az lehetőleg megjavittaxsék, illetőleg megtisztittassék. Az ivóvíz megjavításának, illetőleg megtisztításának legczélszerübb és egyszersmind legegyszerűbb módja az, ha a folyó-, vagy kutviz egyszerű szűrőkön átbocsájtatik: e czélból használhatók hordók, vagy egyéb nagyobb edények, melyekben a kavics- és homokrétegek váltakoznak, mely készülék bárhol nehézség nélkül és olcsón előállítható. Hasonlag használhatók jó szerkezetű nagyobb szénszürők is. Mihez képest, sürgősen felhívom a törvényhatóságot, hogy a folyók és kutakból nyert oly ivóvízre, mely közegészségi szempontból kifogásolható, hatósága területén a legéberebb figyelmet fordít tassa; s hogy ott, hol az szükséges, annak megtisztítására, illetőleg megjavítására czélzó intézkedést, a helyi körülményekhez képest haladéktalanul tegye meg, a pontos végrehajtást pedig egész szigorral ellenőriztesse. Budapesten, 1884. év julius hó 11.-én. A miniszter megbízásából Lukács György miniszteri tanácsos.“

— Phylloxera. Krassó-Szörénymegye moldovai járásába kebelezett Kusics községben a phylloxera jelenléte constatáltatván, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 23,8í)4. sz. alatt kelt rendeletével nevezett község összes szőllő- területei, valamint az olyan kertek, melyekben esetleg egyes szőlőtök állanak, zár alá helyeztettek. E rendelet -értelmében a zár alá helyezett összes szőlőterületről gyökeres vagy gyökértelen