Eger - hetilap, 1884
1884-07-17 / 29. szám
268 32. A megyei árvaszéknek az iránti nyilatkozata, liogy árvapénzek a magyar földhitelintézet kezelésére bizassanak-e? 33. Tisza-Füred község szabályrendelete „a járdák kiépítéséről,“ „tűzőrségről“ és az „ür- és sulymértékekről.“ 34. Liptay István, Bngyi Pál, Herman János, Garam- szöghy József írnokok és Czvek József napdijas segélyérti folyamodványa. 35. Torda-Aranyosmegye közönségének a megyei tisztviselők nyugdíjazására vonatkozó felirata. 36. A megyei szervezési szabályrendelet ügyében kirendelt küldöttség jelentése. 37 Eger város gyámpénztárának 1882. évi mérlege. 38. A megyei árvaszéknek nyilatkozata, melylyel Hám Gyula szolgabiró indítványát, melyben a domoszlói körköz- gyámság megszüntetését hozza javaslatba, beterjeszti. 39. Az eger-verpeléti útirány megállapításával megbízott küldöttség előterjesztése. 40. Lelesz község szabályrendeletét módosító határozata. 41. A megyei árvaszéknek Hám Gyula szolgabiró azon javaslata iránti nyilatkozata, hogy az árvaszék által a feleknek kiküldendő pénzösszegek kézbesítés végett ne a szol- gabiróhoz, hanem az illető község elűljáróságához küldessenek. 42. Ledniczky István és Márton által emelt, vízügyben kelt jelentése a megyei főügyésznek. 43. Hatvan község szabályrendeleteit módositó határozata. 44. A közigazgatási bizottságnak a megyei árvaszéknél fölmerült betegedési és helyettesítési eset tárgyában kelt előterjesztése. 45. A poroszlói libalegelő, és a Poroszló és Weisz A. közt létrejött szerződés ügyében kelt jelentése a megyei főügyésznek. 46. A megyei igazoló választmánynak a gyöngyösi pótválasztás tárgyában kelt jelentése. 47. A mezei gazdálkodás érdekében szükséges, a mezei munkák rendezésére alkalmas szabályrendelet alkotása iránti előterjesztés. 48. A kir. tanfelügyelőnek Párizsa János, egri tanító és Kajdacsi Ágostonná, egri tanító özvegye, nyugdíjaztatási ügyében kelt előterjesztései. 49. A Halmaj mellett a Bene patak medrében épített zúgó ügyében kelt előterjesztés. 50. Borhy József és társainak a N.-Fügeden f. é. június hó 21-én megejtett községjegyzői választás elleni felszólamlása. 51. Az Eger városán, jelesen annak makiári külvárosán átvonuló ut biztosítása iránti intézkedésre vonatkozó előterjesztés. 52. Csehi község kérvénye, hogy 1884. évi közmunkaereje saját útjára átengedtesssék. 53. Költségvetések. 54. Számadások. Bük-Sebe római kathol. árva-alapitvány. Mint a jótékony harmat, csöndesen, minden feltűnő zaj nélkül árasztja már egy év óta áldását a fennezimzett r. katli. árva -alapítvány. Két év előtt a borsodi s átalán a hazai lapok egyszerűen, de őszinte részvéttel hirdették, liogy Borsodmegye egykori kedves alispánjának s országgyűlési követének Bük Zsigmond- nak nemeslelkü özvegye Sebe Terézia május 27-én az Urban elhunyván, pünkösd hétfőjén u. a. hó 29-én, kilenczedik római utjából az ünnepre épen hazatért Párkányi Béla, apát-kanonok által Hejő-Bábán, a családi kápolnába ünnepélyesen eltemeti etett. Másnap ugyanő vitte Miskolczra, a kir. törvényszékhez kihirdetés végett a dicső elhunyt úrnőnek 1881. nov. 10-én kelt s az egri főkáptalannál letett végrendeletét, mely által kétszázezer forintnál is magasabb értékű összes vagyonát róm. katli. vallású árva-gyermekek neveltetésére hagyományozta, hogy egy'enkint 300 frtos segé 1 y 1 y e 1 láttassanak el, egyenlő számban fiú- és leány árva-gyermekek, annyian, a mennyinek segélyezését alapítványának jövedelme minden kétségen felül és állandóan biztosítja. — Ezenkívül a föld míves osztályra is kiterjesztvén figyelmét, borsod- megy ei r. katli. hat uj házaspárnak 100—-1 0 0 frtos segélyt rendelt é v e n k i n t adatni alapítványából. Egy nagy jelentőségű jótékony uj forrást, egy culturalis uj tényezőt nyert országunk, különösen pedig Borsodmegye a „Bük- Sebe r. katli. alapitványnyal.“ Végrendeletének végrehajtására s ennek befejeztével árva- alapitványának az egri érsek felügyelete alatt leendő kezelésére és adományozására a nagylelkű alapitónő teljes bizalommal az egri főkáptalant kérte fel, mint oly testületet, mely azonfelül, hogy egyházi jellegénél és magasztos hivatásánál fogva lelki- ismeretesen őrködik a rája bizott árva-vagyon fölött: úgy másrészről legnemesebb polgári és hazafiui kötelességet teljesít, midőn a katli. árvák gondozását magára vállalván, ezekből Magyar- ország javára hasznos polgárokat, gondos anyákat s jó honleányokat igyekszik neveltetni alapítványa segélyével. Az egri főkáptalan teljes készséggel sietvén megfelelni a benne helyezett bizalomnak, a nagylelkű alapitónőnek végrendeletében kifejezett óhajtására a Bük-Sebe r. katli. árva-alapitvány első fokáptalani gondnokául kinevező Párkányi Béla, apátkanonok urat, ki a bold, úrnő bizalmával megtisztelt egyik ügyvédének Petro József urnák segélyével, azonnal hozzáfogott a végrendelet végrehajtásához, s a hagyományok kiosztása, a rokonok követeléseinek egyezség által történt méltányos kielégítése s a kegyeleti kötelességek teljesítése által alig félév alatt teljesen bevégzé a végrendelet végrehajtását : úgy hogy ennek értelmében a főkáptalan intézkedvén az egy évi jövedelemnek tartalék-tőkévé leendő fordításáról, a múlt év nyarán az alapítvány kezelése és életbeléptetése iránt is rendelkezett. E czélból szerencsés volt megnyerni a gondnok apát-kanonok úr előterjesztése folytán az árva-alapitvány világi tanácsosául nsgos Mel- czer Gyula, sajó-örösi földbirtokos s jelenleg borsodmegyei alispán urat, ki ez ügy iránt már előbb a legmelegebb érdeklődést mutatta s a gondnok urnák kezdettől biztos vezér-tanácsadója volt, főleg gazdászati ügyekben, az árva-alapitvány értéke legnagyobb részt földbirtokban lévén. Hozzája, az árva-alapitvány ügyészéül a főkáptalan fennemlitett Petro József ügyvédet nevezte ki, állandósítani akarván ama szorgalmat s lelkiismeretes buzgalmat, melyet a gondnok segítségére a végrendelet végrehajtásánál kezdettől kifejtett. Ugyanekkor a főkáptalan elhatározta az alapítvány életbeléptetését, a múlt 1883/84 tanév kezdetén bocsátván közre a hirdetést tiz árva-fiú s tiz árva-leány fölvételére, s e szám egy híján az arra képesített, folyamodókból be is tölttetett, — kikhez a Sebe -családdal kötött egyezség folytán négy családbeli gyermek vétetett föl, ugv hogy a segélyezettek száma a múlt tanév kezdetétől 23 volt. Ezen segélyezést az eddig ismert majd minden ilynemű alapítványok fölött azon specialis jótékonyság jellemzi. mely szerint a gondnok ur úgy intézte az árvák ellátását a részökre járó 300 ftból, hogy minden árvának saját nevére kiállított takarékpénztári köuyve is legyen, melybe állásához képest évenkint bizonyos összeg tétessék tartalékul 50—100 írtig, sőt fölebb is, úgy hogy midőn 24 éves korral a segélyezés véget ér, minden árvának legyen egy jelentékeny tartalék-tőkéje a gondnok által őrzött takarékpénztári könyvecskében. E szerencsés eszméje által nyerte meg Tárkáuyi Béla apát-kanonok ur a bold, alapitónő kiváló bizalmát s egyszersmind mindazok háláját, kik az alapítvány jótéteményében részesülni fognak. Itt közöljük a múlt tanévre fölvett segélyezettek neveit. Árva-fiuk: Angyal Endre, Vissnyey Gyula, Takácsy József, Völk Ödön, Demeter György, Nagy Géza, Molnár Sándor. Kudlo- vics Rikárd, Istvánfy Miklós, Pécsy Gyula; — á r v a -1 e á n y o k: Róth Mária, Rausch Hennin, Piacsek Kornélia, Zeley Róza, Mar- czinovics Erzsébet, Kozma Piroska, Török Mária, Gánóczy Erzsébet, Tallián Malvin; — Sebe-családbeliek: Sebe István, Sebe Béla, Baksy Barnabás, Regéczi Nagy Margit. Összesen: 23. Ezekhez járuland a jövő 1884/5. tanév kezdetével 4 árvafiú és 5 árva-leány, kiknek fölvétele iránt a gondnoki fül