Eger - hetilap, 1884

1884-07-10 / 28. szám

261

nyilvánul hányások és altesti ürülések által. — Az ürüléket szerfölött bűzös zöldes folyadék követi. Az időközökben a beteg folytonosan undort érez, csuklik, dugulást érez; igen szomjas, torka ég, arczvonásai dúltak, a végtagok hidegek, márvány vagy viola- szinüek; az érverés gyakori, de gyenge, alig észlelhető; a vize- lés ritka vagy elmarad és konvulziók váltakoznak ájulásokkal. A legtöbb esetben a beteg gyorsan gyógyul, de némely esetben a túlságos hasmenés és az ezáltal okozott idegkimerültség folytán beáll a halál. Olykor a gyógyulást az emésztő szervek bajai nehezítik. A gyógyítás körülbelül úgy történik, mint az ázsiai kolera eseteiben. Isméltelten mákony tartalmú szereket kell bevenni az ürülékek s hányások elállítása czéljából; hasznos szereknek bizonyulnak a hideg vagy aromatikus savanyuvizek, a meleg és olajos borogatások, a száraz frikcziók, a meleg fürdők stb.

Billroth a koleráról. A bécsi egészségápoló társulat ülésén az elnöklő Billroth tanár érdekes előadást tartott. A következőket mondta: „Toulonban ugyanaz a jelenség ismétlődik, mely minden fellépőfélben levő járványnál mutatkozik. Az t. i., hogy mig az emberek évtizedeken át nem hajtanak az orvos tanácsára, a járvány kitörésekor egyszerre ostromolni kezdik az orvosokat, nyújtsanak hirtelen segélyt. Be kell vallanom, hogy nekem az aránylag csekély számmal megállapított koleraesetek nem nagyon imponálnak. Valószínű, hogy a betegség nemsokára keletkezési fészkére fog szorittatni. Átéltem a kolerajárványok egész sorát. Már tanuló koromban bevezettek tanáraim a kolera-kórházakba, azután pedig olyan kaszárnyában laktam, hol szobám a kolerabetegek szomszédságában volt. Meglehetősen- edzve vagyok tehát e betegséggel szemben. Aránylag épen a kolera szorítható legkönnyebben korlátok közé. Az egyes viszonylag könnyen védekezhe- tik vele szemben. Csupán pénz és — vizkérdés. Thiersch vizsgálataiból kiderült, hogy a betegből kifolyó anyagok, a kiválasztás pillanatában nem ragadósak. Meg van állapítva, hogy a beteg által kiválasztott anyagoknak egy ideig államok kell, mígnem kifejlődik bennök a más eset előidézésére alkalmas ragályanyag. Ha tehát megakadályozható ez anyagok helyben maradása és beszivárgása, koleramentessé lehet tenni az illető árnyékszéket, szobát, házat. Áz ezt illető közelebbi vizsgálat igen érdekes. Tudvalevőleg egy kis növényt tartanak a ragály okozójának. Minden növény magvának egy ideig a talajban kell maradnia, hogy kicsirázhasson. Ezt, mindenki tudja. így tehát ama koleraokozó kis növényeknek is időre van szükségük, a mig nőni kezdenek és csupán a növekedő bacillus idézhet elő betegséget. — A méreganyag csupán a csírázás pillanatában keletkezik a bacillusban; keletkezése azonban bizonyos föltételekhez van kötve. A növény- kék, melyek a betegekből kifolyó anyagokban találhatók, megakadályoztatnak növésükben, ha más helyre vitetnek. Ha t hát a hányás és hasmenés következtében napvilágra került váladékokat azonnal eltávolítjuk, a kolera nem fejlődhetik tovább. A kolera gyors terjedésének oka a szegények lakásaiban az, hogy az eltávolítás nem eszközölhető elég gyorsan és gyökeresen, részint azért mivel annyi ember lakik együtt szűk helyiségben, kiknek gyakran csak egyetlen ágyneműjük van, részint azért, mert a házban pöczegödör van, melyben a kolera-bacillusok zavartalanul tovább fejlődhetnek. Tehetősebb egyének szellőztetett lakásokkal, jól berendezett árnyékszékekkel, gyakori vízöblítéssel, ágynemüválto- zással és az által, hogy betegeiket más ágyban helyezhetik el, a piszkos íehérnemüeket sublimatoldatban mosatják, kevésbbé fogékonyak a ragály iránt. Az abszolút tisztasághoz igfen sok viz és kifejlett csatornarendszer kívántatik meg. E ragályanyagnak már csupán a csatorna vize által előidézett nagymérvű hígítása és gyors elmosása nyújt lehetséget, a járvány távol tartására. Magától értetődik, hogy tehetősebb egyének is megkaphatják a betegséget szállókban, pályaházakban stb., de egészben véve azt mondhatjuk, hogy főkép a szegényebbek kedvezőtlen lakásviszonyai mellett terjedhet el a kolera. A kolera a mondottak következtében nem sorolható a legveszélyesebb betegségek közé. Veszélyesebb például a torokgyík is. így pl. Bethauiában, Berlin leggondosabb vezetésű kórházában 341 torokgyík betegségben 241-nél műtétre volt szükség és mégis a betegek öt hatoda meghalt. Berlinben ugyszólva naponkint 4—5 egyén hal meg diphteritisben. Hasonlítsuk össze vele a kolerát és tapasztalni fogjuk, hogy a halálozások nem tesznek ki öt hatodot.

— A tisztviselők első házépítő szövetkezete Budapesten minap tartotta alakuló közgyűlését. A tisztviselők e mozgalma már a múlt évben megindult, s az augusztus hó 2-án tartott közgyűlés által kiküldött szervező bizottság ez idő alatti működéséről most terjesztette elő jelentését. A szervező bizottság tevékenységét három irányban fejtette ki, úgy mint: a Budapest főváros

tulajdonát képező s az üllői vámsorompók mellett fekvő területen telkek jutányos megszerzése, a szükséges hitel és az összes költségekről, valamint a kiviteli módozatok iránt óhajtott tájékozást szerezni és ezt a tagoknak megadni. A telkek átengedése iránt a szervező bizottság a főváros tanácsához kérvényt nyújtott be, de e kérvény mindeddig el nem intéztetett. A pénzkérdést illetőleg több pénzintézettel és vállalkozóval lépett a bizottság érintkezésbe, de sem a fővárosi, sem az osztrák pénzintézetek nem reflektáltak a felajánlott üzletre. Csakis a Haas és Deutsch budapesti építési vállalkozó czég tett ajánlatot és a vállalat financzirozá- sára azzal a feltétellel vállalkozott, ha az egylet törvényes szövetkezetté alakul, a telkeket tehermentesen a szövetkezet, vagy a tagok saját nevére Íratja, végre pedig a véglegesen megállapított összes építkezési költséget egyszerre vagy legkésőbb 32 és V* év alatt 6.8°/0 amortizaczionalis összegekkel, vagy 10—20—25 év alatt, a törlesztési százalékon felül 6% kamatlábot véve alapul, évnegyeden kint biztosítja az esedékes részletek lefizetését, továbbá szolidáris kötelezettséget vállalnak a terhek erejéig. A szervező bizottság ezen ajánlatot véve alapul, kidolgozta az alapszabálytervezetet és azt a közgyűlés elé terjesztette. Az alapszabály-tervezet hosszú és beható vita után, melyben sokan vettek részt, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. A részletes tárgyalásnál nagy vitát keltett az egyetemleges kötelezettség kérdése s a részesülés arányának megállapítása. A szövegező bizottság felhatalmaztatott, hogy a szükséghez képest az elfogadott alapszabálytervezeten a stiláris módosításokat eszközölje.

— A magyar értékpapírok és takarékpénztári záloglevelek miatt az osztrák kormánynyal támadt konfliktus a magyar kormány erélyes föllépése folytán igy végződött: az osztrák kormány az őszi ülésszakban törvényjavaslatot terjeszt a Reichsrath elé, melyben kimondják, hogy a nálunk óvadékképes papírok már eo ipso Ausztriában is ilyenekül tekintessenek.

— A nagy-szebeni jogakadémiát a kormány fel fogja oszlatni. Az első tanfolyamba már most sem vesznek fel hallgatókat; a többi osztályokat is be fogják szüntetni, ha elvégezték tanulmányaikat azok, a kik már eddig is be voltak iratkozva. A kormány helyesen cselekszik. A szebeniek sok minden dolgot engedtek meg magoknak, a mit meg nem engedtek volna semmiféle müveit államban. Az állam ellen való izgatásoknak állandóan Nagy-Szeben volt a melengető fészke. Szászok és oláhok, a kik nem akartak a magyar nemzethez alkalmazkodni, Szebenbe tették át agitácziójuk középpontját. Onnan kerültek ki a szász „kul- turkámpferek" és az oláh központi kornité onnan adta ki a jelszavakat. A szebeni jogakadémia e tekintetben nagy kárára volt a magyarságnak, midőn pedig a nemzet pénzén tartották fenn. A tanárok jó szelleme nem bírta a fiatalságot megnyerni a magyar állameszmének.

— A felülbélyegzés tárgyában a pénzügyministerium egy rendeletet bocsátott ki, melyből a következőket emeljük ki: (Körrendelet valamennyi pénzügyi hatósághoz és hivatalhoz.) 11741/884. szám. Tapasztaltatott, hogy azon hatóságok és hivatalok, melyek az 1881. évi XXII. t.-cz. 4. §-ában rendelt hivatalos átbélyegzés czéljára időjelző hivatalos pecsétekkel láttattak el, a bélyegjegyek felülbélyegzését gyakran oly hiányosan eszközük, hogy a hivatalos pecsét lenyomata, korántsem telel meg az illetékszabályok 42. §-ában foglalt rendelésnek. Minthogy, ilyen felületes eljárás által nem csak a fentebb említett törvényes intézkedés czél- zatának érvényesítése meghiusittatik, hanem az illetékügyi felfolyamodványokra nézve az 1881. évi XXXIV. t.-cz. VII-ik fejezetében foglalt határozmányok szabatos végrehajtása is tetemesen megnehezittetik, szükséges, hogy a jelzett szabályellenes eljárás megszünttettessék, és a bélyegjegyek hivatalos felülbélyegzése, ezentúl a fentebb idézett szabályoknak megfelelőleg a legnagyobb pontossággal eszközöltessék. — Szigorú kötelességévé teszem tehát az összes pénzügyi hatóságoknak és hivataloknak, hogy az illetéki szabályok 42. §-a határozmányainak szoros megtartására kiváló gondot fordítsanak és különösen arra is ügyeljenek, hogy az átbélyegzés napját feltüntető számok a bélyegjegyek alsó részén mindig tisztán legyenek lenyomva, illetőleg ott, a hol időjelző átbélyegzők használatban nincsenek, az 1881: évi XXVI-ik t.-cz. 4. §-a 2. bekezdésében előirt eljárás szerint a bélyegjegyeknek felső részén az átbélyegzés napja is tentával olvashatólag rájegyeztessék. — A bélyegjegyek átbélyegzésére kötelezett hivatalos közegek abbeli kötelességük pontos teljesítésére nézve mindig szigorúan ellenörizendők és észlelt mulasztások esetében — ideértve azon eseteket is, ha az átbélyegzés napja tisztán ki nem vehető — az illető tisztviselő ellen feltétlenül a hivatalos le*