Eger - hetilap, 1884

1884-07-10 / 28. szám

261 nyilvánul hányások és altesti ürülések által. — Az ürüléket szer­fölött bűzös zöldes folyadék követi. Az időközökben a beteg foly­tonosan undort érez, csuklik, dugulást érez; igen szomjas, torka ég, arczvonásai dúltak, a végtagok hidegek, márvány vagy viola- szinüek; az érverés gyakori, de gyenge, alig észlelhető; a vize- lés ritka vagy elmarad és konvulziók váltakoznak ájulásokkal. A legtöbb esetben a beteg gyorsan gyógyul, de némely esetben a túlságos hasmenés és az ezáltal okozott idegkimerültség folytán beáll a halál. Olykor a gyógyulást az emésztő szervek bajai nehe­zítik. A gyógyítás körülbelül úgy történik, mint az ázsiai kolera eseteiben. Isméltelten mákony tartalmú szereket kell bevenni az ürülékek s hányások elállítása czéljából; hasznos szereknek bizo­nyulnak a hideg vagy aromatikus savanyuvizek, a meleg és ola­jos borogatások, a száraz frikcziók, a meleg fürdők stb. Billroth a koleráról. A bécsi egészségápoló társulat ülé­sén az elnöklő Billroth tanár érdekes előadást tartott. A követ­kezőket mondta: „Toulonban ugyanaz a jelenség ismétlődik, mely minden fellépőfélben levő járványnál mutatkozik. Az t. i., hogy mig az emberek évtizedeken át nem hajtanak az orvos tanácsára, a járvány kitörésekor egyszerre ostromolni kezdik az orvosokat, nyújtsanak hirtelen segélyt. Be kell vallanom, hogy nekem az aránylag csekély számmal megállapított koleraesetek nem nagyon imponálnak. Valószínű, hogy a betegség nemsokára keletkezési fészkére fog szorittatni. Átéltem a kolerajárványok egész sorát. Már tanuló koromban bevezettek tanáraim a kolera-kórházakba, azután pedig olyan kaszárnyában laktam, hol szobám a kolerabe­tegek szomszédságában volt. Meglehetősen- edzve vagyok tehát e betegséggel szemben. Aránylag épen a kolera szorítható legkön­nyebben korlátok közé. Az egyes viszonylag könnyen védekezhe- tik vele szemben. Csupán pénz és — vizkérdés. Thiersch vizsgá­lataiból kiderült, hogy a betegből kifolyó anyagok, a kiválasztás pillanatában nem ragadósak. Meg van állapítva, hogy a beteg ál­tal kiválasztott anyagoknak egy ideig államok kell, mígnem kifej­lődik bennök a más eset előidézésére alkalmas ragályanyag. Ha tehát megakadályozható ez anyagok helyben maradása és beszi­várgása, koleramentessé lehet tenni az illető árnyékszéket, szobát, házat. Áz ezt illető közelebbi vizsgálat igen érdekes. Tudvalevő­leg egy kis növényt tartanak a ragály okozójának. Minden nö­vény magvának egy ideig a talajban kell maradnia, hogy kicsiráz­hasson. Ezt, mindenki tudja. így tehát ama koleraokozó kis nö­vényeknek is időre van szükségük, a mig nőni kezdenek és csu­pán a növekedő bacillus idézhet elő betegséget. — A méreg­anyag csupán a csírázás pillanatában keletkezik a bacillusban; keletkezése azonban bizonyos föltételekhez van kötve. A növény- kék, melyek a betegekből kifolyó anyagokban találhatók, megaka­dályoztatnak növésükben, ha más helyre vitetnek. Ha t hát a há­nyás és hasmenés következtében napvilágra került váladékokat azonnal eltávolítjuk, a kolera nem fejlődhetik tovább. A kolera gyors terjedésének oka a szegények lakásaiban az, hogy az eltá­volítás nem eszközölhető elég gyorsan és gyökeresen, részint azért mivel annyi ember lakik együtt szűk helyiségben, kiknek gyak­ran csak egyetlen ágyneműjük van, részint azért, mert a házban pöczegödör van, melyben a kolera-bacillusok zavartalanul tovább fejlődhetnek. Tehetősebb egyének szellőztetett lakásokkal, jól be­rendezett árnyékszékekkel, gyakori vízöblítéssel, ágynemüválto- zással és az által, hogy betegeiket más ágyban helyezhetik el, a piszkos íehérnemüeket sublimatoldatban mosatják, kevésbbé fogé­konyak a ragály iránt. Az abszolút tisztasághoz igfen sok viz és kifejlett csatornarendszer kívántatik meg. E ragályanyagnak már csupán a csatorna vize által előidézett nagymérvű hígítása és gyors elmosása nyújt lehetséget, a járvány távol tartására. Magá­tól értetődik, hogy tehetősebb egyének is megkaphatják a beteg­séget szállókban, pályaházakban stb., de egészben véve azt mond­hatjuk, hogy főkép a szegényebbek kedvezőtlen lakásviszonyai mellett terjedhet el a kolera. A kolera a mondottak következté­ben nem sorolható a legveszélyesebb betegségek közé. Veszélye­sebb például a torokgyík is. így pl. Bethauiában, Berlin leggon­dosabb vezetésű kórházában 341 torokgyík betegségben 241-nél műtétre volt szükség és mégis a betegek öt hatoda meghalt. Ber­linben ugyszólva naponkint 4—5 egyén hal meg diphteritisben. Hasonlítsuk össze vele a kolerát és tapasztalni fogjuk, hogy a halálozások nem tesznek ki öt hatodot. — A tisztviselők első házépítő szövetkezete Budapesten mi­nap tartotta alakuló közgyűlését. A tisztviselők e mozgalma már a múlt évben megindult, s az augusztus hó 2-án tartott közgyű­lés által kiküldött szervező bizottság ez idő alatti működéséről most terjesztette elő jelentését. A szervező bizottság tevékenysé­gét három irányban fejtette ki, úgy mint: a Budapest főváros tulajdonát képező s az üllői vámsorompók mellett fekvő területen telkek jutányos megszerzése, a szükséges hitel és az összes költ­ségekről, valamint a kiviteli módozatok iránt óhajtott tájékozást szerezni és ezt a tagoknak megadni. A telkek átengedése iránt a szervező bizottság a főváros tanácsához kérvényt nyújtott be, de e kérvény mindeddig el nem intéztetett. A pénzkérdést illetőleg több pénzintézettel és vállalkozóval lépett a bizottság érintke­zésbe, de sem a fővárosi, sem az osztrák pénzintézetek nem reflek­táltak a felajánlott üzletre. Csakis a Haas és Deutsch budapesti építési vállalkozó czég tett ajánlatot és a vállalat financzirozá- sára azzal a feltétellel vállalkozott, ha az egylet törvényes szö­vetkezetté alakul, a telkeket tehermentesen a szövetkezet, vagy a tagok saját nevére Íratja, végre pedig a véglegesen megállapí­tott összes építkezési költséget egyszerre vagy legkésőbb 32 és V* év alatt 6.8°/0 amortizaczionalis összegekkel, vagy 10—20—25 év alatt, a törlesztési százalékon felül 6% kamatlábot véve ala­pul, évnegyeden kint biztosítja az esedékes részletek lefizetését, továbbá szolidáris kötelezettséget vállalnak a terhek erejéig. A szervező bizottság ezen ajánlatot véve alapul, kidolgozta az alap­szabálytervezetet és azt a közgyűlés elé terjesztette. Az alap­szabály-tervezet hosszú és beható vita után, melyben sokan vet­tek részt, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogad­tatott. A részletes tárgyalásnál nagy vitát keltett az egyetemle­ges kötelezettség kérdése s a részesülés arányának megállapítása. A szövegező bizottság felhatalmaztatott, hogy a szükséghez ké­pest az elfogadott alapszabálytervezeten a stiláris módosításokat eszközölje. — A magyar értékpapírok és takarékpénztári záloglevelek miatt az osztrák kormánynyal támadt konfliktus a magyar kormány erélyes föllépése folytán igy végződött: az osztrák kor­mány az őszi ülésszakban törvényjavaslatot terjeszt a Reichsrath elé, melyben kimondják, hogy a nálunk óvadékképes papírok már eo ipso Ausztriában is ilyenekül tekintessenek. — A nagy-szebeni jogakadémiát a kormány fel fogja oszlat­ni. Az első tanfolyamba már most sem vesznek fel hallgatókat; a többi osztályokat is be fogják szüntetni, ha elvégezték tanulmá­nyaikat azok, a kik már eddig is be voltak iratkozva. A kor­mány helyesen cselekszik. A szebeniek sok minden dolgot enged­tek meg magoknak, a mit meg nem engedtek volna semmiféle müveit államban. Az állam ellen való izgatásoknak állandóan Nagy-Szeben volt a melengető fészke. Szászok és oláhok, a kik nem akartak a magyar nemzethez alkalmazkodni, Szebenbe tet­ték át agitácziójuk középpontját. Onnan kerültek ki a szász „kul- turkámpferek" és az oláh központi kornité onnan adta ki a jel­szavakat. A szebeni jogakadémia e tekintetben nagy kárára volt a magyarságnak, midőn pedig a nemzet pénzén tartották fenn. A tanárok jó szelleme nem bírta a fiatalságot megnyerni a magyar állameszmének. — A felülbélyegzés tárgyában a pénzügyministerium egy ren­deletet bocsátott ki, melyből a következőket emeljük ki: (Körren­delet valamennyi pénzügyi hatósághoz és hivatalhoz.) 11741/884. szám. Tapasztaltatott, hogy azon hatóságok és hivatalok, melyek az 1881. évi XXII. t.-cz. 4. §-ában rendelt hivatalos átbélyegzés czéljára időjelző hivatalos pecsétekkel láttattak el, a bélyegje­gyek felülbélyegzését gyakran oly hiányosan eszközük, hogy a hi­vatalos pecsét lenyomata, korántsem telel meg az illetékszabá­lyok 42. §-ában foglalt rendelésnek. Minthogy, ilyen felületes el­járás által nem csak a fentebb említett törvényes intézkedés czél- zatának érvényesítése meghiusittatik, hanem az illetékügyi felfo­lyamodványokra nézve az 1881. évi XXXIV. t.-cz. VII-ik fejeze­tében foglalt határozmányok szabatos végrehajtása is tetemesen megnehezittetik, szükséges, hogy a jelzett szabályellenes eljárás megszünttettessék, és a bélyegjegyek hivatalos felülbélyegzése, ezentúl a fentebb idézett szabályoknak megfelelőleg a legnagyobb pontossággal eszközöltessék. — Szigorú kötelességévé teszem te­hát az összes pénzügyi hatóságoknak és hivataloknak, hogy az illetéki szabályok 42. §-a határozmányainak szoros megtartására kiváló gondot fordítsanak és különösen arra is ügyeljenek, hogy az átbélyegzés napját feltüntető számok a bélyegjegyek alsó ré­szén mindig tisztán legyenek lenyomva, illetőleg ott, a hol idő­jelző átbélyegzők használatban nincsenek, az 1881: évi XXVI-ik t.-cz. 4. §-a 2. bekezdésében előirt eljárás szerint a bélyegjegyek­nek felső részén az átbélyegzés napja is tentával olvashatólag rájegyeztessék. — A bélyegjegyek átbélyegzésére kötelezett hiva­talos közegek abbeli kötelességük pontos teljesítésére nézve min­dig szigorúan ellenörizendők és észlelt mulasztások esetében — ideértve azon eseteket is, ha az átbélyegzés napja tisztán ki nem vehető — az illető tisztviselő ellen feltétlenül a hivatalos le­*

Next

/
Thumbnails
Contents