Eger - hetilap, 1884
1884-07-10 / 28. szám
259 Az 1883-84-ik iskolai év legfontosabb eseménye. 1883-ik év julius havában az ipariskola felállítása ügyében Zichy Jenő gróf, és Jagócsi Péterffy József urak jelenlétében a városház nagy-termében tanácskozmány tarttatott. A nemeslelkű gróf, szakavatottan fejtegetvén az ipariskola szükségét és czélját, annak azonnal való felállítását melegen ajánlja; mit a jelenlevő nagyszámú közönség annyival is inkább örömmel fogadott; mert Jagócsy Péterffy ministen biztos ur úgyis nem a legjobb anyagi helyzetben levő városunkra nézve azon kedvező Ígéretet tette, hogy az egri ipariskola állami segélyben fog részesittetni. Ezen elöleges tanácskozmány után — Egerváros képviselőtestülete az ügyet lelkesen felkarolván, az ipartanodái bizottság tagjait megválasztotta és azokat a város anyagi viszonyaihoz képest a czél- nak megfelelő tervezet elkészítésével megbízta. Az ipartanodái bizottságnak az iskola felszerelésére, az ajánlatba hozott tanítók megválasztására, azok tiszteletdijaira, egyszóval a személyi és dologi kiadásokra vonatkozó munkálatát a képviselőtestület egész terjedelmében elfogadván, az iskolai év 1883-ik év szeptember hó 17-én estve 6 órakor az ipartanodái bizottság és több társulat képviselőinek jelenlétében kezdetét vette. A lefolyt tanévben a tanítótestület hat értekezletet tartott, melyeken a folyó ügyek elintézése mellett különösen arról tanácskozott : hogyan lehetne a miniszteri tervezetet a tanulók szellemi képessége, a helyi viszonyok és körülmények tekintetbe vétele mellett a legsikeresebben keresztülvinni. Az év folyama alatt a kir. tanfelügyelő, s az ipartestületek tagjai több ízben szerencséltették iskolánkat becses látogatásaikkal. A szegény tanulókat olvasó-könyvvel, rajz és iró-eszközök- kel a város látta el. Az 1883-84-ik tanév junius hó 23. 24. 25. 26. 27. és 28-ik napjain a rendes tanitási órák alatt megtartott nyilvános vizsgálattal befejeztetett. A vizsgákon képviselve volt az ipartanodái bizottság, melynek buzgó elnöke t. Fülöp József és a kir. tanfelügyelő ur mindig jelen voltak; továbbá részt vettek azokon a kovács-, kocsigyártó-, kárpitos-, kalapos-, szabó- és csizmadia ipar- társulatok képviselői is, kik az elért eredmény felett a legnagyobb elismerésüket fejezték ki. A kir. tanfelügyelő úr szivességéből a vizsgán mindenik iparostanuló egy szívnemesitő olvasmányt tartalmazó könyvet kapott jutalmul. Hálás köszönetét érdemel a nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium, mely az egri iparosiskolát, a lefolyt tanévben 500 frt állami segélyben részesíteni kegyeskedett. Hogy az iparostanulók szellemi kiképeztetésük mellett az általuk választott iparágban szerzett ügyesség minél nagyobb és tökéletesebb fejlesztésére serkenttessenek, az iparostanonczok által sajátkezüleg készített iparczikkek- és rajzaikból f. év junius hó 29-én kisérletképen kiállítás rendeztetett. — Ipartárgyakat állított ki 119 iparostanoncz, 359 frt 57 kr. értékben. A közönség a munka- és rajzkiállitást egész nap látogatta, a kiállított tárgyakat és a tanonczok rajzait nagy figyelemmel nézte végig, szívesen hallgatta a kalauzoló igazgató és razjtanitó felvilágosító magyarázatát, s a látottak felett teljes megelégedését nyilvánította. Nem hiányoztak lelkes ügybarátok sem, kik a tanonczok jutalmazására kegyes adományokkal járultak : A kovács és kerékgyártó ipartársulat adott 2 ezüst forintost és 6 db 25 krost; Glósz Károly, polgár, 10 frankos aranyat; Tóth István, az érseki nyomda ügyvezetője 5 ezüst forintost; Yégli Péter, boczonádi jegyző, 1 ezüst forintost; Hegedűs János, polgár, 1 ezüst forintost és 1 ezüst húszast; Sztupka János, polgár, 3 ezüst húszast; Barna Manó, polgár, 1 ezüst forintost s ezenfelül a kiállítási termet minden dij nélkül díszítette fel. Fogadják a kegyes adományozók a jutalmazott tanulók nevében is az ipartanodái bizottság hálás köszönetét. Az adakozók nemcsak követendő példát mutattak, hanem nevüknek is maradandó emléket emeltek. A tanítói kar és a bíráló bizottság véleménye szerint. . . . . . . jutalomban részesültek : Papp Pál jó viseletéért és szabályos tiszta rajzaiért kapott 10 frankos aranyat; Danassy Viktor. kovácsolt müdarabért, egy ezüst húszast; Baumann Lajos, lakatos-munkákért, egy ezüst forintost; Váll Sándor, kárpitosmunkáért, egy ezüst forintost; Csankovits Barnabás, kovácsolt műdarabért, egy ezüst forintost; Markasólyi Sándor, bádogosmunkákért, egy ezüst forintost; Jankovits Ignácz, bodnármunkákért, egy ezüst forintost; Jónyer Vincze, bodnármunkákért, egy ezüst forintost; Pitlovits Mihály jó viselete- és az iskolába szorgalmas járásáért, egy ezüst forintost; Szilágyi János, kerékgyártó-munkáért, egy ezüst forintost; Gflóner Alajos, kovács-munkáért, egy ezüst forintost; Guttmann Viktor, kerékgyártó-munkáért, 1 ezüst forintost; Kátli Ignácz, fazekas-munkáért, egy ezüst húszast ; Röszler Árpád, bádogos-munkáért, egy ezüst húszast; Seres Gusztáv, szűrszabó-munkáért, egy ezüst húszast; Szabó Árpád, kovács-munkáért, 50 krt; Vargha Gyula, szabó-munkáért, 50 krt; Vasas Béla, kovács-munkáért, 50 krt. Kedves kötelességemnek ismerem, hogy az ipar érdekében s az iparostanulók nevében hálás köszönetét mondjak e helyen a város tekintetes képviselőtestületének, polgármesterének, tanácsának, az ipartanodái bizottságnak, valamennyi ipartársulatnak mint testületnek, a kir. tanfelügyelőnek és a derék tanítóknak, kik az ipariskola érdekében a lefolyt tanévben lankadatlan munkásságot fejtettek ki, s alázatos tisztelettel kérem, hogy az ipariskolát anyagi és erkölcsi támogatásukban ezután is méltóztassanak kegyesen részesíteni. politikai heti szemle, London, jul. 5. A konferenczia tárgyalásaiból a külvilágba semmi sem hat ki; azért igen jelentős egyik konferencziai tag azon nyilatkozata, hogy a konfereneziának nagyon rossz következményei lehetnek. Waddington Parisba utazása összeköttetésben van azokkal a kifogásokkal, a melyeket Bligniéres, a fran- czia pénzügyi tanácsos tett. A Daily Telegraph szerint Bligniéres már a számadatok helyességét is kifogásolta s igy a külügyi hivatal kénytelen volt Kairóba táviratozni némely pénzügyi iratok végett. A hatalmasságok felfogása közt állítólag igen nagy különbség van. így Bligniéres kétségbe vonja, hogy a kamatláb leszállítása egyáltalán szükséges volna s ép ezért az egész konferenczia alapját kétségbe vonja. Ellenben Angliát Németország támogatja e tekintetben, szintén a kamat-leszállitást követelve; a kamatláb leszállítását főleg az uj kölcsönre nézve ajánlja. A fran czia képviselőház elfogadta Ferrynek az alkotmány revíziójára vonatkozó javaslatát. Rivet az alkotmány ama szakasza ellen szólalt fel, mely a köztársaság elnökét és a szenátust feljogosítja a képviselőház feloszlatására. Ferry a fel- oszlatási jog fenntartása mellett szól, mert egy parliamentáris köztársaságnak szüksége van erre. Ha nem akarják a feloszlatást, akkor amerikai köztársaságot kell teremteni. Rivet indítványa 281 szavazattal 206 ellen elvettetett, s a bizottsági javaslat 1—4. szakaszai elfogadtattak. Az 5. szakasz ellen, mely a közimák megszüntetését mondja ki, felszólalt Freppel püspök, de a szakasz 381 szavazattal 90 ellen elfogadtatott. Ezután következett a javaslat átalános elfogadása, ügy vélekednek, hogy a szenátusban a javaslat meg fog bukni. P á r i s, jul. 5. A szenátus kedden tartandó ülésére tűzte ki az alkotmány revíziójáról szóló törvényjavaslat tárgyában a 18 tagú bizottság megválasztását, mely az átvizsgálási tervezetet vizsgálat alá fogja venni. Ma a szenátus összes pártjai értekezletre gyűltek össze, hogy az alkotmány átvizsgálásáról szóló törvényjavaslatot megfontolás tárgyává tehessék. A balközép-párt értekezletén Leon Say kijelentette, hogy nem fogadja el a javaslatot, mert az átvizsgálás nincs kellő korlátok közé szorítva. Továbbá nem tartja elfogadhatónak ama határozatokat, melyek a szenátusnak, a választási rendszerre és a pénzügyekre való befolyására vonatkoznak. Az union republicaine a javaslat elfogadása mellett nyilatkozott. A köztársasági balpárt nem hozott Határozatot ; úgy látszik, hogy e párt elfogadja az átvizsgálást, de újabb biztosítékokat akar. Á jobbpárt nem fogadja el a törvény- javaslatot. Belgium és a Vatikán közt minden valószínűség szerint legközelebb helyreáll a régi diplomácziai viszony, nyilván az uj kormány fáradozásai következtében. A Moniteur de Rome kiváló helyen közli a Currier de Bruxellesnek egy czikkét, mely jó értesülés alapján arról ad hirt, hogy XIII. Leo pápa, hogy Belgium és uralkodója iránt rokonszenvét újabb jellel tanúsítsa, II. Lipót király udvarában apostoli nuncziusui a pápai diplomáczia egyik legkitűnőbb főpapját fogja elküldeni — olyat, kinek nehéz küldetésekben szerzett nagy tapasztalatai zálogát képezik annak a sikernek, melyet mint a római kúria képviselője egy katholikus országban elérni képes lesz. Ezzel egyidejűleg jelenti az Italie, hogy brüsszeli nuncziussá Monsignore Rinaldini fog kineveztetni. Kopenhága, jul. 4. A választások eredménye miatt mani- fesztumot bocsátottak ki a dán szocziálisták, melyben kiemelik, *
